Az indoklás szerint az első fokú bíróság kellően felderített az ügyet, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, indoklási kötelezettségét tejesítette.
A bíró megjegyezte, hogy Ihász részletesen tájékoztatta Gyárfást a jogi lehetőségekről, amikor hozzá fordult. De Gyárfás bármilyen más jogi képviselőhöz vagy éppen a hatóságokhoz is fordulhatott volna a zsarolástól való félelmében. A bíró azonban ennél tovább ment, kimondva, hogy Gyárfás és a vezető beosztású ügyészként eljáró Ihász közös taktikát dolgoztak ki, mit kezdjenek a NAP Tv volt tulajdonosához eljuttatott anyaggal, és hogy ne jusson az ügyészség tudomására az ügy. Ihásznak nem egyszemélyben kellett volna döntenie a felmerült adatok értékelésétől és nem járhatott el barátként ilyen bizonyítékok birtokában – hangsúlyozta a bíró.
Ihászt valamennyi, a Fenyő-ügyben keletkezett nyomozati cselekményről értesítették, így nem igaz az az állítása, hogy nem ismerte behatóan az ügyet – mutatott rá a bíró. Hozzátette:
Ihász azon védekezése is egyértelműen cáfolható, miszerint Gyárfás neve nem merült fel lehetséges febujtóként a Fenyő-gyilkosságban.
A Fenyő-gyilkosságban idén februárban első fokon Gyárfás Tamást, bűnsegédként elkövetett emberölés miatt hét év fegyházbüntetésre, míg Portik Tamást, felbujtóként elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a bíróság.