Az állam társbefektetőt keres és több mint négymilliárd euróért vásárolná vissza a magyar repteret, megnéztük, jó ötlet-e.
Legnagyobb repterünk, korábbi nevén a Ferihegy, mostanra Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése mindig is kulcskérdés volt a mindenkori magyar vezetésnek, így nincs nagy meglepetés abban, hogy ismét napirendre került a légikikötő ügye.
A repteret a nagy privatizációs hullám során adta el a második Gyurcsány-kormány, 2005-ben a cég 75 százalékát koncessziós keretek között 75 évre adták el BAA Internacional Lcd-nek, amely amúgy a londoni Heathrow üzemeltetője. Akkor a repterünk a Világgazdaság adatai szerint 464,5 milliárd forintért kelt el. A maradék 25 százalékot 2011-ben adta el az állam 37 milliárdért, mivel a kisebbségi részesedés nem biztosított érdemi szerepet a reptér stratégiai működésében.
Az azóta eltelt 18 évben a tulajdonosi kör folyamatosan egymásnak adta a kilincset, egy spanyol cég 2007-ben megvásárolta a fentebb említett vállalatot, majd a Budapest Airport a Hochtief Airportnak tulajdonába került. 2013 óta áll fenn a jelenlegi tulajdonosi kör, mely szerint a Budapest Airport három külföldi kezében van:
A koronavírus-járvány magunk mögött hagyása után az adatokból azt látni, hogy a budapesti repülőtér személy- és teherforgalma az „egekben van”. Viszonyításképp, míg 2019-ben a teherforgalom 135 ezer tonna volt, addig ez tavaly már majdnem meghaladta a 200 ezret.
Isépy Tamás, a Századvég Makrogazdasági Üzletágvezetője lapunknak elmondta, a Budapesti Repülőtér, hasonlóan az energiaszektorhoz vagy éppen a telekommunikációs szektorhoz nem csak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági, stratégiai kérdés is.
Amellett, hogy ez a befektetés valószínűsíthetően profitot generál a tulajdonos (a magyar állam) számára, nem elhanyagolandó az sem, hogy a tulajdonrész által a külföldi kitettség csökken, az állam mozgástere, illetve érdekérvényesítő képessége pedig növekszik”
– jelentette ki a szakértő.
Isépy Tamás a Budapest Airport pénzügyi adataival kapcsolatban elmondta, hogy az éves beszámolóhoz csatolt kiegészítő melléklet alapján két fő bevételi forrása van a repülőtérnek: a kereskedelmi és a légiforgalmi bevételek. Ezt a két bevételi forrást egészítik ki az egyéb bevételek.
A reptér tavalyi bevétele 82,1 millió euró volt, míg légiforgalmi bevételből 190,1 millió euró jött ki. Az egyéb bevételek 5,6 millió eurót tettek ki, így ha csak minimálisan is, de meghaladja a 2019-es eredményt”
– közölte.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormány év elején tartott soproni kihelyezett kormányülése után mondta el, hogy felhatalmazták Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, tárgyaljon a reptér jelenlegi tulajdonosaival.
Az állam konzorciumi társakkal együtt tervezi megvásárolni a repteret, amelyért 4,44 milliárd eurót, azaz nagyjából 1700 milliárd forintot szánna. A Világgazdaság megjegyzi, ha megvalósul az üzlet, ez lehet minden idők legnagyobb hazai tranzakciója, összehasonlítva a Vodafone Magyarország megvásárlása 1,78 milliárd euróba került.
A reptér egy olyan vagyontárgy, ami óriási hasznot hoz, nemzetbiztonsági kérdés is, hogy részben, legalább részben állami tulajdonban vagy magyar tulajdonban legyen,
úgyhogy szeretnénk, hogy ha ezeket a jól ismert, már a reptér szocialisták általi eladásakor is hangoztatott céljainkat a következő, az idei vagy a következő évben érvényesíteni lehetne” – mondta egy korábbi kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy egy ekkora beruházáshoz az államnak nincs tőkéje, ezért jó, ha van egy kisebbségi tulajdonos, aki beszáll és a vételár egy részét átvállalja.
A reptér tulajdonosa szeptemberben megerősítette: a magyar állam benyújtotta a szükséges iratokat a felvásárlásról. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, a kormány nyitott a tárgyalásokra, többségi részesedést szeretne. Megjegyezte, aktívan keresik a társbefektetőt, aki a magyar kormány mellé szegődne.
Isépy Tamás szerint az állam a Budapest Airport megvásárlásával 51 százalékos tulajdoniarányt szerezne, így döntési jogkörrel rendelkezne és megjegyezte, a kormányzati nyilatkozatok alapján további fejlesztéseket terveznek a repülőtér bővítése érdekében.
A fejlesztés révén kezdetben költségoldalon növekedés várható, így az éves adózás előtti eredmény csökkenhet, de hosszabb távon a BUD-ban rejlő potenciál kiaknázásával magasabb eredmény is elérhető lehet, ami több szempontból is előnyös az országnak”
– jegyezte meg.
A Századvég szakértője szerint egyrészt a magasabb profit pozitívan érinti a mindenkori költségvetést, másrészt a reptér bővítése a turisztikai forgalmat is erőteljesen bővítheti. Kijelentette, hogy a hazai turisztikai forgalom növekedése tovagyűrűző hatásokon keresztül szintén emelheti az ország gazdasági teljesítményét, ami az adóbevételeken keresztül szintén pozitívan érintené a költségvetést.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a napokban adott ki egy kutatást, melyben megállapították: a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a világ jelentős repülőterei a tulajdoni viszonyok tekintetében széles skálán mozognak és találunk jól működőt mindegyik kategóriában.
Nagy-Britanniában és Olaszországban vannak a legnagyobb hányadban azok a repterek, melyek piaci tulajdonban vannak. Ugyanakkor Európa-szerte számos olyan reptér van, amely az államé. Ilyen például Párizs, a francia főváros légikikötőinek mindegyikében az állam a tulajdonos. Ugyanez a helyzet Hollandiában is, ugyanis a legnagyobb kikötőjükben, az amszterdami Schipolban a holland állam a többségi tulajdonos.
Varsóban, Prágában, Pozsonyban, Bukarestben és Szófiában a repterek teljes egésze az államé, míg a bécsi Schwechat többségi osztrák tulajdonban van.
A reptérvásárlás konkretizálása után felerősödtek azon ellenzéki hangok, melyek szerint a beruházás egyáltalán nem fontos és máshova kéne csoportosítani a pénzt. Az LMP nemes egyszerűséggel „szórakozásnak” nevezte a légikikötő megvásárlását. A zöldpárt szerint a kormány ezeket a tranzakciókat csak „saját hatalmi álmok” miatt valósítaná meg, szerintük azonban ezek nem nem stratégiai ágak, sokkal inkább a környezetvédelem az.
A repteret korábban eladó MSZP is rászállt erre a gépre, szerintük a reptérvásárlás helyett a vasúti közlekedést kellene fejleszteni. Szerintük sokkal fontosabb lenne, ha a repülőtér helyett a vasúti közlekedésben történne meg a reform, amire a beruházás összege elegendő is lenne.
A repülőtér jelenleg egy jól prosperáló, ütemesen és folyamatosan fejlődő innovatív légikikötő, amelynek üzemeltetője elkötelezett a további fejlesztések iránt”
– indokolták a szocialisták, miért nem kéne megvenni a repteret.
Isépy Tamás megjegyzi, az ellenzék más gazdaságpolitikai szemléletet követ: szerintük az államnak nem kell saját tulajdonnal rendelkeznie, így csak kismértékű állami szabályozást támogatnak, a piac önszabályozására bíznák annak a működését.
Ezzel a céllal értékesítették az 1990-es évek nagy privatizációs hullámában az energiaszektort és a Budapesti Ferihegyi Repülőteret”
– jelentette ki.
A Századvég Makrogazdasági Üzletágvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormány szemlélete ezzel szemben a magyar tulajdon növelése a stratégiai ágazatokban. Szavai szerint ennek célja egyrészt, hogy a profit az országon belül maradjon és ott a multiplikátor hatások révén belső keresletet generálva növelje a termelést, javítsa a magyar életszínvonalat; másrészt fontos kiemelni, hogy a magyar cégek és az állam szerepvállalása növeli a stabilitást is, hiszen a profitráta mellett fontos kérdésként felmerül a nemzeti érdek is, ami egy külföldi tulajdonú cégtől nem elvárható döntési szempont.
Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy csak magyar gazdasági szereplőkre nem lehet alapozni, szükség van a külső befektetőkre, de azonban a stabil gazdasági szerkezethez ennek az egyensúlyát kell megtalálni”
– jegyezte meg.
Isépy Tamás szerint a reptér megvásárlása is jó példa lehet erre, mivel a piaci hírek szerint külföldi, az iparágban meghatározó szerepet játszó intézményi befektetővel együtt történne meg a reptér megvásárlása. Így a nemzeti érdek mellett a szakmai szempontok is érvényesülnének, ami hosszú távú profitabilitást és stabilitást eredményezhet.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
A tervezett módosítás véglegessé tenné az átmeneti kivételszabályt, így a 41 év feletti házaspárok is jogosultak lehetnek a CSOK Pluszra, ha a feleség teherbe esik vagy örökbefogadást kezdeményeznek.
A Tisza Párt elnökének egyetlen esélye maradt: a balhé.
Nézze meg Ön is, hogy táncol az amerikai elnök!
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
