„Szép szám ez a kilencven, csak azt bánom, hogy a jó Isten úgy találta ki, hogy életünk vége felé lesz sok-sok tapasztalatunk és nem fiatalon. Fordítva kellene, könnyebb lenne minden”– vélekedik Bodrogi Gyula, aki 1934. április 15-én Budapesten, pontosabban Angyalföldön látta meg a napvilágot. Fiatalon matematikatanárnak készült, aztán rátalált a néptánc, a SZOT együttes szólótáncosa lett. Ott szeretett bele a színpadba.
A színművészeti főiskolára egyből felvették, ám ott 17 fegyelmit kapott és eltanácsolták, csak Básti Lajosnak, a kiváló színésznek és tanárnak köszönhetően maradhatott a főiskolán. Ott lett a szerelme Törőcsik Mari, akivel egy párt alkottak. Törőcsik hamar az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésznője lett, s idővel Bodrogi is követte őt. Számtalan filmben láthattunk, ám ő inkább a színházat szerette, szereti:
A színház különleges világ. Bejön a közönség és minden este egyedi hangulatot élhetünk meg, nincs két egyforma előadás”