Választók tíz- és százmilliói várnak valódi konzervatív ajánlatra világszerte. Interjú.
„Ugyanazok a »baloldali őrületek« söpörnek végig a nyugati civilizációban?
Még a jelszavaik, a rigmusaik, a transzparenseik is ugyanazok Washingtontól kezdve Párizson, Rómán át Budapestig és Varsóig. De ez nem meglepő, bő 30 éves előnyük van, hiszen a liberálisok politikai-tudományos-agytröszti és médiahálózataikat már jóval a konzervatívok előtt megszervezték. Ennek kiépítését a korszellem és a nagy országok baloldali kormányai is támogatták évtizedeken át, »természetesen« az emberi jogok, a liberális demokrácia, legújabban meg a »társadalmi igazságharc« jegyében. Hű segítőjükké pedig azok a magukat filantrópnak nevező politikai aktivistavezérek, mogulok szegődtek, mint amilyen Soros György vagy fia is, akik több milliárd dollárnyi pénzt fektetettek az érzékenyítésnek nevezett politikai agymosó-kampányokba. Sorosék és a társutas progresszív hálózatok és elitek arra törekednek, hogy kizárólag ők dominálják a nemzetközi intézményeket, a közbeszédet, hogy átalakítsák a nyelvi készletet, uralják a médiát.
Röviden: ostrom alá vették a kulturális szuverenitást.
De egy dolgot nem tudtak foglyul ejteni: ez pedig a józanságra vágyó amerikaiak és európaiak tömegei, akik biztonságban és múló divathóbortok káros befolyásolása nélkül akarják felnevelni gyermekeiket. A konzervatív jobboldal pedig szerte a világon pontosan ugyanazt akarja, amit a józan emberek, így a mi legfőbb erőforrásunkat ők jelentik. Az Alapjogokért Központ nemzetközi kapcsolatrendszerével ennek a konzervatív összeszerveződésnek kíván a motorja lenni.
Akkor egyáltalán nem látja elveszettnek a globalistákkal szembeni küzdelmet?
Dehogy! Választók tíz- és százmilliói várnak valódi konzervatív ajánlatra világszerte, mert kristálytisztán látják, hogy az eltartott kisujjal kényeskedő, névleg itt-ott még kereszténydemokrata vagy jobbközép centrumpártokat rég felzabálta a polkorrektség és a woke-ideológia. Magához idomította őket a baloldal és az elviekben liberális, de ma már Lendvai Ildikó legszebb cenzornapjait élő, globális médiahálózat – és sajnos olyan komisz kis akadályok, például a közérdek meg a valóság, nem akadályozzák őket. Nekünk ezért éppen az a feladatunk, hogy világszerte hasznos cselekvői legyünk egy új, konzervatív reneszánsznak, ahol az LMBTQIA+ őrület hamis bálványait ledöntik a józan polgárok, és visszaadják az életet a normalitásnak – ahol áttörik a kulturális szuverenitás köré vont ostromgyűrűt. Hogy ide elérjünk, persze még rengeteget kell dolgoznunk a nemzetközi jobboldali összefogáson, de »ajánlatként« itt van a magyar példa, a magyar mód – mely nem hiába frusztrálja annyira a brüsszeli és washingtoni birodalomépítőket, hiszen egyszerre megy szembe a fősodorral és még sikeres is.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Európai Bizottság közel egymilliárd forintnyi összeggel pénzeli a gyerekek nemváltoztatását támogató szervezeteket.
Mutatjuk az álproblémát. Szakos Enikő írása.
Ez lenne a befogadás és az egyenlőként kezelés? Az volna a keresztényi bánásmód, ha felebarátainkat döngöljük tovább befelé az áldozatszerepbe? Francesca Rivafinoli írása.
Túl nagy árat fizetünk az alkoholért: évente világszerte 2,6 millióan veszítik életüket miatta, és 400 millióan élnek alkoholfogyasztási problémákkal az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
Lássuk, mi igaz abból, hogy az LMBT párok általi örökbefogadás oldaná meg az állami gondozottak bajait. Francesca Rivafinoli írása.
Úgy tűnik, a jogállamiság világos jelentése elillant, és valahol a fasiszta kommunizmus jellegű jelzős szerkezetek környékén foglalta el helyét a gondolkodásunkban. Ungváry Zsolt írása.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
