Következő mérkőzések 
Bizonyos multicégek annak ellenére is a múltbéli áremelkedéseket veszik alapul, hogy időközben már mérséklődött az infláció.
Nyitókép: Facebook
Miközben áprilisban az élelmiszer-infláció mindössze 1 százalékos volt, a szolgáltatások még mindig közel két számjegyű mértékben emelkedtek – olvasható a Világgazdaság cikkében. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint hiába a múlté a 10 százalék fölötti átlagos drágulás, a visszatekintő átárazásban
pont ezt a korábbi magas inflációt veszik alapul a cégek.
A fő probléma az, hogy a jelenség eddig csak a pénzügyi szektorban volt jellemző, de az utóbbi időben máshol is felütötte a fejét.
„Az általános szerződési feltételek alapján viszonylag egyértelműen beazonosítható kör:
a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat”
– ezt már Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője nyilatkozta a portálnak. A szakértő szerint mindezt következmények nélkül megtehetik, hiszen olyan piacokról van szó, ahol nincsen transzparencia, nincsen érdemi verseny. Erre az egyetlen megoldás szerinte az lenne,
ha a fogyasztók tudatosabbá válnának, és szolgáltatók is váltanának, ha szükségesnek látják.
Ezzel erősödne a verseny a piaci szereplők között, és akkor talán észbe kapnának a szolgáltatók is. „A bankokat már rátolták, hogy legyenek olyan termékeik, mint az alapszámla, ami összehasonlítható, ennek ellenére az emberek nem mozdulnak. Az alapprobléma, hogy nincsen pénzügyi tudatosság” – magyarázta az ING Bank elemzője, aki szerint egy erős Gazdasági Versenyhivatalra is szükség lenne, aki odafigyel arra, hogy van-e összejátszás a piacon.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 májusában éves alapon 4 százalékot ért el az infláció mértéke, azaz a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is alacsony szinten maradt a pénzromlás üteme – értékelte a friss adatokat hétfő délelőtti közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Áprilishoz mérten májusban minimális mértékben csökkentek az árak, az infláció áprilishoz viszonyítva 0,1 százalék volt.
Az infláció letörésének köszönhetően szeptember óta nőnek a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme.
A friss KSH-adatok szerint az áprilisi, összesen 3,2 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedést elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem ösztönözte. A Makronóm Intézet elemzője szerint a nem élelmiszer-kategória gyorsabb bővüléséhez hozzájárulhatott az óvatosság csökkenése. A forgalom várhatóan tovább növekszik a következő hónapokban a béremelkedés és a visszafogottabb infláció hatására.
A cél: mindent egy helyen, telefonon keresztül.
Kevesebbe kerül a nagybevásárlás, mint egy éve, de a drágulástól sem szabadultunk meg. Összeszedtük a tudnivalókat.
Az Ukrajnának szánt óriáshitelt a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek fedeznék.
Az embereknek már annyira elegük van ebből a német tudálékosságból, hogy ha a németek valakit kárhoztatnak, az a legjobb ajánlás. Chaim Noll írása.
Át lehet váltani az EP-választási eredményt országgyűlési választási eredményekre? Nos, a válaszunk az, hogy igen. Vizvári Soma írása.
