A pákozdi csata évfordulója alkalmából bővült a nemzeti emlékhelyeket bemutató pénzérmék sora.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján kiadott 3000 forint névértékű emlékérmén a pákozdi Katonai Emlékpark felülnézeti képe mellett a győzelmi obeliszk is látható – írta az MTI a jegybank tájékoztatása alapján.
Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére még 2014-ben indult a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat, melynek tizedik elemeként jelent meg tegnap a pákozdi érme. Az emlékérmét Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész tervezte.
Ezt is ajánljuk a témában
A császári udvar sunyi módon próbálta megtörni a szabadságát jogi eszközökkel kivívó magyarságot 1848-ban: elkergettük Jellasicsot, így Pákozd a nemzeti összefogás jelképévé vált az önkény ellen.
A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére készült el 2010-ben. A csata emlékeként a helyszínen még 1951-ben állítottak fel egy obeliszket, ami köré a Magyar Honvédség történetét bemutató emlékparkot alakítottak ki 13 évvel ezelőtt.
Pákozd így nem csak egy győztes csata, hanem a magyar katonai történelem és a Magyar Honvédség közös, központi emlékhelye.
Doni kápolnája a második világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.
A pákozdi csata 175. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank bronzpatinázott emlékéremmel emlékezett meg, melyet bárki megrendelhet a Pénzverde oldalán, illetve személyesen is megvásárolhat a Magyar Pénzverő Zrt. budapesti érmeboltjában.
(MTI)
Nyitókép: penzvero.hu
Több fontos területen lehet komoly változás.
A gép fedélzeti kamerája rögzítette az ukrán Szu–25-ös taktikai repülőgép megsemmisülését.
Az idehaza korábban soha nem látott migrációs krízis jeleneteire a mai napig sokan emlékeznek, és elrettentő példaként lebeg előttük.
Csata zajlik az esélyességmenedzsment terén is, sok manipulatív közvélemény-kutatással.
A lényeg: megmaradni, nem felmorzsolódni, lehetőleg több mozgásteret találni, növelni a jólétet és kibekkelni a háborút. Szilvay Gergely írása.
A Von der Leyen-Zelenszkij terv első tárgyalása következik.
„Mi sem Brüsszel, sem pedig Kijev kedvéért sem vagyunk hajlandók lecserélni a meglévő energiaforrásainkat!” – mondta Szijjártó Péter.
Már a roncsok is megvannak.
