Jézus nélkül nem megy! – mi a kereszténydemokraták felelőssége a 21. századi Európában?

Kereszténydemokrácia a 21. században – Felelősségünk Európáért címmel rendeztek pódiumbeszélgetést tegnap, a Konrad Adenauer Stiftung és a Barankovics István Alapítvány szervezésében az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. Az eseményen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, Hölvényi György európai parlamenti képviselő, a KDNP alelnöke és Daniel Caspary, az Európai Parlament német CDU/CSU-képviselőcsoportjának elnöke.

„Európát nem azért építettük, hogy aztán átengedjük a szocialistáknak”, e Helmut Kohl-i gondolattal vezette be beszédét Hölvényi György az idén másodszorra sorra került eseményen. Hozzátette, az Európában kialakult helyzet nem tréfadolog, változás kell. Ennek egyik kulcsa a kereszténydemokrácia, hiszen „Európa enélkül nem jött volna létre, nem is volt és nem is lesz”. 

miközben a 21. század kihívásaira: pluralizmus, digitalizáció, teremtés- és környezetvédelem, is érvényes válaszoknak kell születniük. 

Hölvényi szólt a középen állás felelősségéről is, ami bár sokak számára langyosságnak tűnik, „a legnagyobb felelősség, a legnagyobb kitekintés és átölelési lehetőség. Együtt kell tennünk Európáért, meg kell találni azokat a barátainkat, harcostársainkat, akikkel minden különbözőség ellenére együtt tudunk dolgozni. Hiszen két dolog mindenképpen összeköt minket: az európai ember és az európai valóság”.

Ezután Daniel Caspary következett, megemlítve a keresztények számának csökkenését, ami „kérdés, mit jelent a kereszténydemokrácia jövőjét illetően”. Ezzel kapcsolatban megemlítette a CDU-n belül tavaly lezajlott vitát azt illetően, szükség van-e a C betűre a párt elnevezésében, nem túl kirekesztő-e a megtartása, hogyan bánjon ezzel egy néppárt, amelyik mindenkihez – más vallásúakhoz, sőt az ateistákhoz – is szólni kíván. Végül a C megtartása mellett döntöttek, hiszen ez karaktert ad a számunkra. 

„Az ember Isten képére teremtődött, feltétlen méltósággal bír, a személyes méltóság és szabadság a mérce egy kereszténydemokrata számára.  Mindannyian egyenlőek vagyunk, de adott esetben eltérőek, semelyikőnk nem tévedhetetlen, nem birtokolja az abszolút igazságot – ez a kereszténydemokrácia adenaueri örökségen is alapuló elve, és ennek állandó figyelembevétele különböztet minket az ideológiai alapon politizálóktól” – mondta.

Semjén Zsolt ennél világosabban fogalmazott:

„

A magyarság sorsával kapcsolatban megemlítette, hogy sok mindenben eltér a németekétől, ez is oka többek között a pártpolitikai különbözőségeknek is. Kis, errefelé rokontalan népként ugyanis Európába érkezésünk óta mindennap küzdenünk kell a megmaradásunkért. Ez csak azért sikerült, és azért nem jutottunk az avarok vagy a besenyők sorsára, mert Szent István király a kereszténység örök fundamentumára építette fel a nemzetünket, „amikor e gondolattól, a Szent István-i örökségtől balra vagy jobbra eltértünk, mindig tragédia, összeomlás lett a vége”.

Azzal folytatta, hogy ma Európában világosan meg kell mondani, mi a nemzeti gondolat, elkötelezettség, és ha ezt nem pontosan tesszük, sokan összekeverik a nacionalizmussal. Úgy fogalmazott, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek: a magyar a magyarságát, a lengyel lengyelségét, a német a németségét, a francia a franciaságát.

„Van egy csodálatos örökségünk, egy zseniális nyelvünk – kár, hogy rajtunk kívül senki nem érti  –; van egy csodálatos kultúránk – kár, hogy nehezen lehet lefordítani –;  és van egy heroikus történelmünk – kár, hogy szinte senki nem ismeri. De a mi küldetésünk nem lehet más, mint hogy mindezt megőrizzük és megmaradjunk. Méghozzá azért, mert a fenti gondolat mentén ezeket az értékeket csak mi tudjuk adni a világnak – és ez nem nacionalizmus" – foglalta össze Semjén Zsolt. 

Ahogyan az sem, folytatta, hogy a megmaradásunkat féltve 

 Rajtunk, magyarokon, a tatár, a török vagy a kommunisták idején a kereszténységen kívül semmi nem segített, a török hódoltság időszakában több millió magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a dzsihád és a saria árnyékában élni.

„Európa-pártiak vagyunk, és a programunk alapja, hogy vissza kell térni az alapító atyák mára alaposan kifordított örökségéhez, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették fel az Európai Uniót” – hangsúlyozta még Semjén Zsolt.

Caspary válaszul elmondta, hogy hazájában és szinte egész Európában a társadalom heterogénebbé vált, a vallási és politikai spektrum egyaránt szélesedett. Ennek következtében is, a kereszténység felvétele óta Németországban idén először vallotta magát a lakosság kevesebb mint fele valamely keresztény felekezethez tartozónak. Majd arról beszélt, hogy „a kereszténydemokrata politika a keresztény emberkép talaján állva politizálást jelenti, és hogy a zsidó-keresztény kultúra jelentősen hozzájárult az alapvető európai értékekhez”.  Az állam viszont csak korlátozottan képes beavatkozni a polgárok értékvitáiba, ugyanakkor „az értékalapot” valamilyen módon meg kell őrizni; a politizálás csak ennek mentén elképzelhető.

„A kereszténydemokrata politika lényeges eleme a társadalom, a nemzeteket egyben tartása, különösen most, amikor háborúk dúlnak, érezzük, milyen fontos az európai összetartó erő. Ami nem azt jelenti, hogy mindenben mindenkinek egyet kell értenie. Mi vállaljuk az érvek ütköztetését olyan kérdésekben, mint többek között az emberi élet védelme – beleértve a meg nem születettekét is – vagy a prostitúció elleni harc, az ezekkel kapcsolatos álláspontunk a CDU heterogén jellege ellenére is világos. 

Ez nem gyengeség, hanem éppenhogy erő. Ebben is Helmut Kohlt követjük, aki a keresztény vallásra alapozott kompromisszumok révén sikeresen áthidalta az európai szakadékokat.”

A felszólalásokat pódiumbeszélgetés követte, Itt szóba került, hogy a perszonalitás, a szolidaritás és szubszidiaritás elve hogyan érvényesülnek a mai politikában. Beszéltek a magyar és a német kereszténydemokrácia eltéréseiről, a család szerepéről, illetve a házasságról, ami „a Bibliában rögzítettek szerint férfi és nő szövetsége lehetőség szerint gyermekek születését eredményezve”. Daniel Caspary kiemelte a média szerepét, károsnak gondolva, hogy az egyes médiumok egy kalap alá veszik a „brüsszelieket” az árnyalt, a szavazások arányait is jelentő beszámolók helyett. Azt is elmondta, aggasztónak látja országában a történelmi egyházak félig önkéntes háttérbe szorulását, miközben „az embereknek egyre nagyobb szükségük van a kapaszkodókra, ennek bizonyítékai a gombamód szaporodó szabad egyházak”. Ezzel kapcsolatban Robert Schuman „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” mondását említette.

A végén Volf-Nagy Tünde moderátor mindhárom résztvevőt arra kérte, egy mondatban fogalmazzák meg, milyen a mi kereszténydemokrata Európánk. Caspary úgy válaszolt „Európában sok minden félresikerül, de az emberek igenis örülnek, hogy mi, kereszténydemokraták itt vagyunk”. Semjén Zsolt a „Nemzetek és keresztény civilizációk, vissza Adenauerhez!” gondolatot idézte vissza, Hölvényi György pedig tömören annyit válaszolt: „Jézus nélkül nem megy.”

Nyitókép: Volf-Nagy Tünde moderátor, Daniel Caspary, Semjén Zsolt és Hölvényi György (b-j) a Kereszténydemokrácia a 21. században – Felelősségünk Európáért címmel rendezett pódiumbeszélgetésen az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen 2023. november 13-án. (MTI/Hegedüs Róbert)