Csak rajtunk múlik, hogy átlátunk-e a szitán, és hatalmat adunk-e nekik magunk fölött.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
„A pszichológiai rendelők, krízisközpontok vagy újabban már önsegítő csoportok is tele vannak a nárcisztikusok áldozataival, ők maguk ugyanakkor a legritkább esetben fordulnak szakemberhez, vagy ha igen, legtöbbször az is csak színjáték, megtévesztés (amivel például azt akarják igazolni önmaguk és mások előtt, hogy ők tökéletesen normálisak).
Hangsúlyozni kell, hogy a nárcisztikus emberek korántsem valamiféle »futóbolondok«, hanem nagyon is hatékony és a közvetlen környezetükre kiemelten veszélyes, gyakran tehetséges emberek. Amolyan lelki ragadozók, akik gyorsan leveszik lábukról a kiszemelt partnert (»szerelmi bombázás«), vagy felküzdik magukat egy társadalmi csoport, szervezet, politikai párt vagy akár ország élére, ahol már úgymond joggal mondhatják azt, hogy ők a legjobbak és a legnagyobbak (Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsán is sokat emlegetik a nárcisztikus jelzőt, valószínűleg nem alaptalanul). Ugyanakkor ők a megtévesztés, a manipuláció nagymesterei is (»gázlángolás«), ami persze bizonyos területeken megintcsak hasznos képesség lehet: a politikai és az üzleti élet, vagy akár a művészetek világa is ideális terep a nárcisztikusok számára. A lényeg, hogy az elismerés-drog mindennap meglegyen (rajongók, valódi és képzelt sikerek, hatalom, pénz, szex és státuszszimbólumok), így folyamatosan vissza tudják igazolni elnyomott, gyermeki énrészük számára, hogy ők valóban nagyszerűek és tökéletesek.
Csak kritikát ne kapjanak – főleg a hozzájuk közel állóktól –, mert akkor bizony könnyen előtör rejtekéből a szégyenkező, szorongó kisgyerek, és a »nárcisztikus düh« pusztító erővel seper végig a környezetükön. Egy nárcisztikus vezető mellett az úgynevezett nárcisztikus struktúrák könnyen leuralhatják egy család/szervezet/politikai párt mindennapi működését: ha a valós teljesítmény helyett a dicsekvést és a látszatot értékelik, ha úgymond nem szabad hibázni (vagyis a hibát elismerni) és kritikát megfogalmazni, ha mindent áthat a hazugság és a képmutatás, akkor kezdhetünk gyanakodni, hogy nárcisztikus közegbe kerültünk – és kezdhetjük tervezni az óvatos menekülési útvonalakat, mielőtt ezek a struktúrák a mi lelki egészségünket is tönkre nem teszik.
Egyet kell értenünk Schiffer Andrással abban, hogy a mai politikai élet kifejezetten kedvez a nárcisztikus tendenciáknak – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is. A hagyományos erkölcsi értékek és »fékek« felbomlásával, az egyre polarizáltabb és kiélezettebb politikai vitákban, a tömeg- és közösségi média fénytörésében ne csodálkozzunk azon, hogy újabb és újabb politikai celebek, hamis messiások lépnek a fényre. Csak rajtunk múlik, hogy átlátunk-e a szitán, és hatalmat adunk-e nekik magunk fölött, amit ők – efelől ne legyen kétségünk – maximálisan ki fognak élvezni. Persze elsősorban nem a mi, hanem a saját javukra.”
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre többek kapják meg a mindennapokban és a közéletben is, hogy nárvisztikusak. De mit is jelent pontosan, hogy valaki nárcisztikus? Honnan ismerhetjük fel, hogy egy nárcisztikus hálózott be minket? Milyen kiút vezet ebből a mérgező kapcsolatból? Többek között ezekről kérdeztük Mikó Krisztina online mentálhigiénés segítő-coach-ot. Interjúnk.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
A köztársasági elnök nagyon elegánsan és egyenesen viseli a miniszterelnök bántó viselkedését.
Gyakorlatilag polgárháborút hirdetett Magyarország lakosai azon részével szemben, akik nem rá szavaztak, és ma sem rá szavaznának.
A szerb elnök szerint az emberek számára nemcsak az életszínvonal fontos, hanem az is, hogyan bánnak velük a hatalom képviselői.
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Egyelőre podcast-műsorokkal. Aztán majd teljes életnagyságában visszatér a politikába -- ez a sejtésem.
Picit lassú vonattal az út.
A kormányzással óhatatlanul együtt járó hibák és bűnök összeadódtak, és súlyuk agyonnyomta az eredményeket és sikereket. Vörös Tamás írása.
