Új mutató: itt a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe

2022. október 27. 14:01

Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni. 

2022. október 27. 14:01
null

Az egy főre jutó Bruttó Hazai Termék pontos leírást ad ugyan egy ország aktuális gazdasági teljesítményéről, viszont figyelmen kívül hagy – többek között – olyan, egyre fontosabbá váló tényezőket, mint

a munkaerőpiac helyzete, a környezeti vagy demográfiai fenntarthatóság,

azaz a környezetvédelem, illetve a népesség csökkenésének megállítására tett intézkedések hatásai egy-egy ország szintjén.

Az új indexben a Makronóm Intézet 87 ország adatait elemezve vizsgálatot is végzett: ezek alapján hazánk 2019-ben a fejlődő országok rangsorában az első helyet érte el közel azonos fejlettségi mutatókkal, mint Olaszország vagy Portugália, míg a globális rangsorban a 29. helyre kerültünk.

Az ismert nemzetközi indexek legnagyobb hiányosságai ugyanis abban rejlenek, hogy nem veszi figyelembe, hogy 

a társadalom egyes csoportjai milyen mértékben részesülnek a gazdasági fejlődés eredményeiből, valamint, hogy a bővülés üteme mennyire fenntartható hosszabb távon.

A Makronóm Intézet éppen ezért hozott tehát létre – mintegy másfél-két éves előkészítő munkával – egy új mérőszámot Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven. 

Ennek az indexnek az a stratégiai célja, hogy valós képet mutasson a világ országainak hosszú távú egyensúlyi növekedési pályájáról, ezért nemcsak a gazdasági fejlettségre fókuszál, hanem figyelembe veszi annak fenntarthatóságához szükséges tényezők sokaságát, összesen hat kulcsterület számszerű, tényszerű mutatóit , elhagyva a “vélemény típusú indikátorokat”, melyeket a fősodorbeli diskurzus előszeretettel használ.

Például a Világgazdasági Fórum (WEF) vagy az ENSZ is alkotott olyan mérőszámokat, amelyek nem csak az anyagi, hanem a társadalmi és fenntarthatsógi dimenziókat is tartalmazzák, csakhogy ezek közel sem teljes körűek.

Táptalaj az innováció számára

Egy új, a korábbiaknál átfogóbb mérőszám alkalmazását az is indokolja, hogy a fejlett országok egy főre jutó GDP-növekedése – a jelenlegi válságtól függetlenül is – egyre lassuló tendenciát mutat.

Továbbá a GDP például nem alkalmas az országokon belüli egyenlőtlenségek kimutatására sem, pedig az is konfliktusokhoz, valamint torzított és erőltetett fejlődési pályához vezethetnek. Így szükségessé vált az újraelosztási csatornák részletes elemzése, valamint a növekedéshez való hozzájárulásuk mérése.

"A gazdasági környezet változékonysága miatt azon országok, amelyek felkészülnek a válságidőszakok kezelésére, hatékonyabban tudnak hosszú távon is mûködni. Azonban kérdés, hogy a gazdaság fenntarthatósága mely pillérek mentén mutatható meg a leginkább.

A negyedik ipari forradalom berobbanása megváltoztatja a munkaerőpiaci elvárásokat, és azon országok, melyek felkészültnek mutatkoznak ezen innováció befogadására, jobb helyzetbe kerülhetnek a következő évtizedekben.

Fontos rávilágítani tehát, hogy mely mechanizmusok szolgálják a munka- és tudásalapú társadalom megszilárdítását, amelyben az ország termelékenysége mind a szellemi, mind a fizikai munkaerőben megmutatkozva prosperálni tud” – hívta fel a figyelmet Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. 

A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe (HNI) tehát egy objektív, adatalapú, komplex statisztikai módszertant alkalmazó, ugyanakkor értéket képviselő kompozit mutatószám. A megalkotása mögött meghúzódó fő értékítélet abban nyugszik, hogy 

a hosszú távú gazdasági fejlődési pályát nem erőltetett módon, hanem a társadalmi, demográfiai, környezeti és munkaerőpiaci tényezők egyensúlyával szükséges elérni és fenntartani. 

A HNI a már említett hat pilléren alapul; így hivatott kezelni az egy főre jutó GDP-adat korábban megnevezett hiányosságait. 

Ezen pillérek:

a gazdasági fejlettség és növekedés, a munka- és tudásalapú társadalom, a gazdasági fenntarthatóság, a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi fenntarthatóság, valamint a demográfiai fenntarthatóság.

A pillérek együttes vizsgálatából következtethetünk az országok növekedési pályáinak hosszú távú fenntarthatóságára.

Szubjektív értékelés helyett tényadat-elemzés

Ahogy a bevezetőben említettük: a nemzetközi szakmai szervezetek már korábban is több alternatív mutatót kínáltak a gazdasági fejlettség, valamint az országok jólétének számszerűsítésére, melyek képesek árnyalni az egy főre jutó GDP-adatokat.

A szakirodalomba leginkább beágyazott két index a Világgazdasági Fórum (WEF) Inkluzív Növekedési Indexe és az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexe, melyek hasonlóak a Makronóm Intézet mutatószámához, ugyanakkor

a legnagyobb újítást a HNI a változók súlyozásában adja. 

Míg a két, széles körben elterjedt index esetében szakértői vélemények alapján, szubjektív súlyokkal történik az összesített index kialakítása, addig a Makronóm Intézet egy komplex többváltozós adatelemzési módszer segítségével kombinálja a felhasznált változókat. Ez utóbbi módszer 

hatékonyabb, mivel csupán az adatokat felhasználva, szubjektív ítéletektől mentesen határozza meg, hogy melyik változót milyen súllyal szükséges figyelembe venni

ahhoz, hogy az országok közötti különbségek a leginkább megmutathatóak legyenek.

A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének kialakításakor természetesen figyelembe vették  a hasonló indexek felépítését, módszertanát és jelentéstartalmát. 

A HNI a különböző országok fenntartható egyensúlyi növekedési pályáiról, valamint azok összehasonlításáról ad képet, ugyanakkor módszertani alapjai jelentősen építenek azokra a kritikákra, amelyeket  az említett nemzetközi indexekkel szemben fogalmaztak meg. 

Magyarország az első helyen a fejlődő országok között

A Makronóm Intézet a rendelkezésre álló adatok alapján tehát összesen 87 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatot végzett (azon országok nem szerepelnek az indexben, amelyeknél a kumulált adatelérhetőség – az eredeti adatok aránya – nem érte el a 80 százalékot, valamint egy adott pillérben ugyanezen érték nem érte el az 50 százalékot). 

Ennek megfelelően 2005-től 2019-ig volt lehetőség tényszerűen, pontosan megvizsgálni a kiválasztott változókat, melyek a már korábban említett hat dimenzióban kerültek elhelyezésre.

Magyarország 2012 óta jelentős növekedést mutatott az összesített indexben, leginkább a Munka- és tudásalapú társadalom, valamint a Gazdasági fenntarthatóság dimenziókban elért fejlődésnek köszönhetően. 

Míg az előbbi dimenziót leginkább a Foglalkoztatási ráta, a Munkatermelékenység, valamint a Munkanélküliségi ráta határozzák meg, addig az utóbbiban a Nettó megtakarítások, a Folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege, valamint a Kamatkiadások adják a növekedés motorját.

Ezzel a növekedéssel 2019-ben

hazánk az 1. helyen állt a fejlődő országok rangsorában, míg 29. helyen a teljes rangsorban, megelőzve ezzel olyan fejlettnek sorolt országokat is, mint Olaszország, Horvátország és Lengyelország.

A 2019. évi összesített index alapján készült rangsorban Izland, Norvégia, Svédország, Svájc és Dánia állnak az első 5 helyen.

Azonban, ha dimenziók szintjén vizsgáljuk meg a helyezéseket, láthatjuk, hogy jelentős eltérések vannak az országok fejlődési pályáiban.

Például míg Kína és az Amerikai Egyesült Államok a Gazdasági fenntarthatóság és Gazdasági fejlettség kategóriákban előkelő helyen szerepelnek, addig a Környezeti fenntarthatóság dimenzióban mindkét ország jelentős lemaradásban van, így az összesített index értékben is hátrébb szorulnak. 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a skandináv országok igen előkelő helyen szerepelnek a Környezeti fenntarthatóság dimenziójában, ugyanakkor a Demográfiai dimenziót teljes egészében az afrikai kontinens, valamint a közép- és dél-ázsiai országok dominálják.

Gazdasági fenntarthatóság terén kiemelkedik Magyarország

A globális összehasonlítás mellett fontos Magyarország mérőszámait külön is kiemelni és megvizsgálni, hiszen

gazdaságunk kiemelkedő eredményt ért el számos dimenzióban,

valamint - minít írtuk - a fejlődő országok közül számos versenytársunkat megelőztük. 

A HNI leginkább az országok közötti relatív összehasonlításra alkalmas, és nincs egy abszolút „optimális” érték, amelyet egy országnak el kell érnie a jólétért.

Így nem csak az index nominális értéke, hanem az országok közötti rangsor tükrözi elsősorban azt, hogy a fejlettséget mérő, hagyományos mutatókhoz képest mennyiben tud több információt nyújtani az új mutatószám.

Magyarország növekedési pályája a vizsgált időperióduson belül 2005 és 2012 között stagnáló, a globális világválság évei után pedig csökkenő tendenciát mutat az idősor, amely konstans index mellett csökkenő helyezést jelent a többi országgal összehasonlítva. 

Ugyanakkor

a 2012 utáni periódusban növekvő tendenciát és a fejlődő országok közötti rangsorban első helyezést, míg a globális rangsorban 29-ik helyezést értünk el.

 

Ábrák – Magyarország HNI értékének (bal tengely, az oszlopokon is feltüntetett értékkel) és dimenzióinak változása, valamint a hozzájuk tartozó helyezések (jobb tengely) a fejlődő országok között és a teljes rangsorban

Regionális szinten vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2019-ben 

a V4 országai, valamint a közép-kelet-európai országok közül Magyarország a Gazdasági fenntarthatóság dimenziójában emelkedik ki,

míg a Munkaalapú társadalom dimenzióját tekintve ugyan fejlődésünk az elmúlt 15 év során kiemelkedő, jelenlegi fejlettségünk elmarad a cseh és szlovák szinttől, viszont megelőzi a lengyelt és a románt.

Ugyanakkor a gazdasági fejlettség és növekedés szintje stagnált, viszont relatív értelemben a többi országhoz képest magasan szereplünk a rangsorokban. 

Ezzel szemben problémát jelent, hogy stagnált a Környezeti, a Társadalmi és a Demográfiai fenntarthatóság mutatója is.

Ugyan ez utóbbi - a korábban bemutatottak szerint - a teljes fejlett világban problémát jelent, a másik dimenzióban a további fejlődés lehetősége mutatkozik. Ezen dimenziók pontszámainak fejlődése jelenthetné a kulcsot a fejlett országok átlagos jóléti szintjéhez való közelebb kerüléshez.

Hogyha a hazai fejlődés motorjait keressük, akkor a változók szintjén elmondható, hogy

a legnagyobb növekedést a munkát terhelő adók szintjének alacsony volta, a GDP-arányos széndioxid-kibocsátás, valamint a kiigazított nettó megtakarítás terén értük el,

természetesen az internetfelhasználók arányának növekedése után. 

Azon változók, amelyekben legjelentősebben visszaestünk, a nettó emigráció, valamint az időskori függőségi ráta, melyek egyaránt a demográfiai pillérhez tartoznak.

Mi az index fő célja?

A Makronóm Intézet fontos törekvése a Harmonikus Növekedési Index mutatószámmal, hogy támpontot nyújtson a globális makroökonómiai összehasonlításokhoz, valamint a közpolitikai döntéshozatalhoz. 

Továbbá alkalmas legyen azonosítani azon területeket, melyek egy adott gazdaság számára kiemelendőek, valamint fejlesztendőek ahhoz, hogy mind a jelen társadalma, mind pedig a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson.
 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2024. április 19. 23:28
Ezt azért találták ki, hogy a narancssárga hatalom vakíthasson. Ezen új mutató alapján Magyarország a 29. a világon, míg az egy főre jutó GDP alapján az 50.
Abraka-dabra
2022. október 30. 00:00
Mikor lettünk fejlődő ország, mikor fejlett országnak tanultuk hazánkat?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!