Sok a panasz rájuk: nem beszélnek magyarul, igénytelenek és a munkamoráljuk sem az igazi.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László
A VG korábban megírta, hogy a Wolt nevű ételfutár-szolgálatnál magyarul nem tudó, sőt anyanyelvükön kívül semmilyen idegen nyelvet nem beszélő munkatársakat foglalkoztatnak, akikkel lehetetlen a kommunikáció. Az ételkiszállító vállalat a lap megkeresésére azt a választ adta, hogy Wolt-futár bárki lehet és nem tartanak nyilvántartást arról, hogy ki honnan érkezik.
Az Index információi szerint a vendégmunkások nem beszélnek semmilyen nyelven az anyanyelvükön kívül, a munkamoráljuk és higiéniájuk kívánnivalót hagy maga után. A szerkesztőséghez küldött levélben azt is írták, hogy ellehetetlenítik a magyar futárokat, mivel fillérekkel is beérik, valamint megszállják az éttermek mellékhelyiségeit.
Egy egykori Wolt-futár így nyilatkozott a lapnak: „Két éve jelentek meg a külföldiek, akiknek a száma hónapról hónapra növekszik.
Más struktúrában dolgoznak és más bérezésért, és mivel nyilván kevesebbet keresnek, ez jobban megéri a Woltnak. Többségük nemhogy magyarul nem beszél, de jellemzően angolul sem, és a rendelést a telefonjuk felmutatásával közlik az étterem dolgozójánál”
– tette hozzá. „Mind a munka, mind a higiénia szempontjából erősen igénytelenek, az éttermi várakozásnál nem állunk melléjük, mert nem túl kellemes illatúak, illetve a rendelésekkel is úgy bánnak, ahogy például jómagam soha. Érezhetően megnőttek az érintkezésmentes átvételek, ami azt jelenti, hogy egyszerűen leteszik az ételt az ajtó elé. Még a Covid idején sem volt ennyi érintkezésmentes átvétel, mint manapság!” – magyarázta az egykori futár.
Az összképet nézve, a külföldiek legalább 90 százaléka Magyarországon vendégmunkásként dolgozik, még ha hivatalosan más státusban vannak is nyilvántartva. Egyre gyakoribbak a flottacégek, amelyek tömegesen alkalmazzák ezeket a külföldi munkavállalókat a magyarországi dolgozóktól eltérő, gyakran alacsonyabb bérekkel és kedvezőtlen szerződési feltételekkel. Ezek a cégek aztán gyakran csődbe mennek, majd újakat alapítanak, így elkerülve a járulékfizetést és egyéb kötelezettségeket.
Egy belvárosi étterem üzemeltetője is panaszkodott az újdonsült munkaerőre:
„Fél éve tele van mindennap az étterem ázsiai futárokkal, félpercenként jönnek be hozzánk budira, körülbelül harmincan ott parkolnak az étterem előtt a bicajukkal. De nem azok, akik tőlünk visznek el ételt a kuncsaftoknak, hanem csak ott ácsorogtak és igénybe vették az infrastruktúránkat. Ötvenszer odamentem hozzájuk, egyik sem érti, amit mondok, sem angolul, sem magyarul nem beszélnek… Legalább hússzor szóltam már a Woltnak is, beszéltem a kapcsolattartóval is, de nem intézkednek semmit” – mondta a megkérdezett vendéglátós.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A Wolt Services Magyarország Kft. telephelyein több munkavédelmi hiányosságot találtak.
De szerencsére már nem sokáig!
A magyar munkahelyek az elsők, ezért a vendégmunkás kvóta szintjét nem szabad emelni.
A válasz nem az „olcsó munkaerő” frázisban rejlik, hanem a magyar munkaerőpiac strukturális korlátairól szóló történetben.
A belépésük igencsak nehéz helyzetbe hozná a magyar dolgozókat, hiszen olcsóbb munkaerőről van szó.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
