A kormánybiztos kifejtette, hogy az új mérőszám kidolgozását a világszerte népszerű mutatók hiányosságai indokolták.
A jóllét legáltalánosabban használt számítása, a GDP különböző helyzetű országokat azonos szintűnek mutathat, és ezen kívül nincs is adatalapú megközelítése a jóllét fenntartható növekedésének. A globális versenyképességi index „több sebből vérzik”, sok élen járó ország teljesítménye hosszabb távon nem igazolta azt a helyezést, amit a listán elfoglalt, és az is hibája a népszerű nemzetközi rangsorolásoknak, hogy sok szempontjuk szubjektív, vagy épp nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat.
A HNI ezzel szemben – tette hozzá – nem csak a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra terjed ki, hanem a demográfiaira is.
Az index a pénzügyi fenntarthatóságnál is figyelembe veszi a következő nemzedékek érdekeit, hiszen nem mindegy, hogy az életszínvonal az ő kárukra, vagy az ő érdekükben tartható szinten. A 87 országot összehasonlító mérőszám eredményei és módszertana a hni.hu oldalon tekinthető meg csütörtöktől – mondta György László.
Kőrösi Csaba: A globális zöld fordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet