A kormányfő emlékeztetett, hogy a tagfelvételhez a közösség minden tagjának hozzá kell járulnia.
Az orosz-ukrán konfliktusról és Ukrajna esetleges európai uniós tagságáról is szót ejtett szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő.
Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök ugyanis a napokban beszélt arról, hogy országa két éven belül az Unió teljes jogú tagja akar lenni.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijev nem elégszik meg akármivel, csak a teljes jogú tagsággal, mondván, az ukránok 90 százaléka ezt akarja, egyébként pedig mindenki másnál nagyobb árat fizettek a csatlakozásért.
Sőt, azt is jelezte, nem fognak belemenni egy lassított vagy többlépcsős folyamatba, annak ellenére sem, hogy a jelenlegi nyolc tagjelölt ország közül ők a legújabbak. Mindezt azzal indokolta, hogy ők egyedülálló módon „óriási árat fizettek azért, hogy az Európai Unió tagjává váljanak”, ráadásul az ukránok 90 százaléka támogatja a csatlakozást.
Orbán Viktor az ukránok terve kapcsán emlékeztetett:
a felvételhez minden uniós országnak hozzá kell járulnia, de a magyar parlamenti képviselőkön egyelőre nem látja, hogy megszavaznák Ukrajna uniós tagságát.
„Én azért óvatos lennék ezekkel a nagyra törő tervekkel” – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő szerint egyébként is fontos kérdés, hogy érdemes-e tárgyalni egy olyan ország felvételéről, amely háborúban áll, méghozzá területi háborúban. Emiatt nem tudjuk, hogy mekkora a területe, a népessége. Pedig az Európai Uniós egész rendszere arra épül, hogy mekkora egy adott ország területe, népessége, így osztjuk el a felelősséget és a forrásokat – mutatott rá Orbán.
Úgy felvenni valakit, hogy nem tudjuk a paramétereit, példátlan
– szögezte le a kormányfő, aki szerint még ahhoz is nagyon hosszú és nehéz kérdéseket kell megválaszolni, hogy egyáltalán a tárgyalások megkezdéséról dönthessünk.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy ha Brüsszel támogatást ad Ukrajnának, akkor nem jut pénz hazánknak, ahogy Lengyelországnak, Csehországnak, illetve a kevésbé fejlett államoknak sem. Felvetette, lehet, hogy azért nem jutunk hozzá a nekünk járó uniós forrásokhoz, mert annak egy része már Ukrajnában van.
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
„Sajnos ez a fegyver kifejezetten az élőerő ellen van, illetve a civil lakosság ellen” – kommentálta a biztonságpolitikai szakértő.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
Pontosságra és gyorsaságra lesz szükség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
