Zamecsnik Péter szerint a vád légvárakra épül, és nem az ügyészség, hanem a védelem bizonyította állításait az eljárás során.
Az ügyészi perbeszéd elhangzása után Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott jogi képviselőjének felszólalásával folytatódott csütörtökön a Fenyő János 1998-as meggyilkolása kapcsán indult büntetőper.
Mint megírtuk, az ügyészség több, mint 12 éves fegyházbüntetést kért Gyárfás Tamásra, és életfogytiglani szabadságvesztést Portik Tamásra a volt VICO-vezér elleni merénylet miatti felbujtás miatt.
Gyárfás védője először az ügyészi perbeszédre reagált, jelezve, hogy aki csak ezt hallgatta meg, az azt hiheti, hogy minden úgy van, ahogy a vádhatóság állítja. Aki viszont végigülte a négyéves eljárást, abban teljesen más kép kellett, hogy kialakuljon – szögezte le Zamecsnik, aki szerint úgy tűnik,
mintha az ügyésszel nem is ugyanazon a tárgyalássorozaton ültek volna.
Az ügyvédnek a Valahol Európában című film elhíresült mondata, a „Könyörgöm, akasszuk fel!” jutott eszébe arról, hogy a vádhatóság a beismerés esetén felajánlott 12 évnél hosszabb szabadságvesztést indítványozott védencére.
Gyárfás Tamás és Fenyő János ellentéte kapcsán hangsúlyozta: azt kellett volna bizonyítani, hogy a kettejük között generálódó szembenállás mit váltott ki Gyárfásból; nem pedig azt, hogy mit váltottak ki a későbbi áldozatból – mondta további kritikaként az ügyvéd, utalva arra, hogy az eljárás során leginkább az áldozat hozzáállására, viselkedésére derült fény és az ügyész is ezt ecsetelte vádbeszédében.
Sokkal több indulat volt Fenyőben Gyárfással szemben, mint fordítva – mutatott rá Zamecsnik aki szerint
valószínűbb lett volna, ha Fenyő akar megszabadulni Gyárfástól, akit még meg is fenyegetett.
A Gyárfás és Portik közötti beszélgetések hangfelvételeiről Zamecsnik elmondta, hogy a temetőben megtalált hanghordozók nem eredetiek, hiszen 1997-ben még nem lehetett CD-lemezekre rögzíteni beszélgetéseket. Azaz a lefoglalt adathordozók csak másolatokat tartalmazhatnak. De a lényeg, hogy a nyolc és fél órányi hanganyagon egyszer sem hangzik el, hogy Gyárfás megbízta volna Portikot a gyilkossággal. Ahogy az is rejtély, hogyan került a rendőrségi jelentésekbe, majd a vádba is az a többször idézett, ám a hangfelvételeken valójában szintén nem szereplő mondat, miszerint „Letettük a fenyőfát” – húzta alá Zamecsnik.
Az ügyvéd perbeszédében úgy fogalmazott, sok tárgyaláson van már túl, sok ügyésszel állt már szemben, de
olyan helyzettel nem találkozott még, amikor az eljárás során nem a vádhatóság, hanem a védelem bizonyította állításait.
A vád bizonyítékai sorra megdőltek, az ügyész érvelése légvárakra épül, a bizonyítékok, tanúvallomások Gyárfás igazát támasztották alá – jelentette ki Zamecsnik.
A védő élesen bírálta a tanúként meghallgatott egykori nyomozókat, akik szerinte hamis jelentéseket írtak, szóbeszédekre alapozva. A hatóság számos információnak nem jártak utána, pedig lehetőség lett volna rá. A védő ennek kapcsán az ügyben korábban nyomozó Kovács Lajost is többször bírálta.
Az ügyvéd aláhúzta azt is:
egyetlen tanú sem mondta azt, hogy el tudná képzelni Gyárfásról, hogy megöletne valakit.
Részéről teljesen értelmetlen lett volna a merénylet, motivációja sem lett volna rá, minden, kettejük közötti üzleti vitából ő került ki győztesen – fűzte hozzá az ügyvéd.
Zamecsnik mesének titulálta Tasnádi Péter vallomását, amely szerint Gyárfás először őt bízta meg a Fenyő elleni gyilkossággal. Hangsúlyozta, hogy ezt a történetet kizárólag Tasnádi és emberei, ismerősei állították, más azonban nem.
A per ősszel folytatódik, amikor Zamecsnik perbeszéde után Portik Tamás ügyvédje szólal majd fel. Elsőfokú ítéletet a tervek szerint november közepén hirdet majd a Fővárosi Törvényszék.
Nyitókép: Zamecsnik Péter és Gyárfás Tamás a bíróságon (Fotó. MTI/Balogh Zoltán)