A főváros bizonyos kerületeiben minden negyedik lakos külföldi állampolgár.
Az eddigi is sejthető volt, hogy Budapest egy etnikailag és a kulturálisan kifejezetten sokszínű város, azonban eddig nem volt pontos információ arról, hogy pontosan mekkora csoportról beszélhetünk és hogy mely országokból származnak ezek az emberek. Most azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb népszámlálási adatai alapján kiderült, hogy a magyar fővárosban élő külföldi állampolgárok száma meghaladja a 98.000 főt.
A kínai és az ukrán diaszpóra a legnagyobbak a városban, de a város sokszínűsége egyértelműen érezhető, mivel az összes külföldi lakosság mindössze 15,2 százalékát teszik ki
Mint kiderült a legnagyobb itt élő külföldi csoport a kínai. A számuk az elmúlt évtizedben több mint megduplázódott, 2022-re elérte a 14.953 főt. Ezt követi az ukrán közösség, melynek lélekszáma megnégyszereződött az orosz-ukrán háború óta, így elérik a 13.791 főt. A harmadik helyen a vietnámiak állnak, akiknek száma az utóbbi években szintén markánsan nőtt, míg a Romániából érkezők száma csökkent.
A külföldi állampolgárok eloszlása kerületi szinten is érdekes adatokat mutat. Például
Terézváros és a Belváros-Lipótváros kerületeiben majdnem minden negyedik lakos külföldi állampolgár
A különböző külföldi csoportok preferenciái is változatosak. A kínaiak és vietnámiak nagy része Pesten él, míg az ukránok közül sokan Budán telepednek le. Az oroszoknak a XIII. kerület a kedvence, míg a németek szívesen laknak a pesti belső kerületekben. A Terézvárosban például 23,1 százalékban külföldiek élnek, és a kínaiak, ukránok és francia állampolgárok a legnagyobb csoportok a kerületben.
Az adatok szerint Budapesten számos országból érkező külföldi lakos talált otthonra. Több mint ezer olasz, indiai, lengyel, brit, dél-koreai és török állampolgár él a városban. Meglepő adatok között találhatók az irániak, amerikaiak, mongolok és norvégok számai, melyek szintén a főváros sokszínűségét mutatják.
A városnak egyre növekvő nemzetközi lakossága a múltbéli és jelenlegi migrációs folyamatok eredménye.
***
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Azóta a harmadik vagy a negyedik jelentősebb fesztivál dobta be a törülközőt, a Szigetnek meg két és félmilliárdos veszteséget sikerült összehoznia idén – de mi voltunk a hülyék.
A Fidesz-KDNP járatbővítésre is javaslatot tett, valamint arra is rámutattak, hogyan kelene megoldani a lakhatási válságot a fővárosban.
Politikai és társadalmi feszültségek a fővárosban. A Budapest Brand botrányai miatt vizsgálóbizottsági jelentés kerül a Fővárosi Közgyűlés elé, a Sziget Fesztivál jövője bizonytalan, és a taxisok előre bejelentett tiltakozására is számítani kell október 29-én.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
A napokban Ukrajna nagy részén szükséghelyzeti áramszüneteket vezettek be.
Bár, jobban belegondolva, mindez holnapután múlva már nem lesz hír, hisz kezdődik A TISZÁS ELŐVÁLASZTÁS!!!
Nincs új ötlet, unalmasak az előadók, és szinte mindenhol ugyanazok lépnek fel. És pont ebben volt más egy kicsit a Sziget.
