Lenin a falon

„Az iskola áll, a neonok világítanak, vannak tanárok is még, be tudott menni a gyerek. Kicsit még mindig izgulunk, hogy melyik pedagógust küldik el az előző tanévi engedetlenkedés miatt, és ki az, aki a státusztörvény hatására távozik. Már így is vannak veszteségek, nagyobb probléma ez, mint a málló vakolat.

Igaz náluk legalább nem kerültek ki bölcs vezérünk gondolatai a falra. A '80-as években nálunk csak annyi volt Lenintől, hogy »Tanulni, tanulni, tanulni«, Kádár beszédei nem voltak kiplakátolva, nem tartott rá igényt. Ahogy szerintem Orbán sem személyesen, a különbség annyi, hogy a késő Kádár-kori pártbürokraták már nem érezték szükségét, így bevágódni a főtitkárnál.

Az egész balhéból annyi maradt, hogy a frissen átadott és valóban pazarul felújított, gyakorlatilag újjáépített gimnázium falán most egy kicsit még látszik a nyoma az ideológiai térfoglalásnak. Nem tudom, hogy most örülnöm kellene-e, hogy ennyi önkorrekciós képesség még van a rendszerben, vagy már régen túl vagyunk azon a ponton, ahonnan nincs békés visszaút.

Szárad a friss vakolat, lassan beleolvad a környezetébe, a gyerekek pedig már akkor is leszarták, amikor kint volt. Lehet még azt sem tudják magukról, hogy nem simán csak kamaszok, hanem »őrhelyek«. Szerintem jól szórakoznának rajta, de ha nem muszáj, ne áruljuk el nekik.”

***

Nyitókép: Shutterstock