Ki veszi be a fővárost?

Nyitókép: Mandiner-grafika

Bár tisztul a kép, még sok a kérdőjel, hogy kiket indít kevesebb mint három hónap múlva az önkormányzati választáson a kerületekben a kormányoldal és az ellenzék. Utóbbi esetében az alapot a Demokratikus Koalíció és a Momentum március elején tető alá hozott megegyezése jelenti, amely alapján több kerületben beálltak egymás jelöltjei mögé. Ennek értelmében nyolc helyen indul a DK jelöltje, s öt helyen támogat momentumos indulót. Az egyre kisebb Magyar Szocialista Párt három polgármesterének is jutott azért falat.

A napokban kiderült, hogy a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listával indul Budapesten a közgyűlési helyekért. A Momentum nem csatlakozott, ahogy az LMP és a Jobbik-Konzervatívok sem; utóbbi két pártnak csak néhány helyen van polgármesterjelöltje.

Az is eldőlt, hogy többen indulnak a főpolgármesteri posztért, mint 2019-ben, amikor Tarlós István, Karácsony Gergely, Puzsér Róbert és Berki Krisztián szállt ringbe. Karácsony szeretett volna az idei választásra ellenzéki egységfrontot összekalapálni maga mögé, de beletört a bicskája. Nemhogy közös lista nem lesz, de többen önálló főpolgármester-jelölttel rukkoltak elő. Első kihívóként a Mi Hazánk fővárosi alelnöke, Grundtner András jelentkezett be tavaly szeptemberben, bár róla a pártelnök Toroczkai László sem gondolja, hogy labdába tudna rúgni. A radikálisok a tisztes helytállást célozzák meg. A Mi Hazánk után a Jobbik is jelöltet nevezett meg: Brenner Koloman, az Országgyűlés volt alelnöke a közbiztonság és a köztisztaság javítását, valamint a fővárosi visszaélések megszüntetését ígérte. Március közepén a kormánypárti jelölt is befutott, a Fidesz–KDNP a volt közgyűlési képviselőt, Tarlós István egykori helyettesét, az eddigi kormányszóvivőt, Szentkirályi Alexandrát szánja Budapest élére, aki szerint a fővárost ki kell szabadítani Gyurcsány Ferenc fogságából, olyan főpolgármesterre van szükség, aki nem harcol, hanem együttműködik a kormánnyal. Tarlós a legesélyesebb jelöltnek nevezte Szentkirályit. Végül, megvárva az összes jelentkezőt, az LMP által támogatott volt közlekedési államtitkár, Vitézy Dávid is bejelentette indulását. Az ő fő üzenete szerint nem várhatjuk Budapest problémáinak megoldását azoktól, akik okozták őket. A korábbi államtitkár mögé álló LMP és különösen a párt társelnöke, Ungár Péter többször keményen bírálta a főpolgármestert.

A DK, a Párbeszéd, az MSZP és a Momentum támogatásával induló Karácsony Gergely lekezelően kommentálta utóbbi két jelölt bejelentését, pedig nyilvánvaló, hogy ők ketten tudnak leginkább borsot törni az orra alá, vagy akár le is győzni őt. Vitézy fel is vetett egy jelölti vitát, amit Karácsony először azzal az indokkal hárított el, hogy addig nem hajlandó erre, amíg ki nem derül, Vitézy vagy Szentkirályi a valódi kihívója. Ezt kölcsönös üzengetés követte kettejük között, míg végül Karácsony belement a vitába.

A kerületekben nincs még hivatalos ellenzéki jelölti névsor; van, ahol az ellenzék meg tudott egyezni, néhol előválasztást tartanak, és olyan városrész is akad, ahol még teljes a bizonytalanság. A kormányoldalon sem állt még össze a végleges lista, egyes helyeken csak valószínűsíteni lehet, hogy kik indulnak majd.

Botrány, nyomozás, belső ellentét

Jó néhány kerület akad, ahol a választás az egyik vagy a másik oldal bizonytalankodása és vitái vagy éppen az eltelt öt év teljesítménye és botrányai miatt lehet igazán izgalmas. Ilyen az I. kerület, ahol a támogatottságát elvesztő V. Naszályi Márta kibulizta, hogy ő legyen a közös ellenzéki jelölt. A Párbeszéd egyetlen polgármestere egy 2022-es időközi választáson vesztette el testületi többségét, a helyi Fidesz szerint ez nem zavarja abban, hogy törvénytelenségek sorával vezesse a kerületet. V. Naszályi ellen fegyelmi eljárást is folytattak, és elmarasztalták. A kormánypárt a helyi képviselőt, a Fidelitas korábbi elnökét, Budapest világörökségi területfejlesztésének kommunikációjáért felelős miniszteri biztosát, Böröcz Lászlót indítja vele szemben. A Budavárban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is indít jelöltet Nánásiné Abonyi Gyöngyi személyében.

Óbudán is forrnak az indulatok, a nemrég nyilvánosságra kerülő korrupciós botrány és annak háttere rányomhatja a bélyegét a júniusi választásra – főleg, ha addig tisztul a kép. Az ügyészség eddig négy személyt gyanúsított meg vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt az önkormányzattal kötött fiktív szerződések kapcsán, hivatalos személy azonban nincs közöttük. A Fidesz helyi szervezete a 2020-ban az MSZP-ből a DK-ba átigazoló polgármester, Kiss László személyes felelősségét is felvetette, ő viszont jól időzített lejáratásról beszélt. Kiss-sel szemben a Fidesz egyik visszatérője, Bús Balázs indul majd, aki 2006 és 2019 között irányította a kerületet.

Zuglóban egyelőre káosz van. Az már biztosra vehető, hogy a kormánypártok Borbély Ádámnak adják a jelöltséget, az ellenzéki oldalon még csetepaté zajlik. A XIV. kerület korrupciós botrányoktól hangos, a szocialista Horváth Csaba polgármestert csaknem két évvel ezelőtt gyanúsították meg a fizetőparkolási rendszerrel kapcsolatban befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt indított nyomozásban, amely februárban vett újabb fordulatot. Polt Péter legfőbb ügyész az ügy kapcsán kezdeményezte a szintén MSZP-s országgyűlési képviselő, Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését, Baja Ferenc egykori minisztert pedig már ki is hallgatták gyanúsítottként. Horváth helyzetét nemcsak ez rontja, hanem az is, hogy a saját oldaláról is kap majd kihívót, valószínűleg nem is egyet. A Momentum mindenképpen szeretne változást az önkormányzat élén, így már tavaly bejelentette, hogy saját jelöltje lesz, és a helyi képviselő Rózsa Andrást indítja a polgármesteri posztért. Néhány hete kiderült, hogy a Jámbor András-féle Szikra Mozgalom is jelöltet állít. A Momentum és a Szikra előválasztást tartana áprilisban, Horváth ezt határozottan elutasítja.

A Ferencvárosban nagy a bizonytalanság. Az öt év alatt gyakorlatilag mindenkivel összevesző Baranyi Krisztina polgármester már 2022-ben bejelentette újraindulását. A saját térfelén leginkább az MSZP-vel és a DK-val rúgta össze a port, februárban azon háborgott, hogy az ellenzék meg akarja buktatni. Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e más baloldali jelölt a IX. kerületben. Három ellenzéki párt is bejelentkezett, hogy felvenné Baranyit a fővárosi listájára, de a polgármester március 15-én éppen e szervezeteket bírálta. Egyébként a Jobbik tavaly bejelentette, hogy elindítja egyetlen helyi képviselőjét, Szilágyi Zsoltot a polgármesteri versenyben.

Az éppen pedofilbotránytól hangos XI. kerületben a Momentum a DK-val kötött megállapodás értelmében a Gyurcsány Ferenc vezette párt polgármesterét, László Imrét támogatja. Nem tudni, hogy a március elején kirobbanó botrány mekkora hullámokat ver, ugyanis kiderült, hogy az egyik óvoda azóta letartóztatott pedagógiai asszisztensének, aki kisgyermekeket molesztált, milliós szerződése volt a helyi önkormányzattal.

A DK-s Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban az kelthet feltűnést, hogy a korábbi szocialista polgármester, a végül minden vád alól felmentett, nemrég ügyvédnek álló Hunvald György civil támogatással elindul a kerületvezetői posztért. Niedermüllernek nagy feladat lehet majd megtartani a posztját, mert ez a kerület is botrányoktól volt hangos az előző években: a DK-s politikus keresztényellenes, rasszista kijelentéseket tett, és az sem javított a népszerűségén, hogy egyik képviselő párttársa lopott árammal bányászott bitcoint a saját önkormányzati irodájában. Az ügynek lemondás lett a vége, az emiatt kiírt időközi választást pedig a Fidesz nyerte nagy fölénnyel 2022 júniusában. A kormánypárt a VII. kerület polgármesteri székéért helyi képviselőjét, Benedek Zsoltot indítja majd.

A XXIII. kerületben sincs ellenzéki megállapodás, az sem dőlt el, lesz-e előválasztás. A független, de a Fidesz által támogatott Bese Ferenc által irányított kerületben a DK a momentumos Ritter Ottót támogatja, és az LMP-nek is van jelöltje, a korábban jobbikos Bereczki Miklós.

Előválasztásra várva

Az V. lesz az egyik olyan kerület, ahol a tervek szerint előválasztást tart a baloldal. Itt a volt Együtt-elnök Juhász Péter a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjeként indult volna, de miután a Momentum is bejelentette, hogy őt támogatja, az MKKP kifarolt mögüle. Juhász az ellenzék helyi frakcióvezetőjével, az MSZP-s Kovács Alex Gáborral küzd majd meg az előválasztáson, áprilisban derül ki, melyikük méreti meg magát a fideszes polgármesterrel, a kerületet 2014 óta irányító Szentgyörgyvölgyi Péterrel.

Bizonytalan, hogy lesz-e előválasztás a jobboldali fellegvárként számontartott XII. kerületben, ahol megingathatatlan volt a fideszes Pokorni Zoltán polgármesteri széke. Csakhogy a politikus nemrég bejelentette visszavonulását, így biztosan nyíltabb lesz a verseny. Ám az ellenzék eddig nem tudott felnőni a feladathoz. Itt indul az utóbbi időben a támogatottsági rangsorban feljövő MKKP elnöke, Kovács Gergő, aki korábban visszavonulót fújt, de most visszaszállt a jelentkezők közé. A többi párt azonban nem ért egyet Kovács feltételeivel a körzetek elosztásáról. Az előválasztáson rajta kívül a DK és a Momentum által támogatott Farkas Csaba, az LMP-s Kendernay János és a helyi civilek jelöltje, Visi Piroska venne részt.

Van egy kerület, ahol már le is zajlott az előválasztás. Budafok-Tétényben a múlt héten szavazhattak a választók arról, kit indítson a baloldal a hivatalban lévő fideszes polgármester, Karsay Ferenc ellen, aki két ciklus óta vezeti a kerületet. A Momentum már egy éve bejelentette, hogy ismét azt a Havasi Gábort indítja, aki öt évvel ezelőtt csak néhány száz szavazattal maradt el Karsay mögött. A DK is saját jelöltet állított helyi képviselője, Perlai Zoltán személyében, aki mögé felsorakozott az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, sőt még a Jobbik is. A két ellenzéki hajba is kapott az előválasztás előtt, helyi baloldali belháború kerekedett, egymásnak üzengetéssel, lejáratási kísérletekkel. Az előválasztást végül némi meglepetésre a DK-s jelölt nyerte meg, a hírek szerint kis különbséggel. Havasi gratulált Perlainak, de a választást megelőző adok-kapok után nehéz elhinni, hogy ő és a pártja jó szívvel kampányol majd neki.

Ahol tisztább a kép

A II. kerületben nem volt igazán kérdés, hogy a szocialista polgármester Őrsi Gergely lesz a közös ellenzéki polgármesterjelölt. Ellene a kormányoldal nem egy politikust, hanem Dombi Rudolf olimpiai és Európa-bajnok kajakozót indítja.

Újpesten szinte a teljes ellenzék beállt a DK-s alpolgármester Trippon Norbert mögé, miután a Momentumból Gyurcsányékhoz átülő polgármester, Déri Tibor nem indul újra. A Fidesz még nem nevezte meg a jelöltjét, de sokan valószínűsítik, hogy a korábbi polgármester, az újpesti ügyekben fővárosi frakcióvezetőként is aktív Wintermantel Zsolt lehet a kihívó. A IV. kerületben az MKKP-nak is van jelöltje: Nagy Dávid.

A VI. kerületben sincs meglepetés, a 2019-es győztes, a momentumos Soproni Tamás méreti meg magát az ellenzék színeiben, de saját oldaláról is lesz versenytársa: a vele tengelyt akasztó, az MSZP-ből kizárt egyéni képviselő Bálint György. A Fidesz az egykori zuglói alpolgármestert, Kovács Balázs Norbertet indítja majd.

A VIII. kerületben a 2019-ben néhány száz szavazattal Sára Botondot legyőző Pikó András lett a közös jelölt, mi­után a baloldalon mindenki besorolt mögé. Pikónak biztosan lesz jobbikos kihívója, a párt korábbi budapesti alelnöke, Kozma András.

A fideszes Kovács Róbert vezette X. kerületben sikerült megállapodnia a DK-nak és a Momentumnak. Utóbbi vissza­léptette a már bejelentett polgármesterjelöltjét, Stemler Diánát, és beállt a DK-s alpolgármester Mustó Géza mögé.

Angyalföldön biztosan lesz ellenzéki kihívója is a leválthatatlannak tűnő szocialista Tóth Józsefnek az LMP-s Kanász-Nagy Máté személyében. Mivel a XIII. kerületben gyakorlatilag megingathatatlan a baloldal, csak az volt 
a kérdés, hogy Tóth belevág-e egy újabb ciklusba.

A „győztes csapaton ne változtass!” jelszó jegyében a XV. kerületben a DK-s polgármester, Cserdiné Németh Angéla lesz a közös ellenzéki jelölt.

A XVI. kerületben még nem dőlt el, hogy ki lehet a kihívója a több ciklus óta polgármester fideszes Kovács Péternek. Valószínű, hogy a DK-s Nemes Gábor korábbi szakszervezeti vezetőt indítja a baloldal.

A szintén jobboldali vezetésű XVII. kerületben a baloldali ellenzék abban állapodott meg, hogy Lukoczki Károlyt, az MSZP önkormányzati képviselőjét küldi harcba Horváth Tamás ellen. A jelölt mögé beállt a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik is.

Rákospalota-Pestújhely-Újpalotához hasonlóan a XVIII. ke­rületben sem változtat az ellenzék, a szocialistáktól a ciklus elején a DK-ba átigazoló Szaniszló Sándor indul újra a polgármesteri posztért.

A XIX. kerületben újra a megtépázott népszerűségű, fehér poros botrányba keveredő szocialista Gajda Péter lesz a közös jelölt. A Kispestet 2006 óta irányító vezetővel feltehetőleg ismét Dódity Gabriella veszi fel a harcot a kormányoldalról.

A XX. kerületben DK-s ellenzéki jelölt lesz a helyi önkormányzati képviselő, Fekete Katalin személyében. Itt a Pesterzsébetet 1998 óta vezető, 2019-ben a Fidesz támogatásával győző Szabados Ákos a polgármester, de még nem tudni, ő végül rajta lesz-e a szavazólapon.

A XXI. kerületben zűrös a helyzet, aminek többek között az az oka, hogy a 2019-ben a kormánypártok színeiben a polgármesteri posztot elnyerő Borbély Lénárdot tavaly kizárták a Fideszből. Ő függetlenként indul majd újra, a DK pedig beállt a momentumos önkormányzati képviselő, Dukán András Ferenc mögé. A Fidesz azzal vádolja a polgármestert, hogy Dukánnal nyílt koalícióban vág neki az önkormányzati választásnak.

A jelöltállításokhoz hozzátartozik, hogy az egyre növekvő támogatottságot élvező Mi Hazánk nemcsak főpolgármester-jelöltet állít, hanem mind a huszonhárom kerületben indít valakit a polgármesteri posztokért. A párt már tavaly decemberben megnevezte összes jelöltjét.

***

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője:

Karácsony esélyes volt, Vitézy esélyes lehet, Szentkirályi nem esélytelen

Az utóbbi évek adataiból tudható, hogy a fővárosi választók 40 százaléka Fidesz-­szimpatizáns, ezért Szentkirályi Alexandra fiatalos és modern politikusként megalapozottan reménykedhet a kormánypárt témáival az urbánus Fidesz-szavazók megszólításában. A fővárosi választók nagyjából fele valamelyik baloldali pártra hajlandó adni a voksát, Karácsony Gergely kommunikációs stratégiája őket célozta az előző években: szerény főpolgármesteri teljesítményét hangos kormányellenességgel fedte el. Ez morálisan vitatható, de politikailag taktikus eljárás volt. Ha Karácsonynak csak egyetlen, a baloldalt megosztani nem tudó kihívója lenne, jogosan reménykedhetne a folytatásban. Ma már az is világos, hogy a DK és a Momentum közötti szócsata is szavazatmaximalizáló álvita volt, a kerületi megállapodások mutatják, hogy a hatalomért bármikor reinkarnálódhat közöttük az MSZP–SZDSZ-koalíció. A konfliktuslátszat fenntartására akár maradhat is olyan kerület, ahol végül nem egyeznek meg, de az összes téttel bíró városrészben egyértelmű a kooperáció szándéka.

Csakhogy Vitézy Dávid színre lépésével új helyzet alakult ki. Elsősorban a szakértelmet a politika elé helyező értelmiségi tábor, a politikai identitásukban rugalmasabb fiatal választók és a Budapest tizennégy évvel ezelőtti dinamikus megújulására emlékező idősebb szavazók körében lehet népszerű Vitézy, és vannak további tartalékai. Tarlós István BKK-vezére, akit Karácsony Gergely is szeretett volna felkérni erre a feladatra, mindkét táborból számíthat támogatókra. A Karácsony-szimpatizánsok közel felének is jó véleménye van Vitézyről. A főpolgármesteri verseny két esetben is nyitottá válhat. Egyrészt Vitézy szakmaisága, másrészt a 99 Mozgalom finanszírozásának vagy a hídpénzbotránynak a korrupciós ügyei okozhatnak még kellemetlen pillanatokat a „Budapest Köztársaság” alapítójának. Amennyiben Karácsony támogatása olvadni kezd, akár önhibájából, akár Vitézy sikerességéből, a kormánypárt fővárosi szavazói dönthetnek a főpolgármesterről – ha Vitézy szakmaisága megosztja az ellenzékieket, és ha Szentkirályi a teljes Fidesz-tábort maga mögött tudja júniusban, ő lehet Buda­pest első főpolgármesternője. A Gyurcsány-féle fővárosi háttérhatalom emlegetésével Szentkirályi erős, minden fővárosi fideszest mozgósítani akaró kampányt indított el. Ezért mondható, hogy Vitézy esélyes, Szentkirályi pedig nem esélytelen.