„Az átalakuló világban Magyarországnak nemet kell mondania a blokkosodásra, és együttműködést kell keresnie más államokkal” – jelentette ki a politikai igazgató.
„A hegemóniáját féltő Nyugat a korábbi nyitott stratégiája helyett tudatosan bezárkózik” – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Huszárvágás - A konnektivitás magyar stratégiája című könyvének szerdai veszprémi bemutatóján.
Az irány: konnektivitás
Orbán Balázs hozzátette: a Nyugat a blokkosodás stratégiáját követi, amellyel saját szövetségeseit is elzárja a világ többi részétől. Pedig Európa és benne Magyarország fejlődésének iránya a konnektivitás, azaz összekapcsolódás. „Az átalakuló világban Magyarországnak nemet kell mondania a blokkosodásra, és együttműködést kell keresnie más államokkal” – jelentette ki.
A könyv címéről szólva Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy a huszárvágás mint speciálisan magyar megközelítés alkalmas a követendő magyar politika leírására. Jelezte: Magyarországnak nagyon fontos, hogy el tudja választani azokat a jelenségeket, amelyekre nincs ráhatása, azoktól, amelyek rajta múlnak.
Példaként említette az Egyesült Államok és Kína versengését, valamint a globalizációt, amelyekre nincs befolyása Magyarországnak.
Csak az múlik rajtunk, hogyan reagálunk ezekre – jegyezte meg. A globalizmus ideológiájáról azt mondta, az volt az eredeti elképzelés, hogy a Nyugat képes lesz „felemelni” a térségeket, úgy, hogy közben az egyes országok integrálódnak a rendszerbe. Kiderült azonban, hogy bár az államok „rácsatlakoznak az új modellre”, nem fogadják el a Nyugat vezető szerepét – magyarázta.
Véleménye szerint a belső piac tekintetében a Nyugat hátrányban van a fejlődő országokhoz képest, ezért azokat nem „hagyhatja figyelmen kívül”. Európa szeretné katonai értelemben megvédeni magát, szeretne hozzáférni a nyersanyagokhoz és a piacokhoz, így olyan politikát kell választania, amely segíti ebben – közölte Orbán Balázs.
„Önálló arcélre van szükség”
Kiemelte: ebben a helyzetben „önálló arcélre”, önálló magyar politikára van szükség. Beszélt arról is, hogy Magyarország még soha nem rendelkezett olyan kiterjedt külkapcsolati rendszerrel, mint napjainkban. Bár az Egyesült Államok „egyik fele nem szeret bennünket, a másik fele, azaz a republikánus adminisztráció emberei hasonló modellt szeretnének megvalósítani, mint Magyarország” – jelentette ki.
A magyar családvédelem, az illegális bevándorlás elleni küzdelem olyan politika, amely bizonyítja, hogy ennek alapján sikeres lehet egy ország – hangoztatta. Kitért arra is: a külkapcsolatok tekintetében egy kis állam számára „a morális iránytű” a nemzeti érdek. A kölcsönös tisztelet és a másság elfogadása mellett meg kell találni azokat a pontokat – tette hozzá –, amelyek alapján Magyarország együtt tud működni más államokkal.
Orbán Balázs úgy látja, hogy a következő évtizedek a demokráciák és az autokráciák küzdelméről szólnak majd.
Ebben a környezetben egyértelművé kell tenni, hogy Magyarország nem akar háborúzni, a politikai együttműködésben bízik, és a következő időszakot minél kevesebb sérüléssel, összekapaszkodva kell megélni. Ezt képviseli a kormány Magyarországon és Brüsszelben is – hangsúlyozta könyvének bemutatóján a miniszterelnök politikai igazgatója.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Elhozhatja-e az új amerikai elnök a békét? Mi várható a Közel-Keleten? Milyen lesz idén a magyar belpolitika és a gazdaság? Közéleti szereplőket, politikusokat és elemzőket kértünk arra, osszák meg a Mandinerrel várakozásaikat, és hogy milyen történésekre számítanak itthon és a világban.
A Mathias Corvinus Collegium történelmi helyszínen várja a tanulni vágyó fiatalokat.
A politikus szerint akik eddig jogállamiságról prédikáltak, már csak a hatalom nyelvén beszélne
Világrendszerváltás van, Trumpot támogatni nem volt hazárdjáték, a Tisza Párt pedig egy kicsit sem hasonlít a régi Fideszre.
A politikus szerint ez egy személyes bosszúhadjárat része a távozó amerikai nagykövet, David Pressman részéről.
Keith Self republikánus képviselő szerint Oroszország, Kína és Irán a Biden–Harris-kormány alatt kiterjesztették a rosszindulatú befolyásukat.
Az Institute for the Study of War szerint Oroszország visszaszerezte az ukránok által megszállt kurszki területek mintegy felét.
