Sőt,
Shmyhal jelezte, nem fognak beletörődni egy lassított folyamatba.
Egy határozat, és minden megoldódik?
Elismerve, hogy a csatlakozás a jelenlegi tagállamok politikai döntésén múlik, a maguk részéről annyit tudnak mondani, hogy a már idézett időintervallumon belül alkalmasak lesznek erre. Miközben jelenleg nyolc állam bír tagjelölti státusszal, a legrövidebb ideje Ukrajna, a miniszterelnök szerint azonban ők egyedülálló ország a világon, amely „óriási árat fizetett azért, hogy az Európai Unió tagjává váljon”.
A gyors csatlakozást indokolja még szerinte az, hogy az ukránok 90 százaléka akarja,
márpedig ilyen támogatottsága az EU-nak egyetlen másik tagjelölt államban nincsen. (Hogy ezt pontosan mire alapozza, arra nem tért ki a politikus.) Shmyhal szerint azzal, hogy a nemzetiségi jogokat is elismerő határozatot fogadott el a kormány, ezzel minden eddig támasztott vállalást teljesített a kijevi adminisztráció az Európai Bizottság felé. A kormányfői optimizmust árnyalhatja, hogy például a kárpátaljai magyarokkal szemben továbbra is súlyos korlátozó intézkedések vannak érvényben, a munkácsi magyar iskola évnyitóján például nem volt szabad elénekelni a magyar himnuszt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte: amíg ezen a téren nem lesz érdemi előrelépés, hazánk semmilyen nemzetközi fórumon nem támogatja az ukránokat. Konkrétan így fogalmazott: „Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait.”