Az Amnesty International jelentése kiemeli, hogy az LMBTQ-ellenes törvény életbe lépése óta egyre nehezebb az ilyen témájú információkhoz való hozzáférés, különösen a fiatalok számára.
Az Amnesty International (AI) sürgeti a magyar kormányt, hogy kezdeményezze az általa javasolt és 2021 júniusában elfogadott, általa LMBTQ-ellenesnek tartott törvényt – írja az Alaska Commons. A jogszabályt diszkriminatívnak és az emberi jogok megsértésének tekintik, mivel félelmet kelt a társadalomban és korlátozza az olyan alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és az információhoz való hozzáférés.
A 2021 júniusában elfogadott, vitatott törvényt eredetileg a kiskorúak pedofíliával kapcsolatos bűncselekményektől való védelmét szolgáló intézkedésként mutatták be, de
olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek diszkriminálják és megbélyegzik az LMBTQ-közösséget,
írja a lap. Megtiltja az iskolákban a „homoszexualitást” vagy a nemváltoztatást „népszerűsítő” tevékenységeket, valamint az LMBTQ-kérdésekkel foglalkozó tartalmak sugárzását a televízióban.
Az Amnesty International „A szabadságtól a cenzúráig: a magyar propagandatörvény következményei” című jelentése kiemeli, hogy a törvény életbe lépése óta egyre nehezebb az LMBTQ-témájú információkhoz való hozzáférés, különösen a fiatalok számára. A szankcióktól való félelem megakadályozta a polgárokat abban, hogy szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos információkat keressenek és osszanak meg.
Az AI Magyarország LMBTQ-ügyekkel foglalkozó munkatársa, Mihály Eszter hangsúlyozta, a törvény negatív sztereotípiákhoz és diszkriminatív hozzáálláshoz vezetett az LMBTQ-személyekkel szemben, valamint
félelmet keltett a médiumok, szervezetek és reklámcégek körében az LMBTQ-val kapcsolatos tartalmak terjesztése miatt.
A magyarországi könyvesboltokat, írókat, kiadókat és kreatív ügynökségeket is érinti a törvény, mivel panaszokkal és szankciókkal kell szembenézniük a különböző nemi identitások és szexuális orientációk népszerűsítése miatt. Számos könyvesboltnak át kellett minősítenie könyveit, hogy elkerülje a bírságokat, míg az írók a közösségi médiában fenyegetéseket kaptak munkájuk miatt.
A magyarországi televíziózás is érintett, az LMBTQ-karakterek csak 21 óra után jelenhetnek meg a műsorokban. Az RTL csatorna tartalomért felelős vezetője, Kolosi Péter a törvényt diszkriminatívnak és a médián belüli cenzúra egyik formájaként bírálta, amely hatással van az iparágban dolgozó alkotók munkájára.
Orbán Viktor miniszterelnök megvédte a törvényt, mivel az megadja a szülőknek a jogot, hogy eldöntsék, hogyan neveljék gyermekeiket
a szexualitásról, és tagadta az LMBTQ-személyekkel szembeni diszkriminációt. Az Amnesty International azonban továbbra is a törvény hatályon kívül helyezését és a magyarországi LMBTQ-közösségnek okozott károkat kezelő intézkedések meghozatalát követeli.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az osztrák parlament nem finomkodott: kimondták, hogy a hidzsáb és a burka veszélyezteti a lányok szabadságát, ezért 14 éves korig tilos viselni azokat. A muszlim szervezetek tombolnak.
Amíg a múltunkról nem beszélhetünk szabadon, addig a jelenünk sem lehet teljes.
Fontos vállalásokkal, nagy lendülettel kezdte meg munkáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly novemberben kétharmados többséggel megválasztott új vezetése.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A muszlimok szerint az LMBTQ összeegyeztethetetlen a kultúrájukkal.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
Köze van a háztartási munkához.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
