Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség, az összetartozás, a szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Nyitókép:
2004-ben tíz ország, egészen pontosan Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia is egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezt a példátlanul nagy mennyiségű tagfelvételt nevezték el Big bangnek, amelynek május elsején esedékes 20. születésnapját ünnepelték a napokban Strasbourgban, ahol Medgyessy Péter, akkori MSZP-s miniszterelnök is jelen volt, a Népszava cikke szerint pedig a meghívott vendégek – tíz fiatal, akik 2004. május elsején születtek – tehettek fel neki is egy kérdést.
Az egykori kormányfőnek szóló kérdés arról szólt, hogy mi volt akkor a legfontosabb oka annak, hogy Magyarország az EU-hoz csatlakozzon. Medgyessy erre úgy felelt, hogy:
mi úgy gondoltuk, hogy a szuverenitás megerősítése az Európai Unión belül történhet meg. Szuverén az az ország, amelyik erős, és az EU erőssé teszi Magyarországot.”
Emellett azonban a magazin munkatársa a találkozót követően további kérdéseket is feltett a volt miniszterelnöknek, így arra is választ kapott, hogy egészen pontosan milyen erősödést jelentett ez a csatlakozás: „az elmúlt húsz évben Magyarország gazdagabb lett és az emberek jobban élnek, még akkor is, ha nem használtunk ki minden lehetőséget az Unióban.”
Azzal kapcsolatban, hogy az EU-csatlakozás végül mit hozott Magyarországnak, Medgyessy Péter ekképpen nyilatkozott: „az EU tagság rengeteg pénzt is hozott. Nagyon hozzávetőleges számításaim szerint húsz év alatt Magyarország az egyéves GDP-jének megfelelő EU-s forrást kapott. Vagyis ha az Unión kívül lennénk, az embereknek egy évvel többet kellett volna dolgozniuk, hogy a jelenlegivel azonos eredményt érjünk el.” Hozzátette azt is, hogy
az EU-tag Magyarország vonzza a külföldi befektetőket, ami, még ha hullámzó is, komoly erőt képvisel. Lehetőségek nyíltak a tanulásban és a kultúrában.”
És bár a volt kormányfő nem gondolja, hogy minden bejött, amit az EU-csatlakozástól vártunk, szerinte nagy hiba az EU-támogatások blokkolása. Mint mondta: „értem, hogy vannak vitáink az EU-val, nekem is lennének, ha én lennék a miniszterelnök. De vannak szempontok, amelyek felülírják ezeket a vitákat.
Magyarországnak szüksége van a pénzügyi támogatásokra, tehát meg kell egyezni az Európai Unió vezetőivel arról, hogy mi az, amit el tudunk vállalni és jogos szándéknak tartunk, és mi az, amiben nem tudunk tovább lépni. Ennek az egyezségnek az alapján hozzá kéne jutnunk a forrásokhoz. Ha ez a pénz ott lenne a zsebünkben, akkor sokkal könnyebben tudnánk fejlesztéseket végrehajtani.”
Az egykori miniszterelnök egyébként továbbra is támogatja az euró bevezetését, mert szerinte „az eurózónához való tartozás fegyelmezi a gazdaságpolitikát”, valamint szerinte „a magyar gazdaság gyengeségeit strukturális problémák, gazdaságpolitikai és nemzeti banki hibák, versenyképességi hiányosságok okozzák, amelyeket csak enyhíteni tudnának az uniós pénzügyi források.”
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei csütörtökön.
Azoknak ajánlják, akik fontosnak tartják mindazt, ami „Magyarországot a nagyok közé emelte”.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
