A vádlott írásbeli vallomást tett, de továbbra sem ismerte el a bűnösségét.
A vádlott rövid, írásbeli vallomásának ismertetésével, majd a perbeszédekkel folytatódott kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a 2019 május 29-i, Hableány-katasztrófa kapcsán indult büntetőper, amelynek vádlottja a magyar kirándulóhajót elütő és maga alá gyűrő Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya.
Jurij Csaplinszkíjt az ügyészség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja.
A végzetes estén a Hableány magyar kirándulóhajó egy dél-koreai turistacsoportot vitt a Dunán, amikor a Margit híd egyik hídnyílása előtt, a Viking Sigyn svájci szállodahajó utolérte és pillanatok alatt maga alá gyűrve elsüllyesztette a nála sokkal kisebb járművet. A fedélzeten lévő 33 fős dél-koreai turistacsoport tagjainak és a két fős magyar legénységnek annyi ideje sem volt, hogy felfogják mi történt, ráadásul az esős időben többségük a hajó belsejében tartózkodott. A mindössze pár másodpercig tartó ütközés után mindössze hét turistát sikerült kimenteni a hideg vízből, a többiek – Lombos László hajóvezetővel és Pethő János matrózzal együtt – életüket vesztették.
Csaplinszkíj vallomásában többek között korábbi életútjáról nyilatkozott, így arról, hogy a baleset előtt 44 éve hajózott már. 1989-ben léptették elő kapitánnyá és 2003-tól dolgozott ebben a rangban a Viking River Cruises-nél.
A 2019 márciusában átadott Viking Sigynt azonban a baleset előtt csak egyszer irányította kapitányként.
A bűnügyi felügyeletben lévő ukrán kapitány a balesetről annyit nyilatkozott, hogy az indulás után az egyik szolgálatban lévő matrózzal egyeztetett a kapitányi hídon, majd utána a hajó programigazgatója jött be hozzá, hogy a hangosbeszélőn az utasoknak tartson ismertetőt Budapestről.
Ezután gyorsítani kezdett, leeresztette a kapitányi állást, megközelítve a Margit hidat.
Csaplinszkíj vallomása szerint nem látta a Hableányt, csupán egy apró lökést érzett, amelyről azt hitte, hogy valamilyen uszadékfával ütköztek. Kirohant a kapitányi hídról, de nem látott mást, csak saját hajójának pánikba esett utasait.
Sokkot kapott, és képtelen volt józanul gondolkodni, ezért nem tudta a vészhelyzeti szabályokat maradéktalanul betartani.
Közben ráadásul biztonságos helyzetbe kellett hoznia a Viking Sigynt.
A kapitány az írásbeli vallomásán túl most sem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, így az ügyészi perbeszéddel folytatódott a tárgyalás.
Az ügyész elöljáróban elmondta, hogy Magyarország elmúlt évtizedeinek legsúlyosabb katasztrófájával állunk szemben, ami 23 ember halálát okozta. Határozott álláspontom, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményeket – mondta az eljáró ügyész, emlékeztetve, hogy a kapitány nem ismerte el bűnösségét az eljárás során. Az ügyész szerint a balesetről olyan mennyiségű objektív bizonyíték áll rendelkezésre, ami példátlan és amelyek nagyban segítették a tényfeltárást.
Fontosnak tartotta megállapítani, hogy nem voltak külső, befolyásoló körülmények, műszaki hiba és a látási viszonyok is megfelelőek voltak. Ezért csak a két kapitány magatartását kellett vizsgálni.
Ennek kapcsán pedig megállapítható, hogy az ukrán kapitány az egyedüli felelős a katasztrófáért.
Ugyanezt támasztották alá a szakértői vélemények is, amelyek szerint a kapitánynak észlelnie kellett volna a kisebb hajót és el kellett volna halasztani az előzési manővert. Csaplinszkijnak még az utolsó pillanatban is lett volna lehetősége elkerülni a balesetet.
A segítségnyújtás elmulasztása kapcsán az ügyész azt hangsúlyozta, hogy a vádlott nem vagy csak részben teljesítette a kötelezettségeit. Nem is az ő kezdeményezésére kezdődött el a mentés.
Az ügyészség eredetileg azt indítványozta, amennyiben az ukrán kapitány elismeri bűnösségét, a bíróság ítélje 9 év börtönbüntetésre és 9 év vízi járművezetéstől eltiltásra. Csaplinszkij azonban nem ismerte el bűnösségét és nem mondott le a tárgyalási jogáról, ezért lefolytatták a büntetőeljárást.
Az ügyész keddi végindítványában azt kérte a bíróságtól, hogy az ukrán kapitányt mondja ki bűnösnek a megjelölt bűncselekményekben és az enyhítő, valamint súlyosító körülmények figyelembevételével
halmazati büntetésül ítélje végrehajtandó börtönbüntetésre.
A dél-koreai sértetteket képviselő ügyvéd szerint az eljárás során tett kijelentési, vallomásai alapján egyértelműen kiderült, hogy a vádlott szavahihetetlen. Ezzel együtt gyakorlatilag elismerte, hogy nem figyelt a baleset idején.
A per a védői perbeszéddel folytatódik majd, az elsőfokú ítélet kihirdetése szeptember végén várható.
Nyitókép: a Viking Sigyn kapitánya a bíróságra tart. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Még csak megjósolni sem lehet, hogy mikor lehet jogerős ítélet a hat évvel ezelőtti dunai tragédia ügyében.
A Hableány-katasztrófa és a májusi, verőcei baleset kapcsán is jogerős döntést hoztak a bíróságok a kényszerintézkedésekről.
A Viking Sigyn kapitányát csak vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségében találta bűnösnek első fokon a bíróság. Az ítélet nem jogerős, a védelem és az ügyészség is fellebbezett az ítélet ellen.
Akár kilenc évet is kaphat.
Zamecsnik Péter szerint a vád légvárakra épül, és nem az ügyészség, hanem a védelem bizonyította állításait az eljárás során.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
