Bogár László: Már régóta tart a világháború, a Nyugat nem tudja többé összetartani, amit erőszakkal létrehozott

A HÍR TV Globál című magazinjának vendége volt Bogár László közgazdász, aki arról beszélt, milyen hatalmi tényezők mozgatják azt a globális átalakulást, amin az egész világ átmegy, és mindennek milyen, szintén globális következményei lehetnek. 

A műsorban idézték Fjodor Lukjanov szavait. Oroszország vezető külpolitikai szakértője néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi rend felbomlóban van, és jelenleg úgy tűnik, nincs is mechanizmus a konfliktusok megoldására, beleértve az Izrael és a Hamasz között zajló eszkalációt is. 

„Az utóbbi időben a világ azt látja, hogy régi, befagyott konfliktusok újra fellángolnak” – mondta Lukjanov, példaként említve a hegyi-karabahi ellenségeskedést, az orosz–ukrán szembenállást és az újabb közel-keleti eszkalációt. Szerinte a konfliktusok jelenleg zajló sorozata gyakorlatilag az új világháborút jelenti, amely jelentősen különbözik a 20. század két globális konfliktusától. 

Bogár László erre úgy reagált, bár nincs igazán egzakt definíciónk rá, egy katonai konfliktust mikortól nevezünk háborúnak, pláne világháborúnak, valami olyasmiről van szó, hogy „a világháború egy nagy intenzitású katonai konfliktus, aminek történései viszonylag rövid időn belül globálisan kiterjednek mindenkire. 

Ennek a háborúnak pedig a Közel-Keleten zajlik a második felvonása, ha úgy tetszik, ez a második ukrán front.”

A közgazdász úgy véli, hasonlóan nehéz meghatározni a világhatalom fogalmát. Jelen esetben legalább ötszáz éve a nyugati modernitás világát értjük alatta, ezen időszak előtt viszont ötezer évig egymás mellett létezett egy féltucatnyi nagy kultúra (India, Kína és más ázsiai és latin-amerikai államok stb.), amelyek gyakran a másik létezéséről sem tudtak.

„A világ erőszakos összenyitásának következménye a mostani világrend, amit a 19. század óta kapitalizmusnak nevezünk. A Nyugat a létértelmezési rendszerét és berendezését erőszakkal rákényszerítette mindenkire, az enyém minden világok legjobbika logika alapján, a történelemnek ahogyan Fukuyama írta, tehát vége: a nyugati liberális demokrácia és a szabad piacgazdaság kombójánál elképzelni sem lehet jobbat. Vele ellentétben egykori tanára, Samuel Huntington teljesen mást állított A civilizációk összecsapása című művében. 

– fogalmazott Bogár.

Hozzátette, mivel az emberiség már így él, erőszakos összenyitásban a Nyugat hatalma alatt, az a kérdés, mit lehet ebben a helyzetben tenni, korrigálható-e az elmúlt fél évezred. Mert azt látjuk, hogy ami van, nem működik többé, amit a Nyugat erőszakkal létrehozott, nem bírja tovább erőszakkal összetartani – sem vérrel, sem a soft power eszközeivel. Viszont még elmélet sincs rá, mi lenne az alternatíva.

A közgazdász megemlítette azt is, hogy kínai elemzők szerint a két világhatalmi csoport – ahogy Roger Scruton mondja: The West and the Rest –, azaz USA és szövetségesei, valamint a világ lakosságának nyolcvan százalékát tömörítő „maradék” országok között az a különbség, hogy míg előbbi tömb proxyháborúk kirobbantásával és gyors lezárásával biztosítja a hatalmát, utóbbiak az erős gazdasági kapcsolódások kialakításában, a konfliktusok pénzzel való elsimításában gondolkodnak.

„Minden háború valamilyen értelemben (gazdasági-szellemi) elosztási konfliktusra épül, és minden játszma kimenetele háromféle lehet: negatív vagy pozitív végösszegű, és nulla. A játszmák nagy része  nulla végösszegű: van egy adott véges erőforrásmennyiség, ha ebből én többet akarok, a másik keveset kap – mint a klasszikus kapitalizmusban” – mondta még Bogár.

Ma pedig egy ilyen, az erőforrások feletti elosztási konfliktust él át a világ. Ez egyszerre anyagi és szimbolikus; „ a woke, cancel culture, az LMBTQ-mozgalmak szimbolikus erőforrások, amelyek kapcsán csak egy igazság van. 

– ez is egy elosztási konfliktus azok között, akik ezt elfogadják, és azok között, akik nem.”

A beszélgetésben ezenkívül még szó volt az ENSZ-közgyűlés október végén elfogadott nem kötelező érvényű határozatáról, amelyet az arab országok dolgoztak ki a haladéktalan és tartós humanitárius fegyverszünetet szorgalmazva a Gázai övezetben az ellenségeskedések beszüntetése végett. A Jordánia által benyújtott előterjesztést 120 állam támogatta, 45 tartózkodás és 14 ellenszavazat – köztük Izrael és Egyesült Államok – ellenében. Ez az arány és az EU-s tagországok szétszavazása is jól mutatja a nyugati világ válságát, ami valami nagyon rossznak az előjele is lehet.

Bogár szerint Huntington, ha élne, nem örülne neki, hogy igaza lett. Sőt, sokkal súlyosabb a helyzet, mint ahogy ő elképzelte. 

Aki megszólal ezekben az ügyekben, legtöbbször alkalmatlan elbeszélési módot használ. Mert mindenkinek a rövid távú érdekek számítanak. Az egész világnak le kellene csillapodnia. Épp elég drámai a helyzet ahhoz, hogy nem kell feleslegesen és értelmetlenül dramatizálni, mint ahogyan Erdogan is tette nemrégiben, arról szónokolva, hogy „a kereszt megtörik a félhold alatt”.

„Én viszont a magyar népmesék jelmondatában: Jó tett helyében jót várj!, hiszek, és ennek alkalmazására biztatnék mindenkit a Szemet szemért, fogat fogért végtelen bosszúra épülő láncolata helyett”– szögezte le a közgazdász. 

A teljes műsort itt nézheti meg: 

Nyitókép: Képernyőkép, HírTV