Az inflációt földbe döngöljük és leszorítjuk – Nagy Márton a Tranziton
„A lakosság szeretné visszakapni az életét, ami az infláció előtt volt” – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.
Teljesült a kormány év elején kitűzött célja.
Másfél év után újra tíz százalék alatt van a fogyasztói áremelkedés hazánkban, ami egyértelműen gazdaságtörténeti bravúrnak minősül. Így kijelenthető:
teljesült a kormány év elején kitűzött célja.
A Világgazdaság összeállításában azt is leszögezte, hogy fontos mérföldkőhöz is érkeztünk, ugyanis már nem az élelmiszerek határozzák meg az árdinamikát.
Ezt is ajánljuk a témában
„A lakosság szeretné visszakapni az életét, ami az infláció előtt volt” – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.
A lap a Központi Statisztikai Hivatalt idézve arról számolt be, hogy októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Ezzel eldőlt, hogy
másfél év után ismét 10 százalék alatt van az infláció Magyarországon.
Emlékeztettek, hogy januárban 25,7 százalékon tetőzött a drágulás, azóta ez volt a 9. hónap, hogy csökkent az infláció.
Felidézték, hogy az elemzői konszenzusuk előzőleg azt jósolta, hogy a pénzromlás mértéke a szeptemberi 12,2 százalék után a múlt hónapban éves bázison 10,3 százalékos, havi alapon pedig 0,2 százalékos lehetett.
Tehát a pénteki adat egyértelműen „meglepetés”, ami az üzemanyagok árcsökkenésének tudható be. Ráadásul beigazolódott az a korábbi feltételezésük is, hogy nincsen árnyomás a magyar gazdaságban, ugyanis már a negyedik egymást követő hónapban mutatott a havi maginflációs index alacsony, 0,3 százalékos értéket – ismertette a lap.
A cikkben arra is kitértek, hogy a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek szeptemberhez képest:
olcsóbb lett például a margarin, cukor és a liszt.
Míg a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek. Ezzel párhuzamosan a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A háztartási energiáért pedig 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – írta a Világgazdaság.
A gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve megállapította, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel.
Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt
bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert
– hívták fel a figyelmet a közleményben.
A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. „Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását” – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közlemény szerint.
Nagy Márton hozzátette, hogy 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve.
Így az infláció csökkenésével párhuzamosan - amely év végére 6-7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el - a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe. Az idei 0 százalékos növekedést követően a kormány jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez.
Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat.
Mindemellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az 1000 milliárd forintos keretből már több mint 850 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelek állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot – tájékoztatott Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
MTI/vg.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában
Kövesse velünk Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely sajtótájékoztatóját!
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay