Az állam társbefektetőt keres és több mint négymilliárd euróért vásárolná vissza a magyar repteret, megnéztük, jó ötlet-e.
Legnagyobb repterünk, korábbi nevén a Ferihegy, mostanra Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése mindig is kulcskérdés volt a mindenkori magyar vezetésnek, így nincs nagy meglepetés abban, hogy ismét napirendre került a légikikötő ügye.
A repteret a nagy privatizációs hullám során adta el a második Gyurcsány-kormány, 2005-ben a cég 75 százalékát koncessziós keretek között 75 évre adták el BAA Internacional Lcd-nek, amely amúgy a londoni Heathrow üzemeltetője. Akkor a repterünk a Világgazdaság adatai szerint 464,5 milliárd forintért kelt el. A maradék 25 százalékot 2011-ben adta el az állam 37 milliárdért, mivel a kisebbségi részesedés nem biztosított érdemi szerepet a reptér stratégiai működésében.
Az azóta eltelt 18 évben a tulajdonosi kör folyamatosan egymásnak adta a kilincset, egy spanyol cég 2007-ben megvásárolta a fentebb említett vállalatot, majd a Budapest Airport a Hochtief Airportnak tulajdonába került. 2013 óta áll fenn a jelenlegi tulajdonosi kör, mely szerint a Budapest Airport három külföldi kezében van:
A koronavírus-járvány magunk mögött hagyása után az adatokból azt látni, hogy a budapesti repülőtér személy- és teherforgalma az „egekben van”. Viszonyításképp, míg 2019-ben a teherforgalom 135 ezer tonna volt, addig ez tavaly már majdnem meghaladta a 200 ezret.
Isépy Tamás, a Századvég Makrogazdasági Üzletágvezetője lapunknak elmondta, a Budapesti Repülőtér, hasonlóan az energiaszektorhoz vagy éppen a telekommunikációs szektorhoz nem csak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági, stratégiai kérdés is.
Amellett, hogy ez a befektetés valószínűsíthetően profitot generál a tulajdonos (a magyar állam) számára, nem elhanyagolandó az sem, hogy a tulajdonrész által a külföldi kitettség csökken, az állam mozgástere, illetve érdekérvényesítő képessége pedig növekszik”
– jelentette ki a szakértő.
Isépy Tamás a Budapest Airport pénzügyi adataival kapcsolatban elmondta, hogy az éves beszámolóhoz csatolt kiegészítő melléklet alapján két fő bevételi forrása van a repülőtérnek: a kereskedelmi és a légiforgalmi bevételek. Ezt a két bevételi forrást egészítik ki az egyéb bevételek.
A reptér tavalyi bevétele 82,1 millió euró volt, míg légiforgalmi bevételből 190,1 millió euró jött ki. Az egyéb bevételek 5,6 millió eurót tettek ki, így ha csak minimálisan is, de meghaladja a 2019-es eredményt”
– közölte.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormány év elején tartott soproni kihelyezett kormányülése után mondta el, hogy felhatalmazták Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, tárgyaljon a reptér jelenlegi tulajdonosaival.
Az állam konzorciumi társakkal együtt tervezi megvásárolni a repteret, amelyért 4,44 milliárd eurót, azaz nagyjából 1700 milliárd forintot szánna. A Világgazdaság megjegyzi, ha megvalósul az üzlet, ez lehet minden idők legnagyobb hazai tranzakciója, összehasonlítva a Vodafone Magyarország megvásárlása 1,78 milliárd euróba került.
A reptér egy olyan vagyontárgy, ami óriási hasznot hoz, nemzetbiztonsági kérdés is, hogy részben, legalább részben állami tulajdonban vagy magyar tulajdonban legyen,
úgyhogy szeretnénk, hogy ha ezeket a jól ismert, már a reptér szocialisták általi eladásakor is hangoztatott céljainkat a következő, az idei vagy a következő évben érvényesíteni lehetne” – mondta egy korábbi kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy egy ekkora beruházáshoz az államnak nincs tőkéje, ezért jó, ha van egy kisebbségi tulajdonos, aki beszáll és a vételár egy részét átvállalja.
A reptér tulajdonosa szeptemberben megerősítette: a magyar állam benyújtotta a szükséges iratokat a felvásárlásról. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, a kormány nyitott a tárgyalásokra, többségi részesedést szeretne. Megjegyezte, aktívan keresik a társbefektetőt, aki a magyar kormány mellé szegődne.
Isépy Tamás szerint az állam a Budapest Airport megvásárlásával 51 százalékos tulajdoniarányt szerezne, így döntési jogkörrel rendelkezne és megjegyezte, a kormányzati nyilatkozatok alapján további fejlesztéseket terveznek a repülőtér bővítése érdekében.
A fejlesztés révén kezdetben költségoldalon növekedés várható, így az éves adózás előtti eredmény csökkenhet, de hosszabb távon a BUD-ban rejlő potenciál kiaknázásával magasabb eredmény is elérhető lehet, ami több szempontból is előnyös az országnak”
– jegyezte meg.
A Századvég szakértője szerint egyrészt a magasabb profit pozitívan érinti a mindenkori költségvetést, másrészt a reptér bővítése a turisztikai forgalmat is erőteljesen bővítheti. Kijelentette, hogy a hazai turisztikai forgalom növekedése tovagyűrűző hatásokon keresztül szintén emelheti az ország gazdasági teljesítményét, ami az adóbevételeken keresztül szintén pozitívan érintené a költségvetést.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a napokban adott ki egy kutatást, melyben megállapították: a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a világ jelentős repülőterei a tulajdoni viszonyok tekintetében széles skálán mozognak és találunk jól működőt mindegyik kategóriában.
Nagy-Britanniában és Olaszországban vannak a legnagyobb hányadban azok a repterek, melyek piaci tulajdonban vannak. Ugyanakkor Európa-szerte számos olyan reptér van, amely az államé. Ilyen például Párizs, a francia főváros légikikötőinek mindegyikében az állam a tulajdonos. Ugyanez a helyzet Hollandiában is, ugyanis a legnagyobb kikötőjükben, az amszterdami Schipolban a holland állam a többségi tulajdonos.
Varsóban, Prágában, Pozsonyban, Bukarestben és Szófiában a repterek teljes egésze az államé, míg a bécsi Schwechat többségi osztrák tulajdonban van.
A reptérvásárlás konkretizálása után felerősödtek azon ellenzéki hangok, melyek szerint a beruházás egyáltalán nem fontos és máshova kéne csoportosítani a pénzt. Az LMP nemes egyszerűséggel „szórakozásnak” nevezte a légikikötő megvásárlását. A zöldpárt szerint a kormány ezeket a tranzakciókat csak „saját hatalmi álmok” miatt valósítaná meg, szerintük azonban ezek nem nem stratégiai ágak, sokkal inkább a környezetvédelem az.
A repteret korábban eladó MSZP is rászállt erre a gépre, szerintük a reptérvásárlás helyett a vasúti közlekedést kellene fejleszteni. Szerintük sokkal fontosabb lenne, ha a repülőtér helyett a vasúti közlekedésben történne meg a reform, amire a beruházás összege elegendő is lenne.
A repülőtér jelenleg egy jól prosperáló, ütemesen és folyamatosan fejlődő innovatív légikikötő, amelynek üzemeltetője elkötelezett a további fejlesztések iránt”
– indokolták a szocialisták, miért nem kéne megvenni a repteret.
Isépy Tamás megjegyzi, az ellenzék más gazdaságpolitikai szemléletet követ: szerintük az államnak nem kell saját tulajdonnal rendelkeznie, így csak kismértékű állami szabályozást támogatnak, a piac önszabályozására bíznák annak a működését.
Ezzel a céllal értékesítették az 1990-es évek nagy privatizációs hullámában az energiaszektort és a Budapesti Ferihegyi Repülőteret”
– jelentette ki.
A Századvég Makrogazdasági Üzletágvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormány szemlélete ezzel szemben a magyar tulajdon növelése a stratégiai ágazatokban. Szavai szerint ennek célja egyrészt, hogy a profit az országon belül maradjon és ott a multiplikátor hatások révén belső keresletet generálva növelje a termelést, javítsa a magyar életszínvonalat; másrészt fontos kiemelni, hogy a magyar cégek és az állam szerepvállalása növeli a stabilitást is, hiszen a profitráta mellett fontos kérdésként felmerül a nemzeti érdek is, ami egy külföldi tulajdonú cégtől nem elvárható döntési szempont.
Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy csak magyar gazdasági szereplőkre nem lehet alapozni, szükség van a külső befektetőkre, de azonban a stabil gazdasági szerkezethez ennek az egyensúlyát kell megtalálni”
– jegyezte meg.
Isépy Tamás szerint a reptér megvásárlása is jó példa lehet erre, mivel a piaci hírek szerint külföldi, az iparágban meghatározó szerepet játszó intézményi befektetővel együtt történne meg a reptér megvásárlása. Így a nemzeti érdek mellett a szakmai szempontok is érvényesülnének, ami hosszú távú profitabilitást és stabilitást eredményezhet.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
Keleti szomszédunknál úgy elszálltak a gazdasági mutatók a negatívba, hogy már a nyári megszorítások is olyan erővel bírnak, mint egy pohár víz az erdőtűzben. Románia súlyos helyzetben van, ami a régiót is megrengetheti, de Magyarország jól is kijöhet a válságból.
A családok alkotmányos védelmének ügyében is végzetes politikai hibát követett el a honi, illetve a külföldi ellenzéki tábor.
A kormány továbbra sem kíván belenyúlni a bértárgyalások menetébe – erősítette meg Gulyás Gergely a Kormányinfón.
A kormány célja, hogy új lendületet adjon a hitelezésnek és az otthonteremtésnek.
Ennek részleteiről a Belügyminisztérium ad majd tájékoztatást.
Sokadik alkalommal kéri ki a magyar álláspontját a kormány. A nemzeti konzultációt már több mint egy tucatszor hirdették meg, változatos témákban.
Mennyire lenne bölcs döntés utólag visszatekintve, ha Ukrajna miatt az EU egész döntéshozatali rendszerét válságba sodornák? Stefán Csaba írása.
„A magyar politikai élet tele van zsarolható, »fogott« emberekkel, Alexander nem lesz az” – nyilatkozta korábban Pikó András, a kerület ellenzéki polgármestere.
