Ukrajna helyett Oroszország és a csirkekirályok a nyertesei Brüsszel szolidaritásának, az EU pedig a legnagyobb vesztes

Nyitókép: Olina Ruban/Getty Images

Az Ukrajnából érkező csirkehús már nem csak piaci zavarokat okoz: eddig egy ember halálához, és több száz ember megbetegedéséhez vezetett elfogyasztása az Európai Unióban és Nagy-Britanniában – derült ki a közelmúltban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentéséből.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt javasolja a fogyasztóknak, hogy csak hazai élelmiszert vásároljanak, és a hazai kiskereskedelmi láncokat is arra szólítja, a magyar termelők termékeit részesítsék előnyben. Ezzel elkerülhető, hogy Magyarországon is megbetegedéseket okozzon a nem nyomon követhető, több esetben pedig igazoltan szalmonella baktériummal fertőzött ukrán csirkehús, vagy más élelmiszer.

Megállapodtak az Európai Unió intézményei az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezmények meghosszabbításáról. Az utolsó pillanatban meghozott kiegészítő piacvédelmi intézkedések ugyanakkor továbbra sem tükrözik a kelet-európai gazdák érdekeit. Az ukrán élelmiszerek és alapanyagok vám- és kvótamentes behozatalára így 2025 júniusig lesz lehetőség, amennyiben a jövő héten, az Európai Parlament utolsó ülésén megszavazzák a képviselők a kiegészített csomagot.

amely a 2016-os, vámokat és behozatali mennyiségi kvótákat tartalmazó, az orosz-ukrán háború miatt átmenetileg felfüggesztett alku helyébe lép. Az új kereskedelmi megállapodás várhatóan már Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése lesz.

A Csirkekirály nagyot profitál az uniós bizniszből

Ukrajna csirkenagyhatalom, a teljes termelés 70 százalékát a ciprusi székhelyű MHP SE adja. Az óriásvállalat – amelyet már Emmanuel Macron francia államfő is keményen bírált – a takarmánytól a csirkehúsig mindent maga állít elő. Az orosz-ukrán háború okozta kezdeti zűrzavar után már 2023-ra visszaállt a termelés a háború előtti szintre, mivel az MHP létesítményei a frontvonalaktól messze, Közép- és Nyugat-Ukrajnában találhatók.

Megdöbbentő jelentést tett közzé a közelmúltban az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma: az USDA szerint 

Az USDA jelentése szerint MHP-nak és a többi csirkehús-előállítónak kimondottan jó üzlet az uniós import, ám a júniustól életbelépő védintézkedés sem veszélyeztetné az exportmennyiséget, bár tény, a világ más részein alacsonyabb árat adnának az egészségre is veszélyes áruért.

Az amerikai jelentés kitér arra is, hogy a gabonafélék alacsony világpiaci árának köszönhetően tovább nő az ukrán csirkehúsipar profitja, mivel az óriásvállalatok a teljes termékpályán önellátók, amely magában foglalja a takarmány-előállítást is.

Az uniós piac példátlan lehetőség a profit növelésére, mivel

• a csirkehús hűtve is szállítható, nem csak fagyasztva,
• az átvételi ár magas
• és a logisztikai, szállítási költségek jóval alacsonyabbak.
• A szállítmányok pedig szlovák és holland központokba érkeznek tovább értékesítésre,
• amely kiszámíthatóságot jelent az ukrán vállalatoknak.

Kivel szolidáris valójában Brüsszel?

Noha az EU az orosz-ukrán háború kitörését követően azért nyitotta meg élelmiszerpiacát az ukrán termékek előtt, hogy ezzel is segítse a kijevi kormány erőfeszítéseit Moszkvával szemben.

Az MHP székhelye Ciprus, amely köztudottan a kontinens legfőbb adóparadicsoma. Ráadásul Ciprus és Ukrajna között érvényben van a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, vagyis ha az MHP Cipruson már adózott, Ukrajnában nem kell.

Ez nem jelenti azt, hogy Kijev nem profitálna abból, hogy területén tevékenykednek a világ legnagyobb agrárvállalatai, amelyek birtokmérete átlagosan 1000 hektár, szemben az uniós 16 hektáros átlaggal.

Az európai termelőket súlyos válságba sodró brüsszeli politika tehát egyre nyilvánvalóbb, hogy az Ukrajnában tevékenykedő nagyvállalatok érdekeit szolgálja, a szolidaritás ráadásul Oroszországot juttatta új piacokhoz, növelve Moszkva globális szerepét az élelmiszer-ellátásban.