Áder János szerint Krausz Ferenc újabb Nobel-díjat kaphat kutatómunkájáért, miközben a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként arra is felhívta a figyelmet a Business IT konferencián, hogy túl kevés szó esik az IT-szektor környezetszennyezéséről.
„Elgondolkoztam azon, nem volt-e túlságosan bátor döntés ide jönni. Én egy másik világot képviselek” – árulta el Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Business IT konferencián elhangzott vitaindító beszédében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság nem szerepel a Magyar Zene Házában rendezett esemény programjában,
ő viszont mindenkit szeretne meggyőzni arról, hogy beszéljenek róla, hiszen az IT-szektor két és félszer környezetszennyezőbb, mint például a légiipar.
Áder János rámutatott, egy öt évvel ezelőtti kutatásban a digitalizáció fontossága kapcsán nem volt benne a vállalatok top 10 érvében a fenntarthatóság, és a kuratóriumi elnök arról tart, ma sem lenne ott.
A korábbi köztársasági elnök hangsúlyozta, a drámai mértékben növekvő népességhez képest is kétszeres a víz-, háromszoros az energiafogyasztás bővülése, míg az anyagfelhasználás négyszeresére emelkedett, ezzel pedig óhatatlanul nő a szennyezés. Szerinte kevesebbet beszélünk a szennyezés kapcsán az IT-szektorról, pedig az energiafelhasználás 10 százaléka hozzá köthető.
Egyetlen memóriachip gyártása több energiába kerül, mint egy laptop három éven keresztüli használata, egy telefon előállításához pedig 910 liter vízre van szükség.
„Minden eszköznek van környezeti lábnyoma” – jelentette ki Áder János, kiemelve, hogy 2021-ben az e-hulladék mennyisége 57 millió tonna volt a bolygón, és ennek csupán 17 százalékát hasznosítottuk újra. Megjegyezte, a digitalizáció erősödésével, a technológia fejlődésével egyre több gépre, új hálózatokra lesz szükség, a gyártáshoz és üzemeltetéshez pedig rengeteg energia kell. Szerinte célként kell megnevezni az energiahatékonyság és az újrahasznosítás növelését, az anyagfelhasználás hatékonyabbá tételét, illetve a vízfogyasztás csökkenését.
Áder János felidézte a Nobel-díjas Krausz Ferenc Mandinernek adott interjúját, amelyben többek között arról beszélt, hogy a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központra szeretné fordítani kutatási idejét. Ennek célja, hogy a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező legapróbb változásokat a legmodernebb ultrarövid impulzusú lézertechnológiával vizsgálják.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjjal kitüntetett fizikussal egyebek mellett a móri gyermekévekről, kitartásról, magyarságról és egy úttörő magyar projektről beszélgettünk. Interjúnk.
Ha ezek a kutatások sikerrel járnak, meggyőződésem, hogy Krausz Ferenc még egy Nobel-díjat vehet át
– jelentette ki Áder János.
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
A Nobel-díjas biokémikus azt is elárulta, mi hiányzik az életéből.
Egy komoly oktatási intézményről van szó.
A videóból kiderült, hogy Orbán Viktornak és Áder János köztársasági elnöknek nem a parlament volt az első közös munkahelye.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
