Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség, az összetartozás, a szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Nyitókép:
2004-ben tíz ország, egészen pontosan Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia is egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezt a példátlanul nagy mennyiségű tagfelvételt nevezték el Big bangnek, amelynek május elsején esedékes 20. születésnapját ünnepelték a napokban Strasbourgban, ahol Medgyessy Péter, akkori MSZP-s miniszterelnök is jelen volt, a Népszava cikke szerint pedig a meghívott vendégek – tíz fiatal, akik 2004. május elsején születtek – tehettek fel neki is egy kérdést.
Az egykori kormányfőnek szóló kérdés arról szólt, hogy mi volt akkor a legfontosabb oka annak, hogy Magyarország az EU-hoz csatlakozzon. Medgyessy erre úgy felelt, hogy:
mi úgy gondoltuk, hogy a szuverenitás megerősítése az Európai Unión belül történhet meg. Szuverén az az ország, amelyik erős, és az EU erőssé teszi Magyarországot.”
Emellett azonban a magazin munkatársa a találkozót követően további kérdéseket is feltett a volt miniszterelnöknek, így arra is választ kapott, hogy egészen pontosan milyen erősödést jelentett ez a csatlakozás: „az elmúlt húsz évben Magyarország gazdagabb lett és az emberek jobban élnek, még akkor is, ha nem használtunk ki minden lehetőséget az Unióban.”
Azzal kapcsolatban, hogy az EU-csatlakozás végül mit hozott Magyarországnak, Medgyessy Péter ekképpen nyilatkozott: „az EU tagság rengeteg pénzt is hozott. Nagyon hozzávetőleges számításaim szerint húsz év alatt Magyarország az egyéves GDP-jének megfelelő EU-s forrást kapott. Vagyis ha az Unión kívül lennénk, az embereknek egy évvel többet kellett volna dolgozniuk, hogy a jelenlegivel azonos eredményt érjünk el.” Hozzátette azt is, hogy
az EU-tag Magyarország vonzza a külföldi befektetőket, ami, még ha hullámzó is, komoly erőt képvisel. Lehetőségek nyíltak a tanulásban és a kultúrában.”
És bár a volt kormányfő nem gondolja, hogy minden bejött, amit az EU-csatlakozástól vártunk, szerinte nagy hiba az EU-támogatások blokkolása. Mint mondta: „értem, hogy vannak vitáink az EU-val, nekem is lennének, ha én lennék a miniszterelnök. De vannak szempontok, amelyek felülírják ezeket a vitákat.
Magyarországnak szüksége van a pénzügyi támogatásokra, tehát meg kell egyezni az Európai Unió vezetőivel arról, hogy mi az, amit el tudunk vállalni és jogos szándéknak tartunk, és mi az, amiben nem tudunk tovább lépni. Ennek az egyezségnek az alapján hozzá kéne jutnunk a forrásokhoz. Ha ez a pénz ott lenne a zsebünkben, akkor sokkal könnyebben tudnánk fejlesztéseket végrehajtani.”
Az egykori miniszterelnök egyébként továbbra is támogatja az euró bevezetését, mert szerinte „az eurózónához való tartozás fegyelmezi a gazdaságpolitikát”, valamint szerinte „a magyar gazdaság gyengeségeit strukturális problémák, gazdaságpolitikai és nemzeti banki hibák, versenyképességi hiányosságok okozzák, amelyeket csak enyhíteni tudnának az uniós pénzügyi források.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Kiderült, miről hallgat a kijevi vezetés: a BBC riportja lerántotta a leplet a rendszer kegyetlenségéről. Az utcáról elhurcolt, majd öngyilkosságba hajszolt férfiak családjai semmit sem kapnak: nincs kártérítés, nincs katonai tiszteletadás, sőt, még a temetést is megtagadják Ukrajnában.
