Áder János szerint Krausz Ferenc újabb Nobel-díjat kaphat kutatómunkájáért, miközben a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként arra is felhívta a figyelmet a Business IT konferencián, hogy túl kevés szó esik az IT-szektor környezetszennyezéséről.
„Elgondolkoztam azon, nem volt-e túlságosan bátor döntés ide jönni. Én egy másik világot képviselek” – árulta el Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Business IT konferencián elhangzott vitaindító beszédében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság nem szerepel a Magyar Zene Házában rendezett esemény programjában,
ő viszont mindenkit szeretne meggyőzni arról, hogy beszéljenek róla, hiszen az IT-szektor két és félszer környezetszennyezőbb, mint például a légiipar.
Áder János rámutatott, egy öt évvel ezelőtti kutatásban a digitalizáció fontossága kapcsán nem volt benne a vállalatok top 10 érvében a fenntarthatóság, és a kuratóriumi elnök arról tart, ma sem lenne ott.
A korábbi köztársasági elnök hangsúlyozta, a drámai mértékben növekvő népességhez képest is kétszeres a víz-, háromszoros az energiafogyasztás bővülése, míg az anyagfelhasználás négyszeresére emelkedett, ezzel pedig óhatatlanul nő a szennyezés. Szerinte kevesebbet beszélünk a szennyezés kapcsán az IT-szektorról, pedig az energiafelhasználás 10 százaléka hozzá köthető.
Egyetlen memóriachip gyártása több energiába kerül, mint egy laptop három éven keresztüli használata, egy telefon előállításához pedig 910 liter vízre van szükség.
„Minden eszköznek van környezeti lábnyoma” – jelentette ki Áder János, kiemelve, hogy 2021-ben az e-hulladék mennyisége 57 millió tonna volt a bolygón, és ennek csupán 17 százalékát hasznosítottuk újra. Megjegyezte, a digitalizáció erősödésével, a technológia fejlődésével egyre több gépre, új hálózatokra lesz szükség, a gyártáshoz és üzemeltetéshez pedig rengeteg energia kell. Szerinte célként kell megnevezni az energiahatékonyság és az újrahasznosítás növelését, az anyagfelhasználás hatékonyabbá tételét, illetve a vízfogyasztás csökkenését.
Áder János felidézte a Nobel-díjas Krausz Ferenc Mandinernek adott interjúját, amelyben többek között arról beszélt, hogy a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központra szeretné fordítani kutatási idejét. Ennek célja, hogy a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező legapróbb változásokat a legmodernebb ultrarövid impulzusú lézertechnológiával vizsgálják.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjjal kitüntetett fizikussal egyebek mellett a móri gyermekévekről, kitartásról, magyarságról és egy úttörő magyar projektről beszélgettünk. Interjúnk.
Ha ezek a kutatások sikerrel járnak, meggyőződésem, hogy Krausz Ferenc még egy Nobel-díjat vehet át
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
A döntés tovább erősíti a professzor jelenlétét a globális tudományos térben.
Az író Milánóban adta le voksát.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Még a Benes-dekrétumok is szóba kerültek.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
„Ahogy korábban jeleztem, nem költözöm be a Karmelita Palotába” – írta bejegyzésében a kormányfő.
