Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
Az egy főre jutó Bruttó Hazai Termék pontos leírást ad ugyan egy ország aktuális gazdasági teljesítményéről, viszont figyelmen kívül hagy – többek között – olyan, egyre fontosabbá váló tényezőket, mint
azaz a környezetvédelem, illetve a népesség csökkenésének megállítására tett intézkedések hatásai egy-egy ország szintjén.
Az új indexben a Makronóm Intézet 87 ország adatait elemezve vizsgálatot is végzett: ezek alapján hazánk 2019-ben a fejlődő országok rangsorában az első helyet érte el közel azonos fejlettségi mutatókkal, mint Olaszország vagy Portugália, míg a globális rangsorban a 29. helyre kerültünk.
Az ismert nemzetközi indexek legnagyobb hiányosságai ugyanis abban rejlenek, hogy nem veszi figyelembe, hogy
A Makronóm Intézet éppen ezért hozott tehát létre – mintegy másfél-két éves előkészítő munkával – egy új mérőszámot Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven.
Ennek az indexnek az a stratégiai célja, hogy valós képet mutasson a világ országainak hosszú távú egyensúlyi növekedési pályájáról, ezért nemcsak a gazdasági fejlettségre fókuszál, hanem figyelembe veszi annak fenntarthatóságához szükséges tényezők sokaságát, összesen hat kulcsterület számszerű, tényszerű mutatóit , elhagyva a “vélemény típusú indikátorokat”, melyeket a fősodorbeli diskurzus előszeretettel használ.
Például a Világgazdasági Fórum (WEF) vagy az ENSZ is alkotott olyan mérőszámokat, amelyek nem csak az anyagi, hanem a társadalmi és fenntarthatsógi dimenziókat is tartalmazzák, csakhogy ezek közel sem teljes körűek.
Egy új, a korábbiaknál átfogóbb mérőszám alkalmazását az is indokolja, hogy a fejlett országok egy főre jutó GDP-növekedése – a jelenlegi válságtól függetlenül is – egyre lassuló tendenciát mutat.
Továbbá a GDP például nem alkalmas az országokon belüli egyenlőtlenségek kimutatására sem, pedig az is konfliktusokhoz, valamint torzított és erőltetett fejlődési pályához vezethetnek. Így szükségessé vált az újraelosztási csatornák részletes elemzése, valamint a növekedéshez való hozzájárulásuk mérése.
"A gazdasági környezet változékonysága miatt azon országok, amelyek felkészülnek a válságidőszakok kezelésére, hatékonyabban tudnak hosszú távon is mûködni. Azonban kérdés, hogy a gazdaság fenntarthatósága mely pillérek mentén mutatható meg a leginkább.
Fontos rávilágítani tehát, hogy mely mechanizmusok szolgálják a munka- és tudásalapú társadalom megszilárdítását, amelyben az ország termelékenysége mind a szellemi, mind a fizikai munkaerőben megmutatkozva prosperálni tud” – hívta fel a figyelmet Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe (HNI) tehát egy objektív, adatalapú, komplex statisztikai módszertant alkalmazó, ugyanakkor értéket képviselő kompozit mutatószám. A megalkotása mögött meghúzódó fő értékítélet abban nyugszik, hogy
A HNI a már említett hat pilléren alapul; így hivatott kezelni az egy főre jutó GDP-adat korábban megnevezett hiányosságait.
Ezen pillérek:
A pillérek együttes vizsgálatából következtethetünk az országok növekedési pályáinak hosszú távú fenntarthatóságára.
Ahogy a bevezetőben említettük: a nemzetközi szakmai szervezetek már korábban is több alternatív mutatót kínáltak a gazdasági fejlettség, valamint az országok jólétének számszerűsítésére, melyek képesek árnyalni az egy főre jutó GDP-adatokat.
A szakirodalomba leginkább beágyazott két index a Világgazdasági Fórum (WEF) Inkluzív Növekedési Indexe és az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexe, melyek hasonlóak a Makronóm Intézet mutatószámához, ugyanakkor
Míg a két, széles körben elterjedt index esetében szakértői vélemények alapján, szubjektív súlyokkal történik az összesített index kialakítása, addig a Makronóm Intézet egy komplex többváltozós adatelemzési módszer segítségével kombinálja a felhasznált változókat. Ez utóbbi módszer
ahhoz, hogy az országok közötti különbségek a leginkább megmutathatóak legyenek.
A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének kialakításakor természetesen figyelembe vették a hasonló indexek felépítését, módszertanát és jelentéstartalmát.
A HNI a különböző országok fenntartható egyensúlyi növekedési pályáiról, valamint azok összehasonlításáról ad képet, ugyanakkor módszertani alapjai jelentősen építenek azokra a kritikákra, amelyeket az említett nemzetközi indexekkel szemben fogalmaztak meg.
A Makronóm Intézet a rendelkezésre álló adatok alapján tehát összesen 87 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatot végzett (azon országok nem szerepelnek az indexben, amelyeknél a kumulált adatelérhetőség – az eredeti adatok aránya – nem érte el a 80 százalékot, valamint egy adott pillérben ugyanezen érték nem érte el az 50 százalékot).
Ennek megfelelően 2005-től 2019-ig volt lehetőség tényszerűen, pontosan megvizsgálni a kiválasztott változókat, melyek a már korábban említett hat dimenzióban kerültek elhelyezésre.
Magyarország 2012 óta jelentős növekedést mutatott az összesített indexben, leginkább a Munka- és tudásalapú társadalom, valamint a Gazdasági fenntarthatóság dimenziókban elért fejlődésnek köszönhetően.
Míg az előbbi dimenziót leginkább a Foglalkoztatási ráta, a Munkatermelékenység, valamint a Munkanélküliségi ráta határozzák meg, addig az utóbbiban a Nettó megtakarítások, a Folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege, valamint a Kamatkiadások adják a növekedés motorját.
Ezzel a növekedéssel 2019-ben
A 2019. évi összesített index alapján készült rangsorban Izland, Norvégia, Svédország, Svájc és Dánia állnak az első 5 helyen.
Azonban, ha dimenziók szintjén vizsgáljuk meg a helyezéseket, láthatjuk, hogy jelentős eltérések vannak az országok fejlődési pályáiban.
Például míg Kína és az Amerikai Egyesült Államok a Gazdasági fenntarthatóság és Gazdasági fejlettség kategóriákban előkelő helyen szerepelnek, addig a Környezeti fenntarthatóság dimenzióban mindkét ország jelentős lemaradásban van, így az összesített index értékben is hátrébb szorulnak.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a skandináv országok igen előkelő helyen szerepelnek a Környezeti fenntarthatóság dimenziójában, ugyanakkor a Demográfiai dimenziót teljes egészében az afrikai kontinens, valamint a közép- és dél-ázsiai országok dominálják.
A globális összehasonlítás mellett fontos Magyarország mérőszámait külön is kiemelni és megvizsgálni, hiszen
valamint - minít írtuk - a fejlődő országok közül számos versenytársunkat megelőztük.
A HNI leginkább az országok közötti relatív összehasonlításra alkalmas, és nincs egy abszolút „optimális” érték, amelyet egy országnak el kell érnie a jólétért.
Így nem csak az index nominális értéke, hanem az országok közötti rangsor tükrözi elsősorban azt, hogy a fejlettséget mérő, hagyományos mutatókhoz képest mennyiben tud több információt nyújtani az új mutatószám.
Magyarország növekedési pályája a vizsgált időperióduson belül 2005 és 2012 között stagnáló, a globális világválság évei után pedig csökkenő tendenciát mutat az idősor, amely konstans index mellett csökkenő helyezést jelent a többi országgal összehasonlítva.
Ugyanakkor
Ábrák – Magyarország HNI értékének (bal tengely, az oszlopokon is feltüntetett értékkel) és dimenzióinak változása, valamint a hozzájuk tartozó helyezések (jobb tengely) a fejlődő országok között és a teljes rangsorban
Regionális szinten vizsgálva elmondhatjuk, hogy 2019-ben
míg a Munkaalapú társadalom dimenzióját tekintve ugyan fejlődésünk az elmúlt 15 év során kiemelkedő, jelenlegi fejlettségünk elmarad a cseh és szlovák szinttől, viszont megelőzi a lengyelt és a románt.
Ugyanakkor a gazdasági fejlettség és növekedés szintje stagnált, viszont relatív értelemben a többi országhoz képest magasan szereplünk a rangsorokban.
Ezzel szemben problémát jelent, hogy stagnált a Környezeti, a Társadalmi és a Demográfiai fenntarthatóság mutatója is.
Ugyan ez utóbbi - a korábban bemutatottak szerint - a teljes fejlett világban problémát jelent, a másik dimenzióban a további fejlődés lehetősége mutatkozik. Ezen dimenziók pontszámainak fejlődése jelenthetné a kulcsot a fejlett országok átlagos jóléti szintjéhez való közelebb kerüléshez.
Hogyha a hazai fejlődés motorjait keressük, akkor a változók szintjén elmondható, hogy
természetesen az internetfelhasználók arányának növekedése után.
Azon változók, amelyekben legjelentősebben visszaestünk, a nettó emigráció, valamint az időskori függőségi ráta, melyek egyaránt a demográfiai pillérhez tartoznak.
A Makronóm Intézet fontos törekvése a Harmonikus Növekedési Index mutatószámmal, hogy támpontot nyújtson a globális makroökonómiai összehasonlításokhoz, valamint a közpolitikai döntéshozatalhoz.
Továbbá alkalmas legyen azonosítani azon területeket, melyek egy adott gazdaság számára kiemelendőek, valamint fejlesztendőek ahhoz, hogy mind a jelen társadalma, mind pedig a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson.
Vajon ez már a Trump-hatás része? Aszad bukása után ismét terroristafészekké válik Szíria? Lesz-e háború Iránnal és kilőnek-e az olajárak?
Az AFC Bournemouth balhátvédje korábban kijelentette, hogy nem megy Liverpoolba – kérdés, hogy ez meddig érvényes.
Az ilyen döntések nemcsak a múlt hőseinek emlékét törlik el, hanem a jövő nemzedékeitől is elveszik az esélyt arra, hogy tanuljanak a bátorságukból és kitartásukból.
Egy afgán férfi még szerdán ölt meg egy kétéves kisfiút és egy 41 éves helyi férfit.
Itt érhet be a konnektivitás stratégiája.
„Ez a telefonbeszélgetés is megerősített abban, hogy küszöbön áll az új aranykor az Egyesült Államok és Magyarország politikai kapcsolatrendszerében” – emelte ki Szijjártó Péter.
Vajon ez már a Trump-hatás része? Aszad bukása után ismét terroristafészekké válik Szíria? Lesz-e háború Iránnal és kilőnek-e az olajárak?
Az AFC Bournemouth balhátvédje korábban kijelentette, hogy nem megy Liverpoolba – kérdés, hogy ez meddig érvényes.
