A Temu „pszichés nyomásgyakorlás” alá helyezheti fogyasztóit – vizsgálatot indított a GVH
Az elmúlt hetekben több bejelentést is érkezett a kínai platform kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban.
Kuponok, villámajánlatok, nyereménykerekek és egyéb profi manipulációs technikák. Íme, a TEMU árnyoldalai!
Nyitókép: Fotó: Shutterstock/Világgazdaság
***
Ahogy arról mi is beszámoltunk, versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben. A portál szerint az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat,
amely alkalmas lehet arra, hogy megtévessze a fogyasztókat.
A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között.
A GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például: „már csak 4 maradt”, „majdnem elfogyott”, „megvásárolva 1 perccel ezelőtt” „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”, „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”, „A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.
Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve
pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elmúlt hetekben több bejelentést is érkezett a kínai platform kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban.
Az ügyben lapunk megkereste Pöltl Ákost, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutató szakértőjét, aki elmondta, két oldalról érdemes vizsgálni a jelenséget. Egyfelől a gazdasági manipulációs mechanizmusok oldaláról, hiszen a Temu által használt meggyőző dizájn képes rávenni az óvatlan vásárlókat bizonyos dolgokra.
„A szakmában ezt úgy szoktunk megfogalmazni, hogy ez a jelenség a figyelemgazdaság profitmechanizmusához kötődik. Nevezetesen a Temu, de más hasonló oldalak is arra törekszenek, hogy a közösségi médián vagy különböző applikációkon keresztül beszippantsák az embereket.
Majd mindenféle gazdasági manipulációs mechanizmusokkal ott tartják őket ezeken a felületeken; hiszen minél több ideig tartózkodnak ott, annál több hirdertési pénzt tud bezsebelni a cég”
– magyarázza a szakember.
Pöltl szerint a Temu esetében úgynevezett figyelemelvonásról van szó: azaz különböző reklámokon keresztül eljuthatunk az alkalmazásokba, azokon keresztül a termékekhez és a vásárláshoz.
„Ami lényeges ebben a történetben, hogy mindezt egy profi dizájnerekből, pszichológusokból, viselkedési szakértőkből álló csapat rakja össze, éppen ezért rendkívül hatékonyan működnek ezek a beszippantó, ott tartó manipulációs mechanizmusok” – jegyzi meg a szakember. Pöltl hozzáteszi: „Ha egy eszköz vagy alkalmazás »normális«, az általában türelmesen vár, ha viszont dolgokat követel tőlük, kihasznál, manipulál, akkor minden ilyen esetben manipulációs dizájnról beszélünk”.
A Temu rendkívül erőteljesen él ezekkel a manipulációs technikákkal, ahogy a hozzá hasonló vásárlásra biztató felületek is. S mint a szakmeber fogalmaz: ez óriási probléma.
Pöltl Ákos rávilágít, hogy a dolog másik fele az,
hogy ezek az erőszakosan vásárlásra késztető applikációk sosem azt mutatják, amire valójában szükségünk van,
hanem azt, amit nem tudunk figyelmen kívül hagyni, és ez már önmagában véve is manipuláció. Mint mondja: ezek az online termékek vagy online applikációk sosem a mi szükségleteinket mutatják, hanem legtöbbször az appok meggyőzőerejének a visszatükröződését jelentik.
„Ezen a ponton érdemes elővennünk egy másik pszichológiában használatos fogalmat, ami nem más, mint az úgynevezett »sötét mintázat«, vagyis egyfajta tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat,
aminek segítségével egy ilyen weboldal vagy applikáció rávesz, hogy olyan dolgot tegyünk – például klikkelés, feliratkozás, vásárlás –, amit egyébként nem állt szándékunkban egyáltalán megtenni”
– fejti ki lapunknak a szakember.
Ebbe a manipulációs formába tartoznak a levásárolható kuponok, a villámajánlatok, amelyek általában valamiféle visszaszámlálással kerülnek elénk, az utolsó pillanatban való foglalásra buzdító feliratok, a nyereménykerekek, ahol 90%-ot pörget ki a legtöbb ember; de a cikk elején említett számtalan másik forma is: például, hogy már csak X darab maradt egy termékből, még fél óráig érvényes a bomba ár, és a hasonló szlogenek.
„Ezek gyakorlatilag mind-mind pszichológiai manipulációs mechanizmusok,
amelyek az emberek pszichés gyenge pontjait használják ki.
S máris berántották őket” – szögezi le a szakember. Hozzáteszi: ezen a ponton fontos kiemelni, hogy mindezt borzasztóan agresszívan teszik. Nemcsak az applikációt használják, hanem e-maileken, sms-eken keresztül is próbálják az embert rávenni arra, hogy vásároljon. Elhitetik vele, hogyha nem teszi, azaz nem veszi meg azonnal, akkor kimarad valamiből.
Pöltl hozzáteszi: azt is fontos megemlíteni, hogy ide tartoznak a különböző termékajánlások is. „Az algoritmus ugyanis az alapján, hogy miket nézegetünk, később olyan termékeket fog feldobálni, amiről úgy gondolja, érdekelhet bennünket. Azaz minél jobban ismer minket az algoritmus, annál kifinomultabban tud manipulálni – tudja, ki melyik időszakban, mikor lép be leggyakrabban egy-egy felületre, ahogy azt is, hogy kit milyen termékek érdekelnek” – magyarázza.
„Sajnos a Temunak és a többi hasonló felületnek is az a működési mechanizmusa, hogyha egyszer már beregisztráltunk, akkor nagyon sok felületen kommunikál velünk. Hihetetlen ajánlatokat küld, mindenről értesít, e-mailekkel bombáz bennünket.
Próbál mindenhová beférkőzni, és folyamatosan megragadni a figyelmünket.
Amit ez ellen tenni tudunk, hogy kikapcsoljuk az applikáció értesítéseit, megpróbálunk leiratkozni a hírlevélről, vagy egyenesen töröljük az applikációt. Ezek a legalapvetőbb dolgok, amiket meg tudunk tenni. A másik, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy hogyan is működnek ezek a sötét mintázatok, és később már fel tudjuk ismerni őket. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, pontosan mik ezek és hogyan működnek!” – nyomatékosítja a szakember.
Pöltl azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy míg a felnőtteknél ez a tudatosítás könnyebben működhet, a gyermekek esetében ez nem így van, sőt egy 18-19 éves fiatal sem rendelkezik még teljesen kifejlett idegrendszerrel, így sokkal inkább hajlamosak bedőlni a pszichológiai manipulációs mechanizmusoknak. „Sajnos a gyermekek sokkal inkább bele tudnak futni az efféle manipulációs csapdákba, így a szülők felelőssége hatványozott” – húzza alá a szakértő.
Pöltl Ákos
Közgazdász, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató szakértője, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrumának a vezetője. Szakmai munkásságnak célja a magyar családok, civil lakosok önvédelmi képességének a növelése a digitális és a fizikai térben egyaránt. Szakterületei közé tartozik a közösségi média mögötti manipulációs mechanizmusok feltárása, a képernyők gyermekek agyfejlődésére gyakorolt negatív hatásainak vizsgálata, továbbá a korai veszélyfelismerés általi áldozattá válás elkerülésének módja.