Orbán Viktor Veszprémben emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Összefoglalónk.
Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Orbán Viktor miniszterelnök is megemlékezett, a kormányfő idén, mint az előzetesen Facebook-oldalán bejelentette, Veszprémben mondott beszédet ez alkalomból.
Orbán Viktor beszédét azzal kezdte: „ma a világ minden pontján emlékeznek és ünnepelnek az ott élő magyarok”. Elmondta: Veszprémben egy nappal korábban kezdett bele a forradalomba, így ott egy nappal korábban is kellene ünnepelni.
Itt, Veszprémben már október 23-án kalapáccsal bontották a vörös csillagot”
– fogalmazott.
Elmondta: hiba az, ha valaki csak a „rivaldafényben álló főváros” dolgának tartja az 1956-os forradalomról való megemlékezést.
A miniszterelnök szerint az utcai harcokban 3000 ember vesztette életét, további 20 ezer sérült meg, a kommunista megtorlás következtében pedig további 200 ember kerülhetett börtönbe. Pontos számok azonban, mint mondta, nem ismertek.
Végeztek ki papot, munkást, tanárt, és kommunista pártvezetőt is. Budapestieket és vidékieket. Egy egész nemzet állt a vérpadon”
– mondta a kommunisták megtorlásáról.
A kormányfő ezután megemlékezett Brusznyai Árpádról. Ő is tudta, hogy „1956 az európai Magyarország utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát, az európai kultúrát a keresztény civilizációt tagadó bolsevik szocializmus világából”. Hangsúlyozta: Brusznyait nem azért ítélték halálra, mert bűnös lett volna, hanem épp ellenkezőleg: mert ártatlan volt.
A magyar 56-os forradalom és szabadságharc „nem artikulátlan üvöltés”, és nem is a „szabadságvágy zabolátlan kitörése” volt, mint fogalmazott, hanem „józan és mértéktartó, valamint felesőségteljes mozzanat volt” – tette hozzá. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Brusznyai nem engedte a diktatúra martalócaival szembeni utcai elégtételt sem, gátat vetett az indulatoknak.
Brusznyai sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk.
– mondta, emlékeztetve, hogy Brusznyai 33 éves volt, amikor kivégezték, és még emlékét is üldözték. Felidézte, hogy gimnáziumi évei alatt sem hallotta Brusznyai nevét, de, mint hozzátette, „nagy bűnnek hosszú az árnyéka”.
A gyilkosoké a megvetés és a felejtés, míg Brusznyai az örök emlékezet és főhajtás.
A kormányfő azonban hangsúlyozta: a dicsőség nem jelenti azt, hogy elsétáljunk a kínos tanulságok elől.
Tudjuk, hogy a hazaárulók is a nemzetünk részei, és benne vannak a történelmünkben.
„Október 23-át itt is november 4-e követte. 1956 végül 1990-ben győzött” – mondta Orbán. „1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna, és a szabadságharcban kivégzettek adták a legerősebb fegyvert” – tette hozzá.
Elmondta azt is: „elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét. S ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy önként, dalolva és vakon meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba”.
Azzal folytatta: a rendszerváltáskor a kommunistáknak csak akkor volt esélye épp bőrrel átlépni a demokrácia korszakába, ha bevallják a legnagyobb bűneiket. „Nyilvánosan kellett eltemetniük az 1956-os áldozataikat, és a lelkük ezzel felszabadult” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor felidézte, hogy az „MSZMP utódpártja teljesen összetöpörödött”,
a másik baloldali utódpárt is ott végzi, ahol '56 szelleme szerint végeznie kell
A történelmi számlát előbb, vagy utóbb meg kell fizetni” – szögezte le. Hangsúlyozta: „az ítéletet egy szabad és demokratikus választáson mondták ki” – tette hozzá. „Úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy nem volt polgárháború, és elkerültük az ország gazdasági és politikai összeomlását. Nálunk egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, és mi vagyunk a legstabilabb ország Európában” – fogalmazott.
„1956 győzött, és visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe” – mondta Orbán Viktor. Ugyanakkor hozzátette azt is:
Európa, ahová visszaérkeztünk, az már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak minket.”
Elmondása szerint szembe kell nézni azzal, hogy Magyarország számára mást jelent a szabadság, mint Európa számára.
A nyugatiak számára a szabadság menekülést jelent, szabadulj meg attól amiben születtél, az identitásodtól, a nemedtől. Mi ennek az ellenkezőjére vágytunk, hogy azok legyünk, amiknek akarunk lenni”
– hangsúlyozta a kormányfő. „A szabadság megérkezés és hazatalálás, vállald hogy magyarnak és kereszténynek születtél” – tette hozzá.
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a magyarok számára a szabadságharc kötelezettség, és védeni kell. Ezt tudták a régi nagyok: Szent Istvántól az '56-osokig. „Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát: ami először tragédia volt, az másodjára komédia.
Moszkva tragédia volt, míg Brüsszel egy rosszul sikerült kortárs paródia
– mondta. A különbség a kormányfő szerint az, hogy „míg Moszkva amit fütyült, azt kellett táncolni, míg
Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk. S ha nem akarunk, akkor nem táncolunk”.
Ebből a szempontból a miniszterelnök szerint „a Szovjetunió reménytelen volt, míg az unió még nem az” – tette hozzá, majd emlékeztetett, hogy lesznek még európai választások is.
Orbán Viktor szerint nem szabad hiábavalóvá tenni az 1956-os hősök tetteit. „Ma Veszprém megmutatja a magyar kultúrát egész Európának. A megmaradás legfontosabb törvényét a mai napig tudják a magyarok: a múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, mert azon állunk” – fogalmazott.
Barátaim, nekünk a szabadság életösztön... A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat, vagy amit eldönthet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt ’56-ban, ’90-ben, és így van ma is”
– húzta alá.
„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!” – ezzel köszönt el a közönségtől a magyar kormányfő.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
A HVG, a Telex és a 444.hu is „lehagyta” a miniszterelnök gondolatmenetének a végét.
A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor.
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt az összeurópai konferenciáról, amit Budapesten tartanak november 7-én. De mi is ez? Utánajártunk!
Egy fröccsöntő kisiparos is tudja, hogy csak azt érdemes gyártani, amit el is tud adni.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
