Kijev nem elégszik meg akármivel, csak a teljes jogú tagsággal, mondván, az ukránok 90 százaléka ezt akarja, egyébként pedig mindenki másnál nagyobb árat fizettek a csatlakozásért.
Két éven belül az Európai Unió teljes jogú tagja akar lenni Ukrajna, legalábbis erről beszélt a POLITICO cikke szerint Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök. Ismeretes, a napokban kiderült, német és francia részről újabb bővítési, illetve a tagsági státusz több típusát (vagyis az ún. többsebességes EU-t) bevezetni szándékozó tervezet készült. Az ukrán kormányfő erre is utalva jelezte most, hogy Kijev ragaszkodik a „belső körhöz”, vagyis arra törekszik, hogy teljes jogú tagjelölt legyen.
Ezt is ajánljuk a témában
A Németország és Franciaország által megrendelt dokumentum célja az esetleges uniós bővítés utáni szabályok előkészítése, a vétójog kikapcsolása és a többsebességes EU előkészítése.
Sőt,
Shmyhal jelezte, nem fognak beletörődni egy lassított folyamatba.
Elismerve, hogy a csatlakozás a jelenlegi tagállamok politikai döntésén múlik, a maguk részéről annyit tudnak mondani, hogy a már idézett időintervallumon belül alkalmasak lesznek erre. Miközben jelenleg nyolc állam bír tagjelölti státusszal, a legrövidebb ideje Ukrajna, a miniszterelnök szerint azonban ők egyedülálló ország a világon, amely „óriási árat fizetett azért, hogy az Európai Unió tagjává váljon”.
A gyors csatlakozást indokolja még szerinte az, hogy az ukránok 90 százaléka akarja,
márpedig ilyen támogatottsága az EU-nak egyetlen másik tagjelölt államban nincsen. (Hogy ezt pontosan mire alapozza, arra nem tért ki a politikus.) Shmyhal szerint azzal, hogy a nemzetiségi jogokat is elismerő határozatot fogadott el a kormány, ezzel minden eddig támasztott vállalást teljesített a kijevi adminisztráció az Európai Bizottság felé. A kormányfői optimizmust árnyalhatja, hogy például a kárpátaljai magyarokkal szemben továbbra is súlyos korlátozó intézkedések vannak érvényben, a munkácsi magyar iskola évnyitóján például nem volt szabad elénekelni a magyar himnuszt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte: amíg ezen a téren nem lesz érdemi előrelépés, hazánk semmilyen nemzetközi fórumon nem támogatja az ukránokat. Konkrétan így fogalmazott: „Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait.”
Mindenesetre Shmyhal már azzal számol, hogy még októberben pozitív döntést hoz az Európai Tanács, miután az Európai Bizottság rábólint az eddigi lépésekre. Előbbi testület decemberi találkozóján kerülhet napirendre a bővítési csomag, amit az utóbbi grémium készít el addig, s ami Ukrajna ügyét is magába foglalja majd. Egy júniusi jelentés szerint egyébként a közösség és Ukrajna közötti hivatalos tárgyalások megkezdése érdekében Kijev a szükséges hétből már két feltételt teljesített.
Addig is,
a tagállamok fővárosaiban aktív lobbitevékenységet folytatnak, a miniszterelnök pedig az ukrán gabonaexport-tilalomra adott kijevi válasz miatt paprikás Varsónak is üzent,
hangsúlyozva, nagyon hálásak a lengyel támogatásért, a menekültek befogadásáért. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Lengyelországba menekült ukránok az ottani GDP 0,5 százalékát termelték meg, vagyis ennyivel járultak hozzá a lengyel gazdaság sikeréhez.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
Jelentősek a késések.
A Terrorelhárítási Központ emberei is kiszálltak a főváros VIII. kerületébe a Tömő utca egyik toronyházába zajló akcióhoz.
