A nyugati baloldali értelmiségi általában mindig sötét volt

„A nyugati baloldali értelmiségi általában mindig sötét volt, mint a szerecsenek éjféli harca az alagútban. A szerbek mellett kiálló Susan Sonntag, korábban Sztálin hasznos idiótáiként kémkedő brit és amerikai úrigyerekek, a Maót éltető könyvtárforradalmárok, a mindenkori ázsiai és afrikai diktatúrákért rajongó »antiimperialisták«, a mindenféle kitalált kisebbségek jogaiért mindenkit terrorizáló gyűlöletpukkancsok, a mindent tiltók, csak mert sose alkottak semmit, a mások örömét megrontók, mert ők képtelenek élvezni az életet.

Csupa frusztrált, neurotikus, életellenes, emberellenes, kultúraellenes félművelt »egyetemista« meg elkényeztetett városi mozgalmár és vágyterrorista, akik sose dolgoztak, sose szenvedtek, az elnyomottakat jobbára könyvekből és egymást hülyítő jelszavakból ismerik. Na csak eljutottak oda, ami eleve beléjük volt kódolva.”

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner