A Mi Hazánk azt állítja, van koncepciójuk nem csupán Magyarország, de Európa és az egész világ megmentésére

Nyitókép: Ágyúlövés a Mi Hazánk Mozgalomnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésén a budapesti Pilvax közben 2024. március 15-én. MTI/Soós Lajos

  
A '48-asok az életüket tették kockára és nem vártak másokra; nem a nagyhatalmak reakcióját lesték, hanem cselekedtek, kiállva a magyarságért és a függetlenségért – hangoztatta pénteken a budapesti Pilvax közben, pártja március 15-i megemlékezésén Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.

Hozzátette: ugyanígy tesz pártja is, hiszen szövetségeseikkel együtt maguknak kell megvalósítaniuk a nemzetek Európáját. Arról beszélt, van koncepciójuk nem csupán Magyarország, de Európa és az egész világ megmentésére is. 

– jelentette ki, majd hozzáfűzte, ez az identitás nem volt kérdéses 1848-ban, ahogy az sem, hogy ezt az örökséget, ezt az értéket meg kell védeni, akárcsak az, hogy erős nemzet a magyar, amely évszázadokon át példát mutatott a világnak bátorságból, kultúrából. 

Toroczkai László szerint a magyar önbecsülés akkor roppant meg, amikor 1956 után azon dolgozott az ország vezetése, hogy kiölje ezt az érzést, „és a merjünk kicsik lenni politikáját kezdték erőltetni”. Minden bajunk forrása ez – mondta, majd arról beszélt, hogy ezt az érzést használja ki a mostani kormány, amikor a globális küzdelemben megmentőként tünteti fel magát, miközben a 2010 előtti kormányzatok gazdaságpolitikáját folytatja. 

A pártelnök szerint ugyanezen az alapon áll 

hanem Európai Egyesült Államok kell. Mindezek alapján, mondta, a magyarság „rendkívüli tévutakon jár”, ha elfogadja ezt a logikát, és nem hisz saját magában. Mi hiszünk abban, hogy a magyarság erős – jegyezte meg, hangsúlyozva, a magyarok ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, az anyanyelvükhöz, az örökségükhöz. 

Kiemelte: pártja magyar nemzetgazdaságot akar építeni, ahol a magyar dolgozót, vállalkozót, gazdát, és nem a multit támogatják; megállítanák a bevándorlást és a migrációt, mondván „nem vendégmunkásokban, hanem a magyarokban gondolkodunk”. 

Kitért arra is: minden nemzetközi szerződést felmondanának, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja, ahogy eltörölnék a politikuskiváltságokat, köztük a mentelmi jogot, 

Toroczkai László az „első csodának” pártja két évvel ezelőtti parlamentbe jutását nevezte. A következőnek az európai parlamenti választás sikere kell legyen, hogy „megváltoztassuk, felforgassuk, és Európát végre olyanok kezébe adjuk, aki az európai embereket akarják szolgálni” – tette hozzá. 

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese azt emelte ki: pártja a tisztességes megélhetésre, biztonságos élelmiszerre, kiszámítható jövőre, nemzeti szuverenitásra és „kultúránk megtartására” építené Magyarország jövőjét. Ezekben az években dől el, hogy milyen lesz Magyarország jövője: ádáz küzdelem dúl a nemzetben gondolkodó magyarok és a végtelenül kapzsi pénzemberek között – fogalmazott, hangsúlyozva: 

A Mi Hazánk európai parlamenti listájának harmadik helyén induló Borvendég Zsuzsanna történész arról beszélt: 176 éve volt egy nemzeti minimum, mégpedig az a felismerés, hogy a béke, a szabadság és az egyetértés a feltétele az ország boldogulásának, napjainkban viszont „nem törésvonalak, hanem szakadékok vannak közöttünk”. 

A párt színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért versenybe szálló Grundtner András kijelentette: 176 éve a forradalmárok kimondták, hogy elég volt a hatalmaskodásból és a szolgaságból, nem kell többé rendeleti kormányzás, súlytalan országgyűlés, fojtogató bürokrácia, korrupt igazságszolgáltatás, elhallgatás és mindenkit megfigyelő titkosszolgálat, háborúk miatti elszegényedés, pénzsóvár uzsorások és végrehajtók hada. 

A Habsburg Monarchia legfőbb ismérvei ma is jellemzik Magyarországot – mondta, a különbséget úgy festve le: 

Szavai szerint napjainkban „Magyarországon új abszolutizmus épül”. 

Roman Fritz, a Lengyel Korona Konföderációja parlamenti képviselője arra emlékeztetett: 1848-ban hazája nem volt önálló állam, már fél évszázada három európai nagyhatalom osztozott területén, de a lengyelek a magyar forradalmat látva nem tétováztak segíteni a felkelőket. Hozzátette: bár a forradalom elbukott, nemzeteink évtizedekkel később újra elnyerték államiságukat, s azóta is segítő kezet nyújtanak egymásnak a történelem szorult pillanataiban.

(MTI)