Egy árverésen bukkant fel Ady Endre első ismert versének kézirata (FOTÓ)

Nyitókép: Ady Endre és a most előkerült verskézirat első oldala. Fotó: Wikipedia/Központi Antikvárium

Ady Endre 1891 novemberében vetette papírra a költeményt Nagykárolyban. Az Endre napra címmel jegyzett verset az iskolatársának és barátjának, Juhász Endrének írta. A kezdeti szárnypróbálgatás nehézségeit Ady is érezte, ezért a névnapi köszöntőben a következőt írta: „Megbocsáss, ha háborgatlak/Édes jó barátom/És, hogy becses névnapodon/E rossz verset gyártom.” Ady 1909-ben, a Nyugat folyóiratban megjelent írásában, már közkedvelt költőként azt is elárulta, a legelső versét (amely nem maradt fent az utókornak) még akkor írta, amikor még a nagybetűket sem ismerte: 

Azt is tudni lehet, hogy az első verse nyomtatásban 1894-ben jelent meg a zilahi Szilágyság című lapban, amelyet Kossuth Lajos halála kapcsán alkotott. A most árverésre kerülő vers sosem jelent meg nyomtatásban, sőt, a létezéséről is onnan lehet tudni, hogy Harsányi Zsolt író, újságíró 1938 májusában a Pesti Hírlapban a nyilvánosság elé tárta a korai zsenge történetét. A cikkből kiderült, egy mezőtúri gimnáziumi tanár, Félegyházy Gyula hívta fel az újságíró figyelmét Ady 14 évesen írt költeményére. A születésnapi verses köszöntőt, bár megtehette volna, Ady nem személyesen adta át, hanem postán küldte el, ezzel is megadva meglepetés rangját. A borítékra három egykrajcáros bélyeg került, a nagykárolyi posta bélyegzője, valamint Ady címzése, amely így szólt: „Nagyreményű Juhász Endre gym. V. oszt. tanulónak barátilag (Gymnasium) Helyben.”

Az 1938-ban, tehát a vers megszületése után 47 évvel megjelent cikkben Harsányi azt is megírta, hogy Juhász Endre olyannyira örült a neki szóló versnek, hogy megőrizte egy életen át. A halála után sem kallódott el,  1938-ban Juhász Endre özvegyének a birtokában volt, ám azt nem tudni, hogy most ki adta be árverésre. Eleve csoda, hogy megmaradt a kézirat, főleg, hogy a 14 éves Adyról még nem lehetett sejteni, hogy évekkel később a magyar irodalom egyik géniusza lesz. Ady Lajos, Ady Endre öccse 1936-ban a Temesvári Hírlapnak azt mesélte, a bátyja már kiskorában verseket írt, de nem tűnt csodagyereknek. „Mindennél jobban szeretett olvasni. És amint én, a három évvel fiatalabb testvér, megfigyelhettem, nem csak olvasott, de gondolkodott is. 

– nyilatkozta az újságnak Ady Lajos. Nagykárolyban, a piarista gimnáziumban a 14 éves Ady amúgy már nem csak verseket írt, hanem az iskolai barátaival közösen egy kézzel írt újságot is megjelentettek. Ady Endre legelső ismert versének kéziratára június 5-én, a Központi Antikvárium árverésén licitálhatnak az érdeklődők. A különleges tétel kikiáltási ára 1,7 millió forint.