A Soros-közeli elemző szerint a megszégyenítésünkre jó lehetne a Magyarország elleni újabb uniós eljárás

A legutóbbi uniós csúcs kapcsán ismét Magyarországról, illetve az Orbán-kormány politikájáról cikkezett a Financial Times – nem sokkal azt követően, hogy egy, a magyar gazdaságot padlóra küldő uniós tervezetet szellőztettek meg. A legújabb anyagban idézik Cseh Katalint, Hadházy Ákost, Vadai Ágnest és David Pressmant is, akik mind oroszbarátsággal, az uniós jog megkerülésével vádolják a kabinetet. És persze valamennyien kemény fellépést várnak el hazánkkal szemben az EU intézményei részéről.

Szavazatmegvonás és megszégyenítés

Hegedűs a Visegrad Insight hasábjain már korábban felvetette, hogy

Az FT-nek nyilatkozva azonban még ennél is tovább ment a megfogalmazásban.

A Facebook-oldala alapján igencsak „Orbán-központú” elemző azt mondta, mivel a hetes cikkely szerinti eljárás első szakaszának elindításához csak négyötödös (tanácsi) többség kell, a tagállamoknak legalább ezt meg kellene lépniük. „Már ha az a cél, hogy üzenjenek a magyaroknak: változtatniuk kell a magatartásukon. Ha másra nem, megnevezésre és megszégyenítésre alkalmas lenne” – jegyezte meg Hegedűs.

Hegedűs Dánielnek nem tetszik a szuverenitásvédelmi törvény sem

A korábban a Freedom House-nak is dolgozó, Németországban oktató, a CEU-s Bozóki Andrással közösen „hibrid rezsimező” elemző nemrég az Egyesült Államok által pénzelt, a 2022 április választás előtt indult, legutóbb a „Ruszki, haza!” plakátokat finanszírozó Nyugati pályán podcastjában fejtegette álláspontját, épp a szuverenitásvédelmi törvénycsomag kapcsán, ami szerinte nem állítható párhuzamba a hasonló amerikai jogszabállyal. Hogy az USA még a magyar változatnál is szigorúbb szabályozással akadályozza a külföldi befolyásszerzést, arról korábban részletesen cikkeztünk.

A German Marshall Fund munkatársa szerint Magyarországon „2014 és 2018 óta választási autokrácia van, ahol a fennálló rezsim gyakorlatilag a saját maga számára a stratégiai előnyöket biztosító játékteret védi, egy olyan politikai környezetet, ahol gyakorlatilag kikezdhetetlen előnnyel bír az erőforrások tekintetében”.

Márpedig az új törvény ezt próbálja meg kivédeni, illetve Hegedűs szerint olyan civil szervezetek érint, akik „semmilyen formában nem jelentenek a kormány szuverenitása számára kihívást”. Ez szerinte ez egy antidemokratikus és autoriter eszköz, csak a nevében védi a szuverenitást.

A korábban kormányellenes tüntetésen is feltűnő Hegedűs tavaly a HVG-nek arról beszélt, fontos, hogy már a háború alatt is minél inkább előre haladjon Ukrajna funkcionális integrációja az EU egységes piacába.

A Népszavának pedig az uniós források visszatartása mögött meghúzódó motivációkról értekezett 2023 áprilisában: „Korábban elképzelhetetlen lett volna az, ami az Európai Tanács decemberi szavazásán megtörtént, hogy végeredményben 25 tagállam támogatta a Magyarországnak szánt európai uniós források felfüggesztését. Erre nem azért került sor elsősorban, mert mindegyik ország meg volt győződve arról, hogy most feltétlenül szankcionálni kell Magyarországot a jogállamiság és a korrupció állapota miatt – ebben a magyar kormány oroszbarát külpolitikája felett érzett frusztráció is szerepet játszott.”

Konferenciázás a Momentummal

melynek témája a nyugati elköteleződés megerősítése volt. Az előadásokkal az alábbi kérdésekre keresték a választ: mit jelent az európai elköteleződés és miért alapvető nemzeti érdekünk?

Nyitóképünk illusztráció: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images