„Lebukott az ellenzéki vezető: külföldről kért pénzt és politikai támogatást (javaslat elavult tankönyvi fejezet korszerűsítésére).
A törvényes hatalom megdöntésére szövetkező, hazai politikai támogatással nem rendelkező ellenzékiek novemberben látták elérkezettnek az időt az árulásra. Agyafúrt tervük megvalósításához egy idegen államtól reméltek pénzt és nemzetközi politikai támogatást. Vezetőjük egyenesen a franciáknak küldött titkos levelet, amelyben felajánlotta szolgálatait, és elárulta saját országának vezetőit.
Rákóczi Ferenc csak tettestársát, Bercsényi Miklóst avatta be tervébe, és megállapodtak abban, hogy az ország ellenségéhez, XIV. Lajos francia királyhoz fordulnak támogatásért. Az 1700 november 1-jén kelt, bizonyító erejű levelet a belga származású François Joseph de Longueval császári tisztre bízták, aki azt el is vitte Versailles-ba. Innen aztán már Barbesieux francia hadügyminiszter támogató válaszával együtt indult haza. Rákóczi és társai ettől kezdve idegen hatalom ügynökeinek számítottak. Szerencsére Longueval – idegen származása ellenére – nem vált árulóvá, és Rákócziék levelét a válasszal együtt lemásolta, majd átadta a bécsi törvényes hatóságoknak. A becsületes tiszt még a Rákóczival folytatott beszélgetéseiről is jegyzeteket készített, amelyeket szintén átadott a kancelláriának.
Rákóczi Ferenc Franciaországba küldött levele egyértelmű bizonyíték volt az árulásra és az idegen hatalom előtti szolgai megalázkodásra.”
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás