Je suis Judit

Isten látja lelkemet, nem akartam megszólalni Magyar Péter ügyében, szokás szerint már mindent elmondtak és mindennek az ellenkezőjét is. Tegnap este óta viszont mocorog bennem egy de.
Néztem Varga Juditot, a reménybéli asztalost, és rettenetesen dühös lettem. Még csak nem is Magyar Péterre, a lufihámozó piperkőcre. Ő Ken baba Barbie nélkül, macsósat játszik, miközben tudja, egész eddigi élete arról szól, hogy „nincs Ken Barbie nélkül”, Ken önmagában senki.

Magyar Péter önmagában senki. Ha a hübrisze nem teszi végleg nevetségessé, akkor kicsinálja majd az ellenzék királygyilkos nagymestere, Gyurcsány Ferenc. Sok önjelölt messiást feszíttetett már meg a felhergelt tömeggel, ehhez tényleg ért.

Viszont ahogyan Judit is többször említette, sokan élhetnek így. Elgondolkodtam, hogy ismerek-e ilyen családokat? Ismerek. Érzékelem-e, hogy baj van? Érzékelem. Szóvá teszem-e? Nem. Teszek-e bármit? Nem. Nem teszem szóvá, mert nem rám tartozik. Az ő magánéletük, felnőtt emberek, az ő felelősségük. Én sem szeretném, ha valaki életmódtanácsokkal bombázna a családi életünkre vonatkozóan, mert az meg az én felelősségem.

De, és akkor jöjjön a de: attól, hogy nem szólok bele mások életébe, még azt gondolom: férfi nem bánik így egy nővel, pláne nem a gyermekei anyjával. Ha csak a töredéke lenne igaz mindannak a töredéknek, amit Varga Judit elmondott (és én minden szavát elhittem: nem azért, mert egy oldalon állunk, hanem mert hiteles volt), már az elégséges lenne ahhoz, hogy ne akarjak Magyar Péterrel egy levegőt szívni.

És azért lettem dühös, mert előre látható, hogy majd a Révész „a pedofil is ember” Sándorok kimosdatják Magyar Pétert, ő lesz az az áldozat, akinek segítség kell. Jön mindenféle nőjogi, áldozatvédelmi szervezet, akik a jelenlegi „üvöltő hallgatásuk” (Varga Judit megfogalmazása) után a rendszert fogják hibáztatni, mert nem áldozatot akarnak védeni, hanem rendszert akarnak buktatni, és ez nem mindegy. Jönni fognak, mert el se mentek azok, akiknek annyi a mondandójuk, hogy O1G, és ezt ismét el is mondják.

Ömleni fog a szar, és az összes olyan házas- vagy élettárs, aki ilyen kapcsolatban él, elveszíti a maradék reményét is.

Ezért ebben a pillanatnyi csendben, amíg a kivégzőosztag újratölt, hadd írjam ki újbeszélül, hogy értsék a lájkemberek is: je suis Judit.

Veled vagyok, Judit.