Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc
Olaszország
21:002024. június 15.
Albánia

A Soros-közeli elemző szerint a megszégyenítésünkre jó lehetne a Magyarország elleni újabb uniós eljárás

2024. február 04. 12:08

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője a Financial Times-nak nyilatkozva fogalmazott keményen Magyarországról.

2024. február 04. 12:08
Kacsoh Dániel
Kacsoh Dániel

A legutóbbi uniós csúcs kapcsán ismét Magyarországról, illetve az Orbán-kormány politikájáról cikkezett a Financial Times – nem sokkal azt követően, hogy egy, a magyar gazdaságot padlóra küldő uniós tervezetet szellőztettek meg. A legújabb anyagban idézik Cseh Katalint, Hadházy Ákost, Vadai Ágnest és David Pressmant is, akik mind oroszbarátsággal, az uniós jog megkerülésével vádolják a kabinetet. És persze valamennyien kemény fellépést várnak el hazánkkal szemben az EU intézményei részéről.

Ezt is ajánljuk a témában

Az igencsak elfogult cikk idézi Hegedűs Dánielt, a Rockefeller alapítvány, az Európai Bizottság és a Soros-féle Open Society Foundations által egyaránt támogatott, a transzatlanti kapcsolatokat a második világháború utáni Marshall-terv szellemiségében erősíteni hivatott German Marshall Fund kiemelt munkatársát is.

Szavazatmegvonás és megszégyenítés

Hegedűs a Visegrad Insight hasábjain már korábban felvetette, hogy

az egyetlen hosszú távú megoldás az Orbán által támasztott kihívásokra a magyar kormány szavazati jogának megvonása lenne az Európai Tanácsban.

Az FT-nek nyilatkozva azonban még ennél is tovább ment a megfogalmazásban.

A Facebook-oldala alapján igencsak „Orbán-központú” elemző azt mondta, mivel a hetes cikkely szerinti eljárás első szakaszának elindításához csak négyötödös (tanácsi) többség kell, a tagállamoknak legalább ezt meg kellene lépniük. „Már ha az a cél, hogy üzenjenek a magyaroknak: változtatniuk kell a magatartásukon. Ha másra nem, megnevezésre és megszégyenítésre alkalmas lenne” – jegyezte meg Hegedűs.

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund munkatársa
Forrás:  Facebook

Hegedűs Dánielnek nem tetszik a szuverenitásvédelmi törvény sem

A korábban a Freedom House-nak is dolgozó, Németországban oktató, a CEU-s Bozóki Andrással közösen „hibrid rezsimező” elemző nemrég az Egyesült Államok által pénzelt, a 2022 április választás előtt indult, legutóbb a „Ruszki, haza!” plakátokat finanszírozó Nyugati pályán podcastjában fejtegette álláspontját, épp a szuverenitásvédelmi törvénycsomag kapcsán, ami szerinte nem állítható párhuzamba a hasonló amerikai jogszabállyal. Hogy az USA még a magyar változatnál is szigorúbb szabályozással akadályozza a külföldi befolyásszerzést, arról korábban részletesen cikkeztünk.

Ezt is ajánljuk a témában

A German Marshall Fund munkatársa szerint Magyarországon „2014 és 2018 óta választási autokrácia van, ahol a fennálló rezsim gyakorlatilag a saját maga számára a stratégiai előnyöket biztosító játékteret védi, egy olyan politikai környezetet, ahol gyakorlatilag kikezdhetetlen előnnyel bír az erőforrások tekintetében”.

Úgy véli, a még meglévő politikai kihívó a pártvonalon „sok esetben csak külföldről juthatnak olyan finanszírozáshoz, ami mondjuk a kampányban való részvételt lehetővé teszi”.

Márpedig az új törvény ezt próbálja meg kivédeni, illetve Hegedűs szerint olyan civil szervezetek érint, akik „semmilyen formában nem jelentenek a kormány szuverenitása számára kihívást”. Ez szerinte ez egy antidemokratikus és autoriter eszköz, csak a nevében védi a szuverenitást.

A Sargentini-jelentés elfogadását történelmi pillanatnak tartó elemző odáig megy, hogy Magyarországon utoljára 2010-ben voltak „szabad és igazságos” választások.

A korábban kormányellenes tüntetésen is feltűnő Hegedűs tavaly a HVG-nek arról beszélt, fontos, hogy már a háború alatt is minél inkább előre haladjon Ukrajna funkcionális integrációja az EU egységes piacába.

A Népszavának pedig az uniós források visszatartása mögött meghúzódó motivációkról értekezett 2023 áprilisában: „Korábban elképzelhetetlen lett volna az, ami az Európai Tanács decemberi szavazásán megtörtént, hogy végeredményben 25 tagállam támogatta a Magyarországnak szánt európai uniós források felfüggesztését. Erre nem azért került sor elsősorban, mert mindegyik ország meg volt győződve arról, hogy most feltétlenül szankcionálni kell Magyarországot a jogállamiság és a korrupció állapota miatt – ebben a magyar kormány oroszbarát külpolitikája felett érzett frusztráció is szerepet játszott.”

Konferenciázás a Momentummal

Az elemző tavaly májusban egyébként Guy Verhofstadttal és Andor Lászlóval közösen részt vett a Momentum konferenciáján is,

melynek témája a nyugati elköteleződés megerősítése volt. Az előadásokkal az alábbi kérdésekre keresték a választ: mit jelent az európai elköteleződés és miért alapvető nemzeti érdekünk?

Nyitóképünk illusztráció: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images

Összesen 131 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gooszti
2024. február 08. 06:19
Sokan próbálták már megszégyeníteni és helyretenni a magyarokat. Csökönyös nép vagyunk minél jobban ütnek annál keményebben állunk ellen. Nemsokára meglátjuk, hogy értékeli a nép Cseh, Donáth, Hadházy.... Stb. Erőfeszítéseit. Nyakunkon az EP választás nekik meg remélem lassan valami más.
EJP1
2024. február 06. 15:00
Aljas kommunista gazember. Bár ez így a jelzők felesleges halmozása. A kommunista bőven elég, a többi magától értetődő.
Lajoss
2024. február 05. 08:29
A magyar pártállam nem EU-konform. 🤷‍♂️
kissb56
2024. február 05. 07:53
Ez a hegedűsdániel a hegedűs hadnagy reinkarnációja. 🤮
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!