A virtuális emberrablások több szakaszból épülnek fel: először a csalók potenciális áldozatokat keresnek, majd azonosítják az „emberrablás” célpontját, így az adott személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli, de hihető és megrázó szituációt, és felmérik, melyik a legalkalmasabb időpont a hívásra: például amikor valaki nyaral és távol van otthonától, rokonától. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát.
Több szakaszból állnak a virtuális emberrablások
A virtuális emberrablások több szakaszból épülnek fel: először a csalók potenciális áldozatokat keresnek, majd azonosítják az „emberrablás” célpontját, így az adott személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli, de hihető és megrázó szituációt, és felmérik, melyik a legalkalmasabb időpont a hívásra: például amikor valaki nyaral és távol van otthonától, rokonától. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek, amellyel
megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát.
A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: az információk forrása szinte mindig a közösségi média, ezért nagyon fontos, hogy milyen nyilvánosan elérhető adatot osztanak meg magukról az internetezők.