Súlyos a járvány Romániában, utánajártunk, mi veszélyben vagyunk-e

Az elmúlt hetekben rég látott intenzitással terjed Romániában a kanyaró, tavaly összesen 2805 embernél regisztrálták a megbetegedést, közülük hárman meghaltak. Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) adatai szerint egy hét alatt százzal nőtt az esetek száma Romániában. A középkorban több járványt okozó vírus ellen amúgy van oltás, melyet pár hónapos korban adják be, majd tíz évvel később egy ismétlőt, amely után kialakul a védettség, ám Romániában sokan a mai napig nem kapták ezeket meg. 

A legtöbb megbetegedés Maros, Brassó és Kolozs megyében, valamint Bukarestben regisztrálták. A román egészségügyi minisztérium december elején hirdette ki a kanyarójárványt. 

Mostanra kiderült, hogy a hetei romatelepen van a legtöbb fertőzöttet a hetei romatelepen regisztrálták, továbbá nagyon sok a beteg Székelyszáldoboson is. A Maszol szerint a hetei romák zárt közösséget alkotnak, félnek az oltástól, ezzel magyarázható a magas fertőzésszám. 

Nekünk is van okunk az aggodalomra?

Szomszédos ország révén jogos a felvetés, hogy ránk is veszélyt jelenthet-e a Romániában tomboló járvány. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kanyaró, latin nevén morbilli egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely általában enyhe lefolyású, de komoly szövődményekkel is járhat. 

– közölték.

Hazánkban a tavalyi esztendőben összesen egy esetet diagnosztizáltak laboratóriumi vizsgálattal, arról is kiderült, hogy importált eset volt. Az NNGYK igyekezett mindenkit megnyugtatni, hiszen állításuk szerint jelenleg Magyarországon nincs kanyaró járvány. 

 – tették hozzá.

A  kanyaró elsősorban lázzal jelentkezik, majd a hurutos tünetek jönnek, aztán a bőrfelületen megtalálhatóak lesznek a jellegzetes kiütések. „Általában a kiütés megjelenésekor merül fel a kanyaró gyanú, ekkor orvoshoz kell fordulni, aki intézkedik a szükséges virológiai vizsgálatok elvégzéséről, amelynek eredménye alapján igazolják vagy kizárják a kanyaró megbetegedést” – írta lapunknak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. 

Az egészségügyi szervezet tájékoztatásában kifejtette, hazánkban a kötelező oltási program keretében a kanyaró elleni védettséget is biztosító MMR (morbilli-mumpsz-rubeola) oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek. 

Kiemelték, tekintettel a Románia és Magyarország közötti intenzív kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatokra, továbbá a család-, rokon látogatások miatti utazásokra, nem zárható ki a hazánkba importált esetek előfordulása, elsősorban a külföldi állampolgárok körében. 

– fogalmaztak, majd úgy folytatták, hogy a fertőzési veszély esetén elsősorban a kisgyermekek védelme indokolt, miután az anyai eredetű immunitás 1 éves kor körül általában megszűnik, az első védőoltásra pedig 15 hónapos korban kerül sor. 

„Amennyiben valamely oknál fogva csecsemő/kisgyermek romániai utazása elengedhetetlen, abban az esetben feltétlenül kanyaró (MMR) oltásban kell részesíteni” – szögezték le azzal a kitétellel, hogy az oltás már 9 hónapos kortól alkalmazható. Az oltást követően az immunitás mintegy 2 hét múlva alakul ki. A 15 hónapos kor előtt végzett oltást azonban a második életév során (lehetőleg 15 hónapos korban) meg kell ismételni.

Nyitókép: KATERYNA KON / SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO / Science Photo Library via AFP