Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete lopakodó módon csorbítaná az államok szuverenitását – vélik egyre többen. Utánajártunk, mit lehet tudni az úgynevezett pandémiaszerződésről!
Tízezres tömeg demonstrált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ellen Bécsben október elsején, a CitizenGo jobboldali aktivistamozgalom pedig aláírásgyűjtésbe kezdett a szervezet egy projektje ellen, és tüntetői elállták az ajtókat az október közepi berlini egészségügyi világtalálkozón. Utóbbin legalább 350 civil szervezet vett részt, a CitizenGo jelentkezését viszont nem fogadta el a WHO. Májusban brit konzervatív politikusok egy csoportja is tiltakozott a WHO pandémiaszerződéstervezete ellen.
Az ENSZ-szervezet főigazgatója szerint a pandémiaszerződéssel új világrend jön”
Miről is van szó? Ha egy nemzetközi javaslat szövegében benne van a „globális” kifejezés, kezdhetünk gyanakodni: valami nem stimmel. A koronavírus-járvány kapcsán az Egészségügyi Világszervezet, megjósolható módon, híven ahhoz, hogy az ENSZ alegysége, globális megoldástervvel, egy pandémiaszerződés ötletével állt elő, amely aztán – bikkfanyelven szólva – ellentmondásosra sikerült. Az ötlet konkrét személyhez köthető, igaz, ő nem a WHO-nál dolgozik: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vetette fel 2020 novemberében a párizsi békefórumon.
Michel a belga liberális Reformista Mozgalomban politizált, 2007 és 2011 között tagja volt Guy Verhofstadt harmadik kormányának, 2014-ben pedig Belgium miniszterelnöke lett. 2018-ban azért esett szét a kormányát támogató parlamenti koalíció, mert az egyik párt kihátrált a Michel által támogatott, ENSZ-féle globális migrációs paktum mögül. Ezután kisebbségi kabinetet vezetett, majd benyújtotta lemondását, és ügyvezető kormányfő maradt a 2019. májusi választásig. A európai tanácsi elnöki székben közvetlen elődje Donald Tusk volt. Michel nevéhez fűződik a NextGenerationEU, a koronavírus-járvány miatt nyújtott uniós pénzügyi támogatásprogram, amelynek egyik alapjából nem kap forrást Magyarország a jogállamisági kifogásokra hivatkozva. Az ukrajnai háború kitörése után a politikus nem pusztán a szankciókat támogatta, hanem úgy nyilatkozott, hogy az orosz érdekeltségek kisajátításának is meg kell találni a módját.
Charles Michel 2020-as pandémiaszerződési javaslata után 2021 decemberében a WHO döntéshozó szervezete, a 194 tagállamot tömörítő Egészségügyi Világközgyűlés (WHA) megállapodott egy olyan egyezmény kidolgozásáról, amelynek célja a világjárványok megelőzése, illetve a jobb felkészülés rájuk. 2022 tavaszán az Európai Unió Tanácsa a maga részéről elfogadta a kezdeményezést, 2023 márciusában a WHO-tagállamok megkezdték a megállapodás „nulladik” tervezetéről szóló tárgyalásokat, mely elvileg jövő májusban a világközgyűlés elé kerül.
A tervezet alapján a végén majd a WHO mondhatja meg, mit kell betiltani és mit nem”
A 2021 decemberében létrehozott, a szerződés életre hívását koordináló Kormányközi Tárgyaló- testület (INB) két nagyszabású, november 6–10. és december 4–6. közötti ülése jelentheti az első konkrét kísérleteket a szerződés tervezetével kapcsolatos kollektív megállapodás egységesítésére. Ha ez zöld jelzést kap, jöhetnek a további tárgyalások. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató két évvel ezelőtti bejelentése szerint a járványügy területén a pandémiaszerződéssel új világrend jön.
A „nulladik” tervezet megismerése nem könnyű, hiszen akár a magyar, akár az angol verzióban jutunk el a pdf-et ígérő linkig, csak a WHO honlapjára jutunk (legalább három forrásból próbálkoztunk). A tiltakozók szerint a 32 oldalas, 8 fejezetből és 38 pontból álló tervezet a tagállamok szuverenitását veszélyezteti, mivel járvány esetén átadná az irányítást a WHO-nak, habár szavakban a dokumentum explicite megerősíti a nemzeti szuverenitás elvét – ami nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban ne vehetne el belőle. Emellett számos általános megfogalmazás és cél található benne, amelyek sokféleképpen interpretálhatók.
Jó néhány pont foglalkozik azzal, mit kell tenniük a tagállamoknak, illetve hogy mire „bátorítják” őket. A hangsúly az együttműködésen és az egyenlőségen van – azon az egyenlőségen, amelyet az angol a formális egyenlőséget jelentő equality helyett a „valódi” egyenlőséget jelentő equity szóval határoz meg. A járványok kezeléséhez szükséges erőforrásoknak, mint amilyenek a vakcinák is, például a 20 százalékát újraosztanák a nagyobb egyenlőség érdekében; ennek fele adomány lenne, a másik felét „elérhető áron” bocsátanák a WHO rendelkezésére. A javaslatok közt van egy globális pandémiás ellátási lánc és logisztikai hálózat létrehozása, illetve egy „globális kompenzációs mechanizmus” kialakítása az „oltásokból származó sérülések” ellensúlyozására. A tervezet előirányozza az országos egészségügyi rendszerek fokozottabb együttműködését és a járványokkal, egészségüggyel kapcsolatos tájékozottság (egészség-írástudás) növelését, ami a „dezinformáció” elleni harcot jelenti.
A hírek februárban arról szóltak, hogy az ngó-k elfogadták a tervezetet. E meg nem választott nemzetközi szervezetek segítségével azt bizonygatja az ENSZ, hogy bírja a „civil társadalom” támogatását. Az ngó-k némelyikre azonban kifogásolta, hogy túl gyengék a kényszerítő mechanizmusok, azaz nem lehet rendesen végrehajtatni majd a szerződést a tagállamokkal.
A tiltakozó brit politikusok, élükön Esther McVey volt miniszterrel attól tartanak, hogy a pandémiaszerződéshez benyújtott háromszáz módosító javaslat alapján a WHO javaslattevő szervezetből kötelező döntéseket hozó szervezetté válik, amely majd beleszólhat a brit egészségügybe és költségvetésbe, például kötelezhetné Londont arra, hogy az állami büdzsé egyötödét járványelőkészületre költse. A módosító javaslatok közt valóban szerepeltek olyan felvetések, amelyek jogot adnának a WHO-nak olyan „egészségügyi lépések” megtételére a tagállamokban, mint a lezárások elrendelése vagy az oltási igazolványok kezelése, illetve bizonyos anyagi rendelkezések.
A tiltakozók fő problémája a tervezet dezinformációs pontjaival van, amelyek szerint a bizonyítékalapú, tudományos és valid tudást kell terjeszteni, valamint küzdeni kell a dezinformáció ellen. Utóbbi egyik formája az „infodemic”, amely túl sok és téves információt jelent. Természetesen az elv nehezen volna támadható, de a gyakorlatban a járványokkal kapcsolatos tudásunk – főleg az olyan, új kórokozók esetében, mint a SARS-CoV-2 – még bizonytalan, jobb esetben is valószínűségeket takar. Ráadásul amikor a magyar kormány jelentett be hasonló, rémhírterjesztés elleni lépéseket, azt sokan a szólásszabadság és a média elleni rendelkezésként kezelték – pedig a a kabinet oltáspárti volt, szemben a nyugati, főleg az amerikai jobboldal oltásszkeptikus álláspontjával. Az jogos aggodalomnak tekinthető, hogy a tervezet alapján a végén majd a WHO mondhatja meg, mit kell betiltani és mit nem, illetve milyen információt kell terjeszteni.
Kell a cenzúra?
Olyan, a coviddal kapcsolatos információk cenzúrázására kérte az „establishment” a Facebookot, amelyek végül igaznak vagy legalábbis vitára érdemesnek bizonyultak – állította Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója a Lex Fridman Podcast egyik nyár eleji epizódjában. Zuckerberg a műsorban említette, milyen kihívásokkal jár a platformjainak a félretájékoztatás eltávolítására vonatkozó irányelvek végrehajtása, azonban feltette a kérdést: rendben van-e az, hogy cenzúrázunk valakit csak azért, mert téved, ám nincs semmilyen káros következménye annak, amit tesz? Példaként azt mondta: a járvány idején valódi egészségügyi következmények voltak, de nem volt idő egy csomó tudományos feltételezés teljes körű megvizsgálására. Zuckerberg megjegyezte, hogy az „establishment” arra ösztönözte őt, hogy több dolgot is cenzúrázzanak, köztük olyasmiket, amik végül igaznak bizonyultak, vagy épp érdemes róluk vitázni.
Nyitóképen: Kínából érkező utasok a londoni Heathrow repülőtéren 2023. január 4-én. Fotó: MTI / EPA / Andy Rain
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Kitisztult a kép.
Meloni kulcsfontosságú törvényjavaslatot készít elő.
Vétó, szuverenitás, energia és béke. Orbán Viktor Koppenhágában látványosan fektette két vállra a háborúpárti vezetőket.
A szuverenitás forintban, napi szinten mérhető érték, amit minden tagállam véd a maga módján, a privatizáció pedig „gazdasági kis-Trianon” – tudósításunk az MCC-ből!
„Volt már valaha is véleményünk az Ukrajna energiaellátásával kapcsolatos döntéseidről? Neked sem szabad beavatkoznod a mi szuverén ügyeinkbe!” – fogalmazott Szijjártó.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
