Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
Nyitókép: Bod Péter Ákos (Ficsor Márton/Mandiner)
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Orbán-kormány között eldurvult vita a 2023-as kudarcos év következménye és főként arról szól, hogy ki viselje a felelősséget az EU legmagasabb inflációjáért és a fogyasztás csökkenéséért” – ezt is mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a Népszavának adott hosszú interjújában.
A beszélgetésben szó esett az elmúlt hetekben a kormány és a jegybank között kialakult vitáról, az MNB függetlensége potenciális csorbításának kérdéseiről és arról is, a valóságban mennyire éles ez a szembenállás, és vannak-e ennek személyes okai az intézmények közötti szokásos érdekütközésén felül.
„Magyarországon volt tavaly az EU legmagasabb inflációja, amely megette a béreket, emiatt a magyar ember fogyasztása a második legkisebb. Lassan mi leszünk a legszegényebbek” – hangoztatta a közgazdász.
A februári inflációs adatok kapcsán Magyarország „törékeny” helyzete került szóba, és hogy a papírforma szerint
„2024-nek jobbnak kell lennie, mint amilyen 2023 volt
(...) A mai viszonyok között viszont a gazdaságunk természetes növekedési képességéből úgy évi 2 százalékos GDP-bővülés jön ki; ha a tempót a kormány mégis meg akarná duplázni, az nem vezetne jóra. A gazdaságot, mint egy autót, meg lehet hajtani egy ideig, de az nem tesz jót a motornak a fogyasztásnak, előbb-utóbb nagy lesz a szervizköltség, és még kockázatos is a vezetése. Ezért mondják most a jegybanknál, hogy erőltetett növekedési politikát nem tudnak támogatni irreálisan alacsony kamatokkal. Ebben száz százalékig igaza van az MNB-nek” – vélekedik Bod Péter Ákos.
A közgazdász szerint a kormány csak június elejéig tekint előre, addig szól a gyorsítási jelszó, azután viszont „elő kell venni egy tiszta papírlapot, ráírni a valós adatokat, és szembenézni a helyzettel”.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ráadásul a Tisza Shellből importált energetikai tótumfaktuma annyira lelkes lett, hogy azon nyomban megszüntetné a családok életkörülményeit javító intézkedéseket.
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
A számok szerint csökkenti az inflációt, a kivezetése pedig a háztartások terheit növelné.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
Magyar Péterék legalább hárommillió forintot vennének el a családoktól.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
