A kutatás szerint a magyarok 66 százaléka fontosnak tartja az uniós tagságot.
Bár az Európai Unió bürokratikus intézményeit számos kritika éri a magyar nyilvánosságban, magához a tagsághoz a magyarok többsége, közel háromnegyede pozitívan áll és úgy véli, hogy összességében a csatlakozás hasznára volt az országnak – derült ki az Eurobarometer friss felméréséből.
A kutatás szerint a magyarok 66 százaléka fontosnak tartja az uniós tagságot, és 54 százaléka szerint pozitív hatással van Magyarországra az Európai Unióhoz való tartozás. A magyarok mindössze 7 százaléka viszonyul negatívan a tagsághoz.
Ennek ellenére – az előző uniós közvélemény-kutatáshoz képest –, összességében romlott az EU magyarországi megítélése, viszont bár kevesebben mondták azt, hogy az uniós tagság összességében előnyös Magyarországnak,
a válaszadók 73 százaléka még mindig egyetért ezzel.
A magyarok közel fele semlegesen viszonyul az EU-hoz, ami a tagállamok között a legmagasabb arány. Ellenben a magyarok több, mint kétharmada pozitívan ítéli meg az uniót. A pozitív viszonyulás mögött elsősorban a gazdasági érvek dominálnak, a válaszadók többsége a munkalehetőségeket, a gazdasági növekedést és az életszínvonal-emelkedést említette meg.
Azok, akik negatívan értékelik az EU-t, leggyakrabban az országos problémákra, az uniós döntések befolyásolásának hiányára hivatkoznak.
A magyarok jóval kiábrándultabbak az uniós átlagnál.
A válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy nem számít a szavuk az EU-ban, és a magyar befolyás alacsony az unióban. Az Európai Unió jövőjét a magyarok többsége borúsan látja.
A magyarok kisebb része ért egyet azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt fel kellene gyorsítani az új országok EU-csatlakozását.
Az EP-választással kapcsolatos ismeretek tekintetében a magyarok jobban tájékozottak az uniós átlagnál, és fontosabbnak tartják a részvételt. A jövő júniusi választás részvételi hajlandósága nőt az előző évekhez képest, a magyarok nagy része tervezi a részvételt, ami az önkormányzati választással egy időben történő lebonyolításának is betudható.
Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto via Getty Images
Donald Trump augusztus 1-jei határidővel 30 százalékos vámháborúval fenyegeti az Európai Uniót, ami a transzatlanti kereskedelem szinte teljes leállásával járhat. Brüsszel kétségbeesetten próbál tárgyalni, miközben ellenlépéseket készít elő és új globális szövetségeseket keres.
Ukrajnában a TCK kényszersorozásai tömeges felháborodást váltanak ki. Brutális esetek, polgári lázadások és orosz dróntámadások tarkítják a háború árnyékoldalát – miközben az EU hallgat.
Ideje, hogy Brüsszel ne csak az ukrán hatalom, hanem az ukrán emberek és a kárpátaljai magyarok mellett is kiálljon – jelentette ki Orbán Viktor.
Egyre több országban aggódnak Zelenszkij terve miatt.
Nem sokan bíznak az ukrán elnökben.
Az ott élő magyarok vajon mit fognak szólni?
Egy korai kiállítás mindent átírt, aztán...
Trump már Putyint fenyegeti, Brüsszel közben tárgyalna, Kína pedig kivár. A geopolitikai sakktáblán minden figura mozgásban van – csak Európa áll mozdulatlanul.
