Rusvai Miklós szerint a légzőszervi megbetegedésekkel március végéig számolnunk kell.
Egyre komolyabb a covid-helyzet Nyugaton, az Egyesült Államok több kórházában állították vissza a maszkhasználati kötelezettséget a koronavírus, a szezonális influenza és más légzőszervi megbetegedések számának növekedése miatt, de például a spanyol egészségügyi miniszter is azt javasolja, hogy a magas esetszámok miatt az intézmények tegyék kötelezővé a maszkhasználatot.
Megkérdeztük Rusvai Miklós virológust, mit gondol a fejleményekről és a hazai helyzetről. A szakember elmondta: október óta folyamatosan növekedett a légzőszervi megbetegedések száma, amelyek csak ennek a hétnek az elején kezdtek először csökkenni. A csúcsot körülbelül heti 300 ezer megbetegedés jelentette karácsony előtt.
A korlátozott számú mintavételből – amely nagyjából 300 mintát jelentett hetente – a pozitívnak bizonyult minták nyolcvan százaléka ugyanakkor koronavírus megbetegedést mutatott ki. Ez alapján elmondhatjuk, hogy
a betegek döntő többsége koronavírus-fertőzött volt.
„Az utóbbi két-három hétben feljövőben van az influenza, de még mindig messze elmarad a covidtól, ahogy a többi, most szintén jelen lévő vírus okozta légzőszervi fertőzés is” – tette hozzá a virológus.
A maszkviselésről Rusvai elmondta: az USA-ban a napokban hozott intézkedéseket mi már korlátozottan, de korábban bevezettük, több egészségügyi intézményben újra kötelezővé tették a maszkviselést. A szakember ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a karácsony előtti nagy bevásárlási lázban nagyon kevés ember hordott maszkot, pedig szükség lett volna rá.
Ezzel ugyanis az összes légzőszervi vírusfertőzés terjedésének bizonyos mértékben gátat lehetett volna szabni. Ennek elmaradásával azonban egy nagyon intenzív fertőzés-hullám vette kezdetét.
A virológus a kötelező maszkviselést nem tartja szükségesnek, de az önkéntest nagyon pártolná, elsősorban a tömegközlekedésben, bevásárlóközpontokban.
Rusvai szerint március elejéig velünk maradnak a légzőszervi megbetegedések, de ezekkel alapvetően novembertől tavaszig számolni kellett a covid előtti években is. Eddig azonban csak az influenzát kísérte fokozott figyelem, az emberek meg is tanultak ezzel együtt élni. Most annyi történt, hogy eggyel több ilyen kórokozó van jelen az életünkben. Ugyanakkor a jelek szerint már ezzel is megtanulunk együtt élni, „beáraztuk a betegséget”.
A többség, ha csak kicsit érzi betegnek magát, ugyanúgy kimegy az utcára vagy elmegy dolgozni és terjeszti a betegséget, mert nem vesz fel maszkot.
Rusvai Miklós is megerősítette, hogy a koronavírus mostani variánsával járo tünetek, utóhatások és szövődmények kis mértékben mások, mint korábban. Az első variánsok esetében tipikus tünet volt ez íz- és szaglásvesztés, az omikron variáns és annak változatai azonban már nem okoznak ilyen tüneteket, ugyanakkor – elsősorban külföldi beszámolók alapján – megjelentek a pszichés tünetek, elsősorban a szorongás és a depresszió.
A virológus összegzésképpen elmondta: a spanyolnátha 1918-as megjelenése óta velünk van az influenza, minden évben jelentkezik, új és újabb variánsok formájában. A koronavírussal is ugyanez lesz a helyzet.
Nyitókép: illusztráció/GettyImages
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Újra felütötte a fejét az afrikai sertéspestis.
A majomhimlő egyik típusánál a halálozási arány hét százalék körül mozog.
Megkérdeztük a Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, mit érdemes tudni a Nimbus variánsról.
Takács Péter a Harcosok Órájában arra is rámutatott, hogy Magyar Péter elérte az üvegplafont, és most már csökken a támogatottsága.
A virológus szerint azért nincs okunk az aggodalomra.
Felkészülnek a kétgyermekes édesanyák.
Mindent megtettek, hogy az adatszivárgás ténye ne derüljön ki, de ami egyszer felkerül az internetre, az kint van – ismerte el a párt informatikusa.
