Magyar földre magyar repteret? – minden, amit a Budapest Airport körüli turbulenciáról tudni érdemes

Legnagyobb repterünk, korábbi nevén a Ferihegy, mostanra Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése mindig is kulcskérdés volt a mindenkori magyar vezetésnek, így nincs nagy meglepetés abban, hogy ismét napirendre került a légikikötő ügye. 

A repteret a nagy privatizációs hullám során adta el a második Gyurcsány-kormány, 2005-ben a cég 75 százalékát koncessziós keretek között 75 évre adták el BAA Internacional Lcd-nek, amely amúgy a londoni Heathrow üzemeltetője. Akkor a repterünk a Világgazdaság adatai szerint 464,5 milliárd forintért kelt el. A maradék 25 százalékot 2011-ben adta el az állam 37 milliárdért, mivel a kisebbségi részesedés nem biztosított érdemi szerepet a reptér stratégiai működésében. 

Az azóta eltelt 18 évben a tulajdonosi kör folyamatosan egymásnak adta a kilincset, egy spanyol cég 2007-ben megvásárolta a fentebb említett vállalatot, majd a Budapest Airport a Hochtief Airportnak tulajdonába került. 2013 óta áll fenn a jelenlegi tulajdonosi kör, mely szerint a Budapest Airport három külföldi kezében van: 

• 55,44 százalék a német AviAlliance GmbH tulajdona, 
• a szingapúri tőkealap, a Malton Investment PTE 23,33 százalékot képvisel, míg 
• a Caisse de dépot et placement du Québec 21,23 százalékkal bír. 

Felszálló ágon a reptér

A koronavírus-járvány magunk mögött hagyása után az adatokból azt látni, hogy a budapesti repülőtér személy- és teherforgalma az „egekben van”. Viszonyításképp, míg 2019-ben a teherforgalom 135 ezer tonna volt, addig ez tavaly már majdnem meghaladta a 200 ezret. 

Isépy Tamás, a Századvég Makrogazdasági Üzletágvezetője lapunknak elmondta, a Budapesti Repülőtér, hasonlóan az energiaszektorhoz vagy éppen a telekommunikációs szektorhoz nem csak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági, stratégiai kérdés is. 

– jelentette ki a szakértő. 

Isépy Tamás a Budapest Airport pénzügyi adataival kapcsolatban elmondta, hogy az éves beszámolóhoz csatolt kiegészítő melléklet alapján két fő bevételi forrása van a repülőtérnek: a kereskedelmi és a légiforgalmi bevételek. Ezt a két bevételi forrást egészítik ki az egyéb bevételek.

– közölte.

A nagy reptérvásárlás 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormány év elején tartott soproni kihelyezett kormányülése után mondta el, hogy felhatalmazták Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, tárgyaljon a reptér jelenlegi tulajdonosaival.  

Az állam konzorciumi társakkal együtt tervezi megvásárolni a repteret, amelyért 4,44 milliárd eurót, azaz nagyjából 1700 milliárd forintot szánna. A Világgazdaság megjegyzi, ha megvalósul az üzlet, ez lehet minden idők legnagyobb hazai tranzakciója, összehasonlítva a Vodafone Magyarország megvásárlása 1,78 milliárd euróba került. 

úgyhogy szeretnénk, hogy ha ezeket a jól ismert, már a reptér szocialisták általi eladásakor is hangoztatott céljainkat a következő, az idei vagy a következő évben érvényesíteni lehetne” – mondta egy korábbi kormányinfón Gulyás Gergely. 

A reptér tulajdonosa szeptemberben megerősítette: a magyar állam benyújtotta a szükséges iratokat a felvásárlásról. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, a kormány nyitott a tárgyalásokra, többségi részesedést szeretne. Megjegyezte, aktívan keresik a társbefektetőt, aki a magyar kormány mellé szegődne. 

Jó, de mit kezd vele az állam?

Isépy Tamás szerint az állam a Budapest Airport megvásárlásával 51 százalékos tulajdoniarányt szerezne, így döntési jogkörrel rendelkezne és megjegyezte, a kormányzati nyilatkozatok alapján további fejlesztéseket terveznek a repülőtér bővítése érdekében. 

– jegyezte meg.

A Századvég szakértője szerint egyrészt a magasabb profit pozitívan érinti a mindenkori költségvetést, másrészt a reptér bővítése a turisztikai forgalmat is erőteljesen bővítheti. Kijelentette, hogy a hazai turisztikai forgalom növekedése tovagyűrűző hatásokon keresztül szintén emelheti az ország gazdasági teljesítményét, ami az adóbevételeken keresztül szintén pozitívan érintené a költségvetést.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a napokban adott ki egy kutatást, melyben megállapították: a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a világ jelentős repülőterei a tulajdoni viszonyok tekintetében széles skálán mozognak és találunk jól működőt mindegyik kategóriában. 

Nagy-Britanniában és Olaszországban vannak a legnagyobb hányadban azok a repterek, melyek piaci tulajdonban vannak. Ugyanakkor Európa-szerte számos olyan reptér van, amely az államé. Ilyen például Párizs, a francia főváros légikikötőinek mindegyikében az állam a tulajdonos. Ugyanez a helyzet Hollandiában is, ugyanis a legnagyobb kikötőjükben, az amszterdami Schipolban a holland állam a többségi tulajdonos. 

Varsóban, Prágában, Pozsonyban, Bukarestben és Szófiában a repterek teljes egésze az államé, míg a bécsi Schwechat többségi osztrák tulajdonban van. 

Az ellenzék szerint ez nem fontos

A reptérvásárlás konkretizálása után felerősödtek azon ellenzéki hangok, melyek szerint a beruházás egyáltalán nem fontos és máshova kéne csoportosítani a pénzt. Az LMP nemes egyszerűséggel „szórakozásnak” nevezte a légikikötő megvásárlását. A zöldpárt szerint a kormány ezeket a tranzakciókat csak „saját hatalmi álmok” miatt valósítaná meg, szerintük azonban ezek nem nem stratégiai ágak, sokkal inkább a környezetvédelem az. 

A repteret korábban eladó MSZP is rászállt erre a gépre, szerintük a reptérvásárlás helyett a vasúti közlekedést kellene fejleszteni. Szerintük sokkal fontosabb lenne, ha a repülőtér helyett a vasúti közlekedésben történne meg a reform, amire a beruházás összege elegendő is lenne. 

– indokolták a szocialisták, miért nem kéne megvenni a repteret. 

Isépy Tamás megjegyzi, az ellenzék más gazdaságpolitikai szemléletet követ: szerintük az államnak nem kell saját tulajdonnal rendelkeznie, így csak kismértékű állami szabályozást támogatnak, a piac önszabályozására bíznák annak a működését.

– jelentette ki. 

A Századvég Makrogazdasági Üzletágvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormány szemlélete ezzel szemben a magyar tulajdon növelése a stratégiai ágazatokban. Szavai szerint ennek célja egyrészt, hogy a profit az országon belül maradjon és ott a multiplikátor hatások révén belső keresletet generálva növelje a termelést, javítsa a magyar életszínvonalat; másrészt fontos kiemelni, hogy a magyar cégek és az állam szerepvállalása növeli a stabilitást is, hiszen a profitráta mellett fontos kérdésként felmerül a nemzeti érdek is, ami egy külföldi tulajdonú cégtől nem elvárható döntési szempont. 

– jegyezte meg. 

Isépy Tamás szerint a reptér megvásárlása is jó példa lehet erre, mivel a piaci hírek szerint külföldi, az iparágban meghatározó szerepet játszó intézményi befektetővel együtt történne meg a reptér megvásárlása. Így a nemzeti érdek mellett a szakmai szempontok is érvényesülnének, ami hosszú távú profitabilitást és stabilitást eredményezhet.

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP