Így éli meg a háborút az orosz turisták hazai fellegvára – Hévíz polgármestere a Mandinernek

Ha valakik, akkor a turisztikával foglalkozó hévíziek biztosan a saját bőrükön érezték az elmúlt hónapokban az egy esztendeje kirobbant orosz–ukrán háború hatásait, hiszen a korábbi években Oroszországból hazánkba látogatók egyik legkedveltebb célpontja volt a zalai fürdőváros, amely az idehaza regisztrált orosz vendégéjszakák mintegy harmadát bonyolította.

Hévízi szállások: az oroszok odavannak értük

„Hévízen 2010-ben született döntés egy komoly idegenforgalmi struktúraváltásról, amelynek köszönhetően a korábbi évi 700-800 ezres vendégéjszakaszámot feltornáztuk bőven egymillió fölé” – idézte fel a város Fidesz–KDNP-s polgármestere a Mandinernek. Papp Gábor azt is felelevenítette, egy szakmai stábbal 2011-ben Oroszországba utaztak, ahol egy nagyon komoly marketingkampányról és médiamegjelenésről sikerült megállapodniuk, aminek meg is lett az eredménye: az előző évtizedben rendre évi 300-350 ezer vendégéjszakát töltöttek el az oroszok a településen, ahol többen közülük még ingatlant is vettek maguknak.
E tendenciában egyedül 2014–15-ben történt némi megtorpanás. Az akkori krími konfliktus és a szankciók miatt mintegy 40 százalékkal visszaesett az orosz vendégéjszakák volumene, 2016 és 2019 között viszont ismét az évtized első felében megszokott számokat regisztrálták.

Járvány után háború

A koronavírus-járvány által sújtott két évben, 2020-ban és 2021-ben, mint minden turisztikai fellegvár, Hévíz is nehéz időszakot élt át: a korábbi egymillió fölötti vendégéjszaka helyett 2020-ban csak alig 250 ezret, rá egy évre pedig – némi javulással – félmilliót tudtak regisztrálni. Átalakult a turisták állampolgárság szerinti összetétele is, hiszen míg addig 70:30 volt a külföldi-belföldi turisták aránya, addig ez a pandémia alatt a korlátozások miatt teljesen megfordult, és sokkal több lett a magyar a fürdőhelyen, mint a külföldi.
 

„2022-ben ugyanakkor már ismét majdnem egymillió vendégéjszakát könyvelhetett el Hévíz. A 951 ezres számmal a város Budapest mögött a második az országos ranglistán” – mondta büszkén a polgármester, hangsúlyozva: ha ehhez hozzáadódna a korábban megszokott 300-350 ezer orosz vendégéjszaka, akkor „nagyon komoly számokat tudtunk volna produkálni”.

A 951 ezer éjszakát nagyjából 60:40 arányban töltötték el Hévízen bel- és külföldiek. Utóbbiak között a legnagyobb számban a német vendégek voltak (15-17 százalék), őket követték az osztrákok és a csehek (6-8 százalék), de

Korábban egyébként a kínaiak is produkáltak évi mintegy 40 ezer vendégéjszakát, ők azonban a járvány kirobbanása óta teljes egészében eltűntek.

Jönnének az oroszok, de bonyolult és drága eljutni nekik

Papp Gábor arról is beszélt, hogy a hozzájuk befutó visszajelzésekből tudják: az oroszok természetesen nem tettek le a hévízi üdülésről, de a szankciók miatt közvetlen járattal nem utazhatnak európai uniós repülőtérre, így a sármelléki Hévíz–Balaton Airport sem fogadhat orosz gépeket. Az orosz turisták isztambuli vagy dohai átszállással tudnak legfeljebb eljutni Magyarországra, ez viszont komplikált, időigényes, a repülőjegyár pedig a korábban megszokott többszöröse.

A polgármester mindennek ellenére optimista. „A jövőképünk pozitív. Egyrészt az idei számok várhatóan felülmúlják majd a tavalyiakat, másrészt bizakodunk a háború befejeződésében vagy legalább a szankciók enyhítésében. A célunk egyértelműen az, hogy visszatérjünk azokhoz az időkhöz, amikor több mint ötven országból jöttek turisták Hévízre” – mondta a városvezető, kiemelve: Hévízen soha semmiféle konfliktus nem volt az orosz és az ukrán vendégek között, sőt a helyi orosz és ukrán ingatlantulajdonosok között sem, akik egyébként sok menekültet befogadtak a házukba a háború kitörését követően.

Nyitókép: MTI/Varga György