Jelentős változást hozhat a magyar módszertan.
Nyitókép: ANGELA WEISS / AFP
Az erős középosztály a jóllét fenntartható fejlődésének alapja, a jól működő társadalom biztosítéka – mondta csütörtökön Budapesten, az MBH Makronóm Makroverzum konferencián a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.
György László szerint a 2010 utáni időszak egyik legjelentősebb eredménye, hogy a középosztály a másfélszeresére nőtt, miközben a nyugati országokban inkább zsugorodik.
A nemzetközi szinten is jelentős magyarországi eredményeket a munka- és tudásalapú társadalom erősítésével, valamint pénzügyi fenntarthatósággal magyarázta, hozzátéve, hogy a kedvező folyamatokat a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe (HNI) is megerősíti.
A kormánybiztos kifejtette, hogy az új mérőszám kidolgozását a világszerte népszerű mutatók hiányosságai indokolták.
A jóllét legáltalánosabban használt számítása, a GDP különböző helyzetű országokat azonos szintűnek mutathat, és ezen kívül nincs is adatalapú megközelítése a jóllét fenntartható növekedésének. A globális versenyképességi index „több sebből vérzik”, sok élen járó ország teljesítménye hosszabb távon nem igazolta azt a helyezést, amit a listán elfoglalt, és az is hibája a népszerű nemzetközi rangsorolásoknak, hogy sok szempontjuk szubjektív, vagy épp nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat.
A HNI ezzel szemben – tette hozzá – nem csak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra terjed ki, hanem a demográfiaira is.
Az index a pénzügyi fenntarthatóságnál is figyelembe veszi a következő nemzedékek érdekeit, hiszen nem mindegy, hogy az életszínvonal az ő kárukra, vagy az ő érdekükben tartható szinten. A 87 országot összehasonlító mérőszám eredményei és módszertana a hni.hu oldalon tekinthető meg csütörtöktől – mondta György László.
A kormánybiztos előadását kerekasztal-beszélgetés követte, ahol Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, egyben az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elmondta, hogy a globális zöld fordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet – írja az Index.
Ezt arra alapozza, hogy a károsanyag-kibocsátás még mindig nem tetőzött, a fosszilis energiahordozók piaca bővül, a geopolitikai érdekek pedig rendre felülírják a környezeti szempontokat. A Makronóm Intézet HNI indexét üdvözölte, mondván adatalapú, egyben használható mérésekre van szükség, amire a mutató képes.
Amint megláttam a HNI-t, azonnal elküldtem a módszertant az ENSZ-főtitkárnak”
– közölte Kőrösi.
(MTI / Index)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
***
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A Politico szerint az ENSZ-tisztviselők azt tervezik, hogy elvarázsolják Trump nagykövetét. Úgy vélik, jobban járnak, ha jóban lesznek Trump küldöttével, mintha harcolnának vele.
A miniszterelnök az ENSZ klímacsúcsán vesz részt kedden.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
