A kommunista párt egyik vezetője egy oligarchisztikus, a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek nevezte a három évtizeddel korábban történteket.
Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. január 28-án, egy szombat délutánon mondta el legendássá vált rádiónyilatkozatát a 2016-ban elhunyt Pozsgay Imre, aki 35 évvel ezelőtt az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt.
A korábban kulturális és művelődési miniszteri posztot is betöltő Pozsgay a 168 Óra című rádióműsorban először hivatkozott arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága által felkért Történész Albizottság – a Központi Bizottság által még meg nem vitatott – szakértői anyaga az 1956-os eseményeket „népfelkelésnek” tartja, amely a nemzeti önérzetében megsértett és megalázott társadalom fellépése volt a diktatúra ellen. A bejelentés így hangzott el:
- És hogyan ítélik meg Nagy Imre 1956-os szerepét, tevékenységét?
-Ez az, ami körül még zajlanak a viták, felmerülhetnek olyan belső és külső összefüggések, amelyek ezt a megítélést, hogy úgy mondjam, árnyaltabbá teszik. Például önmagában az a körülmény, hogy ez a bizottság, a jelenlegi kutatások alapján, népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. Egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.
Sokan ezt a pillanatot tartják a rendszerváltás kezdetének, bár ne feledjük: Kádár János ekkor még életben volt, jóllehet komoly tisztséget már nem is viselt (1988 májusában mentették fel a főtitkári posztról, amelyet a fehérterrort vizionáló Grósz Károly vett át).
Nyitókép: képernyőmentés
A publicista azt is felidézte, hogy Puzsér Róbert „segge ki volt nyalva”, mikor az ATV-n és a Spirit FM-en készítette a műsorait.
Szerinte egy jól finanszírozott közmédiára van szüksége az országnak, azonban annak a hatalomtól függetlennek kell lennie.
„Mivel ekkora hírverést keltett az egész, egy ekkora multicég nem tudta megtenni, hogy engem megtartson” – mondta Sebestyén Balázs műsorában a 23 éves Dominik.
Nem tartotta szükségesnek hivatalosan dokumentálni őket, annak ellenére, hogy a fél világ azokat kereste.
Feleségének és kislányának is üzent.
Raskó György már évtizedekkel ezelőtt is Brüsszelre bízta volna a magyar agrárium sorsát.
