A kutatás szerint a magyarok 66 százaléka fontosnak tartja az uniós tagságot.
Bár az Európai Unió bürokratikus intézményeit számos kritika éri a magyar nyilvánosságban, magához a tagsághoz a magyarok többsége, közel háromnegyede pozitívan áll és úgy véli, hogy összességében a csatlakozás hasznára volt az országnak – derült ki az Eurobarometer friss felméréséből.
A kutatás szerint a magyarok 66 százaléka fontosnak tartja az uniós tagságot, és 54 százaléka szerint pozitív hatással van Magyarországra az Európai Unióhoz való tartozás. A magyarok mindössze 7 százaléka viszonyul negatívan a tagsághoz.
Ennek ellenére – az előző uniós közvélemény-kutatáshoz képest –, összességében romlott az EU magyarországi megítélése, viszont bár kevesebben mondták azt, hogy az uniós tagság összességében előnyös Magyarországnak,
a válaszadók 73 százaléka még mindig egyetért ezzel.
A magyarok közel fele semlegesen viszonyul az EU-hoz, ami a tagállamok között a legmagasabb arány. Ellenben a magyarok több, mint kétharmada pozitívan ítéli meg az uniót. A pozitív viszonyulás mögött elsősorban a gazdasági érvek dominálnak, a válaszadók többsége a munkalehetőségeket, a gazdasági növekedést és az életszínvonal-emelkedést említette meg.
Azok, akik negatívan értékelik az EU-t, leggyakrabban az országos problémákra, az uniós döntések befolyásolásának hiányára hivatkoznak.
A magyarok jóval kiábrándultabbak az uniós átlagnál.
A válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy nem számít a szavuk az EU-ban, és a magyar befolyás alacsony az unióban. Az Európai Unió jövőjét a magyarok többsége borúsan látja.
A magyarok kisebb része ért egyet azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt fel kellene gyorsítani az új országok EU-csatlakozását.
Az EP-választással kapcsolatos ismeretek tekintetében a magyarok jobban tájékozottak az uniós átlagnál, és fontosabbnak tartják a részvételt. A jövő júniusi választás részvételi hajlandósága nőt az előző évekhez képest, a magyarok nagy része tervezi a részvételt, ami az önkormányzati választással egy időben történő lebonyolításának is betudható.
Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto via Getty Images
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
A hőmérséklet sok helyen még bőven 0 fok felett van, így egyelőre kevés helyen marad meg a hó.
