Itt a bizonyíték: céges nyerészkedés állhat a magas infláció mögött
Óriásit kaszáltak a leggazdagabb vállalatok.
Nemzetközi kutatások és adatok is bizonyítják, hogy Amerikában és Európában is jócskán megnőtt a legutóbbi koronavírus-járvány óta a céges nyerészkedés.
A Mandiner korábban beszámolt arról, hogy egyre nagyobb profitra tettek szert a cégek a koronavírus-járvány óta. Nemzetközi kutatások és adatok is bizonyítják, hogy Amerikában és Európában is jócskán megnőtt a legutóbbi koronavírus-járvány óta a céges nyerészkedés.
A Magyar Nemzet legújabb cikkében arra is rámutatott, hogy az elmúlt évek során Magyarországon is megerősödött a céges nyerészkedés. A magyar kormány azonban reagált, és pontosan azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyeket a nemzetközi szakmai közvélemény ilyen esetekre felvetett.
Az építőanyag-iparban működő, Magyarországon is aktív Holcim vezérigazgatója, Jan Philipp Jenisch példának okáért kijelentette, hogy
inflációs környezetben vagyunk most már közel két éve… nagyon proaktív módon áraztunk, így aztán az eredményeink nem isszák meg a levét. Sőt, éppen ellenkezőleg, nő a profitunk.”
Mint írták, a Holcim magyarországi leányvállalatának adózott eredménye 2020-ban közel 18 milliárd forintra emelkedett. Mindemellett az is tény, hogy a magyarországi leányvállalat – a folyamatosan bővülő nettó árbevétele ellenére – 2021-ben mindössze 0,77 milliárd forintos profitról, majd 2022-ben már egyenesen 1,45 milliárd forintos mínuszról adott számot.
A királyegyházi cementgyáráról ismert, svájci tulajdonú cég egyébként nemrég a magyar kormány által kivetett új közteher miatt panaszkodott a baloldali sajtónak, a 2021 júliusában bevezetett bányajáradék mellett ugyanis szén-dioxid-kvótaadót is fizetniük kell.
A lap górcső alá vette a a Magyarországon működő nagy nemzetközi élelmiszerláncok nyereségeit. Az Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, valamint a Tesco 2019 óta közzétett beszámolóit nézték meg.
A legkomolyabb áremelést az Auchan hajtotta végre a hat nagy áruházlánc közül.
Esetükben folyamatosan nőtt az árrés, 2019 és 2022 között összesen 6,2 százalékponttal. A másik komoly árrésnövelő a Penny volt, ahol 1,7 százalékpont volt a növekedés a vizsgált időszakban. Fontos kiemelni, hogy ez a kicsinek tűnő mutató valójában súlyos milliárdokat jelent, hiszen a Penny belföldi értékesítésének nettó árbevétele kerekítve 404 milliárd forint volt.
Egy másik mutató, a nettó árbevétel és az anyagköltségek hányadosa a pandémia kezdete óta a Lidlnél volt a legmagasabb.
A jelentős felárak a német diszkontlánc esetében a nyereségben is erősen megmutatkoztak. A leggyengébb a tavalyi volt a vizsgált esztendők közül, de még ekkor is meghaladta a 25 milliárd forintot a cég adózás utáni eredménye.
A Magyar Nemzet teljes cikkét ide kattintva tudják elolvasni.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Óriásit kaszáltak a leggazdagabb vállalatok.
A nyitókép illusztráció. Fotó: RICCARDO MILANI / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP