Schiffer András pedig úgy véli, ha sikerülne a progresszív establishmentet kitakarítani a Fehér Házból, lehet, hogy békésebb világ következne.
A 2024-es év várható bel-és külpolitikai történéseit próbálta megjósolni Hont András, Ceglédi Zoltán, Konok Péter és Schiffer András az ATV Öt című műsorának hétfői adásában.
Ceglédi szerint az EP-ben lehet majd egy nagyobb földindulásra számítani. „Nem arra gondolok, hogy nem a Néppárt lesz a legtöbb képviselővel rendelkező frakció, de az előfordulhat, hogy a Néppárt és a Szocialisták mögött harmadikként, olyan euroszkeptikus erők futnak be, akik alapvetően át tudják alakítani, azt, hogy milyen tisztségviselőket választanak, és milyen jogalkotás történik majd” – fogalmazott a politológus.
Schiffer András úgy véli,
ha sikerülne a progresszív establishmentet kitakarítani a Fehér Házból, lehet, hogy békésebb világ következne.
Az EP-vel kapcsolatban elmondta: szerinte „ha országonként megyünk végig, ezt az egész pártcsalád keretezést érdemes félretenni”, s példaként Csehországot és Szlovákiát hozta. Hozzátette: szerinte a szuverenista erőknek lesz egy erős térnyerése, a legnagyobb vesztes pedig a zöldek frakciója lesz. Megjegyzi: „méltán”.
Konok Péter szerint minden csupán színjáték, hiszen a dolgok már régen nem a választásokon dőlnek el, míg Schiffer András meg van győződve róla, hogy a választások döntően, legalábbis a világ nagyobb részén, tőkefrakciók közti küzdelemről szólnak – például az amerikai elnökválasztás.
„Ha a progresszívok a saját őshazájukban, Amerikában vereséget szenvednek, az rövidtávon kicsit arrébb tolja egy globális háború veszélyét.
A legnagyobb fenyegetést a világbékére jelenleg a globális, progresszív hálózatok jelentik”
– szögezte le az ügyvéd.
Hont András kijelentette, hogy nem hisz az EP-ben.
Lássuk már be, amit egyébként minden párt háttérember – Magyarországon és Európába elmond –, hogy az egy bohócparlament, egy valóságtól elszigetelt, elitista buborék”
– fejtette ki. Hont szerint a változás, ami beállna akkor, ha a Néppáttól jobbra lévő frakciók megerősödése bekövetkezne, az lenne, hogy Orbán Viktor válna „a legeurópaparlamentibb politikussá”.
Az adást az alábbiakban nézheti vissza:
Nyitókép: ATV Öt képernyőfotó
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
De most nem is ez az érdekes, hanem az, hogy létezik-e olyan Tisza-projekt, amit nem nyúltak valahonnan.
Ehhez képest a független média zászlóshajóinál nem találkozni ezzel a témával.
Kikerül, hogy hamarosan, felháborodás, hárítás, egymilliárdos éjáj, majd hetekig nem történik semmi.
Illetve dehogy lesz, ez teljesen más, ez valódi lakossági részvétel lesz a propaganda helyett.
Az ügyvéd egy egyszerű kérdést intézett a miniszterelnökhöz.
Annak ellenére, hogy a Tiszára szavaztak.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
