Szabadságpárti beszédet tartott 1956 kapcsán Orbán Viktor, az akkori szabadságtörekvéseket helyezte a mába – értékelte a miniszterelnök beszédét Kiszelly Zoltán. A Századvég Politikai elemzési igazgatója azt mondta, az volt az egyik legfontosabb üzenete a beszédnek, hogy egyértelmű különbséget tett Moszkva és Brüsszel között, és bebizonyítva azt, hogy másképp, de fenyegetik a magyar szabadságot, épp emiatt másképp is kell ezekre reagálni. 67 évvel ezelőtt a sztálinista, kommunista diktatúra ellen a fegyveres felkelés volt a megoldás, most pedig demokratikus módon a jövő évi európai uniós választáson fejezhetjük ki a szabadságvágyunkat. Ünnepi és nem kampánybeszédet hallottunk – érvelt a politológus –, amely
arra alkalmas, hogy kidomborítsa a kormánynak a politikáját, hiszen ezt tavaly a magyarok többsége szavazatával támogatta.
S volt egy érzékletes megjegyzése is a miniszterelnöknek – jelentette ki Kiszelly –, míg 1990 előtt úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült, most nem kell táncolnunk, ha Brüsszel fütyül. Ez pedig mindenképp üzenet volt az EU döntéshozói számára, hogy tudják, mi másként vélekedünk a migránskvótáról, mi mindenképp békét szeretnénk Ukrajnában, nem fegyverszállítást, s másként viszonyulunk Kínához is, még ha ezeket a vitás ügyeket nem is konkretizálta.
A politikai elemző szerint a beszédnek voltak aktuális belpolitikai üzenetei is.
Orbán Viktor ugyanis szóba hozta a genderkérdést – amely korábban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök tavalyi kampányának is meghatározó témája volt –, miszerint Európának ezen e részén még van értelme azoknak a szavaknak, hogy férfi, magyar, keresztény, itt még erősebb az azonosságtudat, amit a brüsszeli politika veszélybe sodor. Emellett szót ejtett a miniszterelnök a migrációról is, amely a déli határunknál nagyon nagy problémát okoz, s emiatt védekezésre kényszerülünk. Kiszelly még megemlítette, hogy a kormányfő kitért arra is, hogy
az MSZMP, az 1990 előtti állampárt utódjai közül az egyik mára mikroszkopikus méretűvé zsugorodott, de közben célzott a másikra, a DK-ra is, anélkül, hogy megnevezte volna.
A Századvég igazgatója mindenképp jó ötletnek tartja, hogy a miniszterelnök az utóbbi időben többször tartott nagygyűlést vidéken, szerinte a helyszínválasztásnak mindig komoly jelentősége, indoka volt. Tavaly ilyenkor Zalaegerszegen a Mindszentyneum átadása volt az apropó, Kiskőrösre azért ment el idén március 15-én, mert ott született kétszáz évvel ezelőtt Petőfi Sándor. Most pedig teljesen logikus volt, hogy Veszprémben ünnepelt, hiszen idén ez Európa egyik kulturális fővárosa – közölte Kiszelly Zoltán.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd/MTI