A vádlott írásbeli vallomást tett, de továbbra sem ismerte el a bűnösségét.
A vádlott rövid, írásbeli vallomásának ismertetésével, majd a perbeszédekkel folytatódott kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a 2019 május 29-i, Hableány-katasztrófa kapcsán indult büntetőper, amelynek vádlottja a magyar kirándulóhajót elütő és maga alá gyűrő Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya.
Jurij Csaplinszkíjt az ügyészség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja.
A végzetes estén a Hableány magyar kirándulóhajó egy dél-koreai turistacsoportot vitt a Dunán, amikor a Margit híd egyik hídnyílása előtt, a Viking Sigyn svájci szállodahajó utolérte és pillanatok alatt maga alá gyűrve elsüllyesztette a nála sokkal kisebb járművet. A fedélzeten lévő 33 fős dél-koreai turistacsoport tagjainak és a két fős magyar legénységnek annyi ideje sem volt, hogy felfogják mi történt, ráadásul az esős időben többségük a hajó belsejében tartózkodott. A mindössze pár másodpercig tartó ütközés után mindössze hét turistát sikerült kimenteni a hideg vízből, a többiek – Lombos László hajóvezetővel és Pethő János matrózzal együtt – életüket vesztették.
Csaplinszkíj vallomásában többek között korábbi életútjáról nyilatkozott, így arról, hogy a baleset előtt 44 éve hajózott már. 1989-ben léptették elő kapitánnyá és 2003-tól dolgozott ebben a rangban a Viking River Cruises-nél.
A 2019 márciusában átadott Viking Sigynt azonban a baleset előtt csak egyszer irányította kapitányként.
A bűnügyi felügyeletben lévő ukrán kapitány a balesetről annyit nyilatkozott, hogy az indulás után az egyik szolgálatban lévő matrózzal egyeztetett a kapitányi hídon, majd utána a hajó programigazgatója jött be hozzá, hogy a hangosbeszélőn az utasoknak tartson ismertetőt Budapestről.
Ezután gyorsítani kezdett, leeresztette a kapitányi állást, megközelítve a Margit hidat.
Csaplinszkíj vallomása szerint nem látta a Hableányt, csupán egy apró lökést érzett, amelyről azt hitte, hogy valamilyen uszadékfával ütköztek. Kirohant a kapitányi hídról, de nem látott mást, csak saját hajójának pánikba esett utasait.
Sokkot kapott, és képtelen volt józanul gondolkodni, ezért nem tudta a vészhelyzeti szabályokat maradéktalanul betartani.
Közben ráadásul biztonságos helyzetbe kellett hoznia a Viking Sigynt.
A kapitány az írásbeli vallomásán túl most sem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, így az ügyészi perbeszéddel folytatódott a tárgyalás.
Az ügyész elöljáróban elmondta, hogy Magyarország elmúlt évtizedeinek legsúlyosabb katasztrófájával állunk szemben, ami 23 ember halálát okozta. Határozott álláspontom, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményeket – mondta az eljáró ügyész, emlékeztetve, hogy a kapitány nem ismerte el bűnösségét az eljárás során. Az ügyész szerint a balesetről olyan mennyiségű objektív bizonyíték áll rendelkezésre, ami példátlan és amelyek nagyban segítették a tényfeltárást.
Fontosnak tartotta megállapítani, hogy nem voltak külső, befolyásoló körülmények, műszaki hiba és a látási viszonyok is megfelelőek voltak. Ezért csak a két kapitány magatartását kellett vizsgálni.
Ennek kapcsán pedig megállapítható, hogy az ukrán kapitány az egyedüli felelős a katasztrófáért.
Ugyanezt támasztották alá a szakértői vélemények is, amelyek szerint a kapitánynak észlelnie kellett volna a kisebb hajót és el kellett volna halasztani az előzési manővert. Csaplinszkijnak még az utolsó pillanatban is lett volna lehetősége elkerülni a balesetet.
A segítségnyújtás elmulasztása kapcsán az ügyész azt hangsúlyozta, hogy a vádlott nem vagy csak részben teljesítette a kötelezettségeit. Nem is az ő kezdeményezésére kezdődött el a mentés.
Az ügyészség eredetileg azt indítványozta, amennyiben az ukrán kapitány elismeri bűnösségét, a bíróság ítélje 9 év börtönbüntetésre és 9 év vízi járművezetéstől eltiltásra. Csaplinszkij azonban nem ismerte el bűnösségét és nem mondott le a tárgyalási jogáról, ezért lefolytatták a büntetőeljárást.
Az ügyész keddi végindítványában azt kérte a bíróságtól, hogy az ukrán kapitányt mondja ki bűnösnek a megjelölt bűncselekményekben és az enyhítő, valamint súlyosító körülmények figyelembevételével
halmazati büntetésül ítélje végrehajtandó börtönbüntetésre.
A dél-koreai sértetteket képviselő ügyvéd szerint az eljárás során tett kijelentési, vallomásai alapján egyértelműen kiderült, hogy a vádlott szavahihetetlen. Ezzel együtt gyakorlatilag elismerte, hogy nem figyelt a baleset idején.
A per a védői perbeszéddel folytatódik majd, az elsőfokú ítélet kihirdetése szeptember végén várható.
Nyitókép: a Viking Sigyn kapitánya a bíróságra tart. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még csak megjósolni sem lehet, hogy mikor lehet jogerős ítélet a hat évvel ezelőtti dunai tragédia ügyében.
A Hableány-katasztrófa és a májusi, verőcei baleset kapcsán is jogerős döntést hoztak a bíróságok a kényszerintézkedésekről.
A Viking Sigyn kapitányát csak vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségében találta bűnösnek első fokon a bíróság. Az ítélet nem jogerős, a védelem és az ügyészség is fellebbezett az ítélet ellen.
Akár kilenc évet is kaphat.
Zamecsnik Péter szerint a vád légvárakra épül, és nem az ügyészség, hanem a védelem bizonyította állításait az eljárás során.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában.
A Tisza Párt elnöke továbbra sem hajlandó elárulni álláspontját a legfontosabb kérdésekben.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
