Bizonyos multicégek annak ellenére is a múltbéli áremelkedéseket veszik alapul, hogy időközben már mérséklődött az infláció.
Nyitókép: Facebook
Miközben áprilisban az élelmiszer-infláció mindössze 1 százalékos volt, a szolgáltatások még mindig közel két számjegyű mértékben emelkedtek – olvasható a Világgazdaság cikkében. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint hiába a múlté a 10 százalék fölötti átlagos drágulás, a visszatekintő átárazásban
pont ezt a korábbi magas inflációt veszik alapul a cégek.
A fő probléma az, hogy a jelenség eddig csak a pénzügyi szektorban volt jellemző, de az utóbbi időben máshol is felütötte a fejét.
„Az általános szerződési feltételek alapján viszonylag egyértelműen beazonosítható kör:
a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat”
– ezt már Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője nyilatkozta a portálnak. A szakértő szerint mindezt következmények nélkül megtehetik, hiszen olyan piacokról van szó, ahol nincsen transzparencia, nincsen érdemi verseny. Erre az egyetlen megoldás szerinte az lenne,
ha a fogyasztók tudatosabbá válnának, és szolgáltatók is váltanának, ha szükségesnek látják.
Ezzel erősödne a verseny a piaci szereplők között, és akkor talán észbe kapnának a szolgáltatók is. „A bankokat már rátolták, hogy legyenek olyan termékeik, mint az alapszámla, ami összehasonlítható, ennek ellenére az emberek nem mozdulnak. Az alapprobléma, hogy nincsen pénzügyi tudatosság” – magyarázta az ING Bank elemzője, aki szerint egy erős Gazdasági Versenyhivatalra is szükség lenne, aki odafigyel arra, hogy van-e összejátszás a piacon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Magyarország már messze megelőzi.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
