Színház a demokrácia – gondolatok a modern európai kasztrendszerről

„A balliberálisok viszonylag új fegyvere, az európai politikai kasztrendszer, a modern demokrácia létét fenyegeti.

Ennek újabb fejezete zajlik Németországban. A szintén kiközösített AfD egyre erősebb. Három tartományban már vezeti a közvélemény-kutatásokat, ami a haladárok (progresszívek) számára kész katasztrófa. Ráadásul országosan feljöttek a második helyre, ami a szocialistáknak nagy szégyen. Mit kell tenni tehát? A demokrácia állítólagos elkötelezettjei szerint be kell tiltani a pártot. Ha már legyőzni nem tudják, ez is egy megoldás…

Ez lenne a demokráciának az az övezete, amelyről Vera Jourova biztos asszony kijelentette: »nem sikerült a magyar kormányt és a magyar politikai képviseletet a demokrácia övezetébe vonnom«?

Lehet, hogy Jourova csak ezt ismeri?

Ha már a demokráciáról van szó, idézzük fel, hogy a demokrácia deficit az unió veleszületett hibája. Többször nekifutottak már e hiányosság felszámolásának, de valamiképp mindig visszajött. A probléma máig nincs megoldva. Mint magyar állampolgár, ha szavazok az országgyűlési választásokon, azzal a tudattal teszem, hogy – feltéve, hogy a többség is úgy gondolkodik, mint én – eldönthetem, ki vezesse négy évig az országot. Amikor mint európai polgár az európai parlamenti választásokon szavazok, elképzelésem sincs arról, ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Amit befolyásolni tudok a szavazatommal, az a Parlament összetétele. A Bizottság elnökét nem a Parlament választja, csak rábólint az Európai Tanács által javasolt jelöltre. Legjobb tudásom szerint még nem fordult elő, hogy a javaslatra a Parlament nemet mondott volna.

a felelősséget viszont a tagállamokra hárítja. A demokráciában a hatalmon lévő úgy gyakorolja a hatalmát, hogy akiken gyakorolja, azok abba beleegyeznek, folytatta Castel. Nos, a brüsszeli hatalomgyakorlásba nem egyeztünk bele, sőt még azt sem tudjuk, hogy ki vagy kik gyakorolják rajtunk a hatalmat. Minden vezető mögött ott egy apparátus. A köztisztviselők elvben nem politizálnak. Szakemberek, akik tudják a »hogyant« és a biztostól várják a »mit«. Igen ám, de a köztisztviselő mondhatni örök, a biztos, aki öt évente változik, szakmailag kiszolgáltatott a beosztottjainak, akiket nem tud megválogatni. Nincs saját csapata. Régi igazság, hogy egy jogszabály lényegét az szabja meg, aki »fogja a ceruzát«. Különösen nagy az apparátustól való függés, ha például egy világ életében külpolitikával foglalkozó emberből, mint volt Kovács László, adóügyi biztos lesz.

Ilyen struktúrában bizony színház a demokrácia.

Még szerencse, hogy Jourovának nem sikerült Orbán Viktort ennek a demokráciának az övezetébe vonnia.”

***

Nyitókép: VALERIA MONGELLI / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP