Szeptemberben mind a Börzsönyben, mind a Cserhátban megnőtt az illegális bevándorlók száma, akik a szlovák–magyar határszakasz felé tartottak, mára azonban gyakorlatilag megszűnt ez a jelenség.
A Telex szúrta ki, hogy különös figyelmeztető táblákkal – nincs rajtuk magyar nyelvű felirat, de az sem, ki tette ki őket – találkozhatnak a Börzsönyben túrázók. Viszont látható rajtuk egy puskájával célra tartó vadász, továbbá öt különböző, köztük orosz és arab nyelvű szöveg, miszerint a területen intenzív vadászat folyik, ezért veszélyes itt tartózkodni.
A Duna–Ipoly Nemzeti Parktól azt a választ kapta a lap, hogy nincs hivatalos információjuk, hogy a táblákat ki helyezte el. Folyamatos kapcsolatot tartanak fenn ugyanakkor a rendőrséggel, és ellenőrzik a társas vadászatokat. A park kommunikációs referense szerint a természeti értékekkel kapcsolatos feladataik ellátása közben többször láttak idegeneket a Börzsöny peremi térségeiben, de „rendészeti hatáskörben intézkedésre nem került sor”.
Az Ipoly Erdő Zrt. viszont szeptember közepén arról írt a Facebook-oldalán, hogy
„mind a Börzsönyben, mind a Cserhátban megnövekedett az illegális bevándorlók száma, akik a közeli szlovák–magyar határszakasz felé tartanak kisebb vagy nagyobb csoportokban”.
Székely József diósjenői polgármester pedig arról írt a község honlapján, hogy „döbbenetesen megnőtt az embercsempész-tevékenység a régióban, migrációs főútvonallá változott a Börzsöny”.
Székely József a Telexnek azt mondta, a bejelentése után két héttel, lényegében szeptember végére teljesen megszűnt a korábbi idegenek mozgása a község környéki erdőkben. Szerinte a menekültek belátták, nem érdemes errefelé a tiltott határátlépéssel próbálkozni, azért maradtak el. A különös vadászos tábláról azt nyilatkozta, azt nem az önkormányzat rakta ki, de szerinte hasznos lehet azoknak, akik nem tudnak magyarul. Többen is furcsállják azonban a Börzsönyt ért ősz eleji „bevándorlói nyomás” időpontját, ami egybeesett a szlovákiai választások kampányfinisével, majd a választás után hirtelen meg is szűnt.
A nyitókép illusztráció. Fotó: ERIC GUILLORET / BIOSPHOTO / BIOSPHOTO VIA AFP
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Ötmilliós fizetésért toboroznak elnököt a szervezet élére, és láthatóan mindent megtesznek, hogy mindenkit kizárjanak a Fidesz környezetéből.
Egyetlen szó sem jelent meg az elmúlt napok szakmai médiatörvény-bírálatairól az oly független és objektív Telexen – hívta fel a figyelmet a Média1, hangsúlyozva, hogy a tervezet tartalmának több részét kritizálta egy független médiajogász, habilitált egyetemi docens, továbbá a MÚOSZ elnöke is.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Az, hogy a Telex következetesen nem akarta leírni portálunk nevét, azzal függhet össze, hogy – a többi kormánypárti portállal egyetemben – már korábban sem számolt be Magyar Péter azon szándékáról, hogy államosítaná lapunkat és meghatározná, mi jelenhet meg nálunk.
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Nyomozó Irodát is átalakítanák.
Magyar Péter még az ellenzékiséggel legkevésbé vádolható Magyar Hangnál is viszonylag gyorsan lekerült a címlapról.
Életemben először felmerült bennem, hogy keresni kellene egy valódi jogállamot és annak az országnak az állampolgárává válni.
Zarándoklat lóháton, múlt és jelen között, a lélek legmélyebb rétegein át – június 27-én, pontban délben kerül sor a székelyföldi templomokat is bejáró film bemutatójára. A vetítést beszélgetés követi az alkotókkal és a szereplőkkel.
