Besúgással vádolják Magyar Péter pártjának alelnökét

Nyitókép: NurPhoto

Varga Judit egykori férje, a bántalmazással is vádolt Magyar Péter, aki néhány hete egy titokban készített felvételt hozott nyilvánosságra a volt feleségéről, április 10-én, szerda délután jelentette be, hogy a Tisztelet és Szabadság (Tisza) Párt színeiben indul a 2024. június 9-i választáson. Magyar úgy nyilatkozott, hogy „ezzel a párttal indulunk 2024. június 9-i európai parlamenti és az önkormányzati választáson.”, majd azzal zárta mondandóját, hogy a június 9-i választás mérföldkő lesz”.

Hogy milyen apropóból lesz mérföldkő, az azonban még nem világos. Már csak azért sem, mert sorra derülnek ki a sötét titkok a pártban szerepet vállalókról, miközben Magyar Péter április hatodikán még úgy nyilatkozott  a 24.hu kérdésre válaszolva, hogy „kis pártot szerettem volna, akinek nincsen tevőleges, tényleges, vagy egyébként vállalhatatlan múltja. És a benne lévő szereplők is a mi értékrendünkkel, … 

Ehhez képest első körben már kiderült, hogy Deák Boldizsárnak, a Tisza Párt alapítójának egyáltalán nincs jó híre Egerben és környékén. Ugyanis a régióból származó információk szerint a férfi sokáig a kaszinóbizniszben utazott, és az automata játékgépek 2012-es betiltása után orrolt meg a kormánypártokra. 1993 januárjában a Kisalföld című regionális lap cikkezett arról, hogy Deák Boldizsár kaszinót nyitott Győrben, melynek ajtaja éjjel-nappal nyitva áll az érdeklődők számára, akik a félkarú rablók és gyümölcsös automaták között kedvükre válogathatnak. Deák ekkor még úgy nyilatkozott: 

A Magyar Nemzet mai cikke alapján azonban a Magyar Péter által választott Tisztelet és Szabadság legfőbb emberének múltjában nem ez az egyetlen sötét folt. A rendszerváltás előtt ugyanis besúgóként, Sólyom néven írhatott jelentéseket. Legalábbis a Magyar Nemzet információi szerint Deákot még 1973 előtt, egy bolti lopás kapcsán szervezte be a Belügyminisztérium, hogy többek között Hermann István egri vállalkozóról, későbbi fideszes képviselőről készítsen jelentéseket. A Magyar Nemzet az érintettet is megkérte, hogy nyilatkozzon, de bontotta a vonalat, emellett a lap munkatársai az Alkotmányvédelmi Hivatalt és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is keresték a kérdésben. Amennyiben nyilvánosságra kerül valamilyen újabb bizonyíték, mi is újra foglalkozni fogunk az üggyel.