Sokak szerint már küszöbön áll a járványdiktatúra – és sajnos úgy tűnik, a félelem nem alaptalan

2023. november 08. 23:08

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete lopakodó módon csorbítaná az államok szuverenitását – vélik egyre többen. Utánajártunk, mit lehet tudni az úgynevezett pandémiaszerződésről!

2023. november 08. 23:08
null
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Tízezres tömeg demonstrált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ellen Bécsben október elsején, a CitizenGo jobboldali aktivistamozgalom pedig aláírásgyűjtésbe kezdett a szervezet egy projektje ellen, és tüntetői elállták az ajtókat az október közepi berlini egészségügyi világtalálkozón. Utóbbin legalább 350 civil szervezet vett részt, a CitizenGo jelentkezését viszont nem fogadta el a WHO. Májusban brit konzervatív politikusok egy csoportja is tiltakozott a WHO pandémiaszerződés­tervezete ellen.

Az ENSZ-szervezet főigazgatója szerint a pandémiaszerződéssel új világrend jön”

Miről is van szó? Ha egy nemzetközi javaslat szövegében benne van a „globális” kifejezés, kezdhetünk gyanakodni: valami nem stimmel. A koronavírus-­járvány kapcsán az Egészségügyi Világszervezet, megjósolható módon, híven ahhoz, hogy az ENSZ alegysége, globális megoldástervvel, egy pandémia­szerződés ötletével állt elő, amely aztán – bikkfa­nyelven szólva – ellentmondásosra sikerült. Az ötlet konkrét személyhez köthető, igaz, ő nem a WHO-nál dolgozik: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vetette fel 2020 novemberében a párizsi békefórumon.

TEDROSZ, Adhanom Gebrejeszusz
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója. Fotó: MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini

Michel a belga liberális Reformista Mozgalomban politizált, 2007 és 2011 között tagja volt Guy Verhofstadt harmadik kormányának, 2014-ben pedig Belgium miniszterelnöke lett. 2018-ban azért esett szét a kormányát támogató parlamenti koalíció, mert az egyik párt kihátrált a Michel által támogatott, ENSZ-féle globális migrációs paktum mögül. Ezután kisebbségi kabinetet vezetett, majd benyújtotta lemondását, és ügyvezető kormányfő maradt a 2019. májusi választásig. A európai tanácsi elnöki székben közvetlen elődje Donald Tusk volt. Michel nevéhez fűződik a NextGenerationEU, a koronavírus-járvány miatt nyújtott uniós pénzügyi támogatásprogram, amelynek egyik alapjából nem kap forrást Magyarország a jogállamisági kifogásokra hivatkozva. Az ukrajnai háború kitörése után a politikus nem pusztán a szankciókat támogatta, hanem úgy nyilatkozott, hogy az orosz érdekeltségek kisajátításának is meg kell találni a módját.

Charles Michel 2020-as pandémiaszerződési javaslata után 2021 decemberében a WHO döntéshozó szervezete, a 194 tagállamot tömörítő Egészségügyi Világközgyűlés (WHA) megállapodott egy olyan egyezmény kidolgozásáról, amelynek célja a világjárványok megelőzése, illetve a jobb felkészülés rájuk. 2022 tavaszán az Európai Unió Tanácsa a maga részéről elfogadta a kezdeményezést, 2023 márciusában a WHO-tagállamok megkezdték a megállapodás „nulladik” tervezetéről szóló tárgyalásokat, mely elvileg jövő májusban a világközgyűlés elé kerül.

A tervezet alapján a végén majd a WHO mondhatja meg, mit kell betiltani és mit nem”

A 2021 decemberében létrehozott, a szerződés életre hívását koordináló Kormányközi Tárgyaló- testület (INB) két nagyszabású, november 6–10. és december 4–6. közötti ülése jelentheti az első konkrét kísérleteket a szerződés tervezetével kapcsolatos kollektív megállapodás egységesítésére. Ha ez zöld jelzést kap, jöhetnek a további tárgyalások. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató két évvel ezelőtti bejelentése szerint a járványügy területén a pandémiaszerződéssel új világrend jön.

A „nulladik” tervezet megismerése nem könnyű, hiszen akár a magyar, akár az angol verzióban jutunk el a pdf-et ígérő linkig, csak a WHO honlapjára jutunk (legalább három forrásból próbálkoztunk). A tiltakozók szerint a 32 oldalas, 8 fejezetből és 38 pontból álló tervezet a tagállamok szuverenitását veszélyezteti, mivel járvány esetén átadná az irányítást a WHO-nak, habár szavakban a dokumentum explicite megerősíti a nemzeti szuverenitás elvét – ami nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban ne vehetne el belőle. Emellett számos általános megfogalmazás és cél található benne, amelyek sokféleképpen interpretálhatók.

Jó néhány pont foglalkozik azzal, mit kell tenniük a tagállamoknak, illetve hogy mire „bátorítják” őket. A hangsúly az együttműködésen és az egyenlőségen van – azon az egyenlőségen, amelyet az angol a formális egyenlőséget jelentő equality helyett a „valódi” egyenlőséget jelentő equity szóval határoz meg. A járványok kezeléséhez szükséges erő­forrásoknak, mint amilyenek a vakcinák is, például a 20 százalékát újraosztanák a nagyobb egyenlőség érdekében; ennek fele adomány lenne, a másik felét „elérhető áron” bocsátanák a WHO rendelkezésére. A javaslatok közt van egy globális pandémiás ellátási lánc és logisztikai hálózat létrehozása, illetve egy „globális kompenzációs mechanizmus” kialakítása az „oltásokból származó sérülések” ellensúlyozására. A tervezet előirányozza az országos egészségügyi rendszerek fokozottabb együttműködését és a járványokkal, egészségüggyel kapcsolatos tájékozottság (egészség-írástudás) növelését, ami a „dezinformáció” elleni harcot jelenti.

MICHEL, Charles
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a WHO közgyűlésének rendkívüli tanácskozásán Brüsszelben 2021. november 29-én. Fotó: MTI/EPA/Pool/Francois Walschaerts

A hírek februárban arról szóltak, hogy az ngó-k elfogadták a tervezetet. E meg nem választott nemzetközi szervezetek segítségével azt bizonygatja az ENSZ, hogy bírja a „civil társadalom” támogatását. Az ngó-k némelyikre azonban kifogásolta, hogy túl gyengék a kényszerítő mechanizmusok, azaz nem lehet rendesen végrehajtatni majd a szerződést a tagállamokkal.

A tiltakozó brit politikusok, élükön Esther McVey volt miniszterrel attól tartanak, hogy a pandémia­szerződéshez benyújtott háromszáz módosító javaslat alapján a WHO javaslattevő szervezetből kötelező döntéseket hozó szervezetté válik, amely majd beleszólhat a brit egészségügybe és költségvetésbe, például kötelezhetné Londont arra, hogy az állami büdzsé egyötödét járvány­­előkészületre költse. A módosító javaslatok közt valóban szerepeltek olyan felvetések, amelyek jogot adnának a WHO-nak olyan „egészségügyi lépések” megtételére a tagállamokban, mint a lezárások elrendelése vagy az oltási igazolványok kezelése, illetve bizonyos anyagi rendelkezések.

A tiltakozók fő problémája a tervezet dezinformációs pontjaival van, amelyek szerint a bizonyítékalapú, tudományos és valid tudást kell terjeszteni, valamint küzdeni kell a dez­információ ellen. Utóbbi egyik formája az „infodemic”, amely túl sok és téves információt jelent. Természetesen az elv nehezen volna támadható, de a gyakorlatban a járványokkal kapcsolatos tudásunk – főleg az olyan, új kórokozók esetében, mint a SARS-CoV-2 – még bizonytalan, jobb esetben is valószínűségeket takar. Ráadásul amikor a magyar kormány jelentett be hasonló, rémhírterjesztés elleni lépéseket, azt sokan a szólásszabadság és a média elleni rendelkezésként kezelték – pedig a a kabinet oltáspárti volt, szemben a nyugati, főleg az amerikai jobboldal oltásszkeptikus álláspontjával. Az jogos aggodalomnak tekinthető, hogy a tervezet alapján a végén majd a WHO mondhatja meg, mit kell betiltani és mit nem, illetve milyen információt kell terjeszteni.

Kell a cenzúra?
Olyan, a coviddal kapcsolatos információk cenzúrázására kérte az „establishment” a Facebookot, amelyek végül igaznak vagy legalábbis vitára érdemesnek bizonyultak – állította Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója a Lex Fridman Podcast egyik nyár eleji epizódjában. Zuckerberg a műsorban említette, milyen kihívásokkal jár a platformjainak a félretájékoztatás eltávolítására vonatkozó irányelvek végrehajtása, azonban feltette a kérdést: rendben van-e az, hogy cenzúrázunk valakit csak azért, mert téved, ám nincs semmilyen káros következménye annak, amit tesz? Példaként azt mondta: a járvány idején valódi egészségügyi következmények voltak, de nem volt idő egy csomó tudományos feltételezés teljes körű megvizsgálására. Zuckerberg megjegyezte, hogy az „establishment” arra ösztönözte őt, hogy több dolgot is cenzúrázzanak, köztük olyasmiket, amik végül igaznak bizonyultak, vagy épp érdemes róluk vitázni.

Nyitóképen: Kínából érkező utasok a londoni Heathrow repülőtéren 2023. január 4-én. Fotó: MTI / EPA / Andy Rain

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KBA98
2023. november 13. 14:22
Semmi Pfizer!
Mandiner444hu
2023. november 13. 11:49
Orbánnéknak határozottan ell kell utasítaniuk
bodrigyuri
2023. november 13. 10:27
Erről pofázik a MHM már fél éve! Kati már alá is írt a WHO-nak. Szopjatok szoponcok!
zatoicsi
2023. november 13. 10:26
Gelhugyera? A dúrgerbli nem lipcsákol a lipcsókkal?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik