Ifjabb Szabó Lőrinc válogatott röplabdázó és reklámfilm-rendező lett és egész életében küzdött azzal a gyönyörű és nyomasztó teherrel, hogy ki volt az édesapja.
Nyitókép. Az ominózus levél második oldala és Szabó Lőrinc fiatalkori portréja, amely Rippl-Rónai József alkotása. Fotók: Múzeum Antikvárium/Wikipedia
Különleges levél került a pesti Múzeum Antikváriumba. A kétoldalas levelet az írózseni Szabó Lőrincnek címezték, a feladója pedig nem más, mint a korszakos művész gyermeke, a Lóci versek ihletője, ifjabb Szabó Lőrinc. Az akkor 11 éves kisfiú 1940. július 18-án írta a levelet édesapjának, valószínűleg egy szanatóriumból. Ami bizonyos, hogy Szabó Lőrinc abban az időben a katonasághoz volt besorozva.
A levélben Lóci beszámol édesapjának arról, hogy a főorvos engedélyezte, hogy strandolhasson, ám a víz hideg volt és azt is elújságolta, hogy az ebédnél két tál levest is evett. „A Klári, amint anyu leveléből tudom, elutazott.
Ha lehet, kérjél kimenőt vasárnapra és gyere fel hozzám, de úgy, hogy Anyu ne tudja, hogy itt vagy, és mikor ő feljön, milyen meglepetés lesz számára, hogy ha téged itt talál.
Eddig minden nap legalább öt partit játszottam a sakkal, de még senki nem vert meg és nyertem. Csókollak mindig, szerető fiad, Lóci.”
A 40 éves Szabó Lőrinc a levél megírásának idején már elismert író volt itthon, pont ebben az évben kapta meg Budapest rangos irodalmi díját, az Arany János emlékérmet. A Lóci versei is ismertek voltak már, közülük is a Lóci óriás lesz című emelte nagy magasságokba, amely 1933-ban jelent meg először a Pesti Naplóban. A kisfia, Lóci a levél megírásakor 11 éves volt, a levélben szereplő Klári pedig Szabó Lőrinc idősebb gyermeke, aki ekkoriban a Zeneakadémiára járt és a pasaréti ferences kultúrházban édesapja verseit szavalta nyilvánosan (fiatalon hunyt el gyógyíthatatlan betegségben). Szabó Lőrinc 1939-ben az egyik lapban a következőt mondta kisfiáról, Lóciról: „Ő most a környék réme. Most? Most is. Kapott egy biciklit és különféle artistamutatványokkal rémítgeti a békés pasaréti járókelőket.” A biciklit amúgy a híres színésznő, az Est-lapok tulajdonosának, Miklós Andornak özvegye, Gombaszögi Frida vette Lócinak, miután olvasta Szabó Lőrinc Bicikli című versét, melyben a kisfia egy kerékpár után sóvárog.
A többit tudjuk. Szabó Lőrinc 1957-ben, hosszú betegeskedés után hunyt el csupán 57 éves korában. De mi lett Lócival, a levélke írójával? Nos, kevesen tudják, G. Szabó Lőrinc néven híres röplabdázó vált belőle, olyannyira, hogy 1950-ben tagja volt az Eb-bronzérmes felnőtt válogatottnak a kétméteresre nőtt Lóci (valóban óriás lett…), 1952-ben pedig a moszkvai világbajnokságon negyedik együttesben is szerepelt. Nem mellékesen a moszkvai útra Szabó Lőrinc egy kétezer kifejezést tartalmazó magyar-orosz szótárral lepte meg, amelyet ő készített a fiának. Lóci nem lett író (bár újságíróként dolgozott egy ideig), filmrendezőként végzett.
Reklámfilmekre specializálódott, olyan kultikus, sokak által kedvelt reklámokat készített, mint a „Fabulon a bőre őre”, de sokan idézték akkoriban azt a szlogent is, amely az általa rendezett tévéreklámban hangzott el: „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál!?”
G. Szabó Lőrincet felnőttként is mindenki csak Lócinak hívta, s ő sosem tagadta, nyomasztotta, hogy Szabó Lőrinc személyében a híres író volt az édesapja. Már felnőttként egy újságban a következőképp gondolkozott hangosan: „Hol vagyok én és hol a Szabó Lőrinc fia, a Lóci? Az embernek egész élete során ezzel a problémával, ezzel a konfliktussal kell szembesülnie. Küzdenie kell ezzel a gyönyörű-nyomasztó teherrel” – vélekedett. Azt is kifejtette, bár lett volna érzéke az íráshoz, egyfajta ellenreakció volt a részéről, hogy a filmrendezés irányába indult, mivel már kicsi korában „olyan őrült töményen kapta a költészetet, mint a normál gyerek a főzeléket, spenótot.”
A belső vívódás ellenére G. Szabó Lőrinc egész életében ápolta az édesapja emlékét. Abban a Volkmann utcai házban élt, ahol az édesapja és Szabó Lőrinc halála után mindent úgy hagytak a lakásban, ahogy az író életében volt, így a hatalmas könyvgyűjteményéhez sem nyúltak hozzá. Lóci idősebb korában azt is elmondta, hogy nagyon sajnálja, hogy mikor az édesapja 1957-ben meghalt, ő 28 évesen nem volt elég érett ahhoz, hogy igazán megértse.
„Akkor kezdtem felmérni, hogy ki is az apám, amikor meghalt”
– fogalmazott. G. Szabó Lőrinc végül 1997-ben hunyt el. Akkor már létezett a Szabó Lőrinc Alapítvány, amelyet 1994-ben hozott létre Lóri és a Szabó Lőrinc emlékszoba. A Mandinernek sikerült elérnie Gáborjáni Rékát, G. Szabó Lőrinc lányát, aki bár nagyapja hagyatékának jó ismerője, nem tudott a levélke létezéséről. Annyi nyomot talált, hogy Szabó Lőrinc 1940 júliusában a nagylányának, Klárinak feladott levelében szóba hozta, hogy Lóci írt neki és ő válaszolt rá. Antal Károly, a Múzeum Antikvárium alapító-tulajdonosa a Mandinernek megerősítette, a különleges levélre az antikvárium június 6-án esedékes árverésén licitálhatnak majd az érdeklődők.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Nemzeti Színház igazgatója visszautasítja, hogy szembe kellene néznie az elmúlt másfél évtizeddel.
Balásy Gyula levele szerint azért ajánlotta fel az államnak a cégcsoportját, hogy megőrizze annak kiépített infrastruktúráját, tudásbázisát és kapcsolatrendszerét.
Lengyel Róbert többek között azt szeretné elérni, hogy a nemzeti dohányboltok ne élvezzenek kivételezett helyzetet az alkoholárusítás szabályozásában.
Mark Khater szerint egy intézmény valódi értékét nem politikai viták vagy hangzatos közéleti narratívák mutatják meg, hanem azok a lehetőségek, amelyeket képes megteremteni a diákjai számára.
A levél éles kritikát fogalmaz meg az Operaház elmúlt éveinek vezetéséről.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
