Így lehet megóvni évezredes romjainkat!

Írta: Móré Levente

A Market Építő Zrt. vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) zászlóshajója a ROM Vándor Program, amelynek előkészítő munkálatait még 2021-ben kezdték el. Elsőként a töki templomromot sikerült megújítaniuk 2022 őszén, 

„A műemléki felújításokkal járó beruházások nem állnak távol a Markettől, évről évre egyre több és különlegesebb ilyen jellegű megrendelés van. A vállalat tudatosan keresett egy olyan értékteremtő CSR-programot, amely illeszkedik tevékenységéhez, a nemzeti épített örökségeinkhez kapcsolódó, társadalmilag és kulturálisan hasznos, széles közönséghez szóló, hosszú távú, több évet átívelően megvalósítható, és a cég munkatársainak bevonásával megvalósítható” – vázolta fel a program kereteit Belecz Péter. Ezen elvárások mentén született meg a ROM Vándor, amelynek indulása egybeesett a Market Építő Zrt. 25 éves jubileumával. Jóllehet elsődlegesen nem ez motiválta a vállalat vezetését, a kerek évforduló mégis szerencsés kapcsolódási pontnak bizonyult.

Az előkészítési fázisban céljuk egy rangsorolási szempontrendszer felállítása, majd ezek alapján egy szűkített lista elkészítése volt. „Ezt követően a cégen belül meghirdettük a programot, hívva és várva mindazokat, akik szívesen kapcsolódnak a rommentő akcióhoz. Ezzel párhuzamosan társaságunk leányvállalatainak és külsős partnereink bevonásával megalakítottuk a projektcsapatot. Itt szeretném kiemelni a leányvállaltatok közül a Market Épületszerviz Kft. elkötelezett támogatását, külsős partnerek közül pedig a KÖZTI szakmai szerepét, Kelemen Bálint vezető tervező képviseletével, aki egy igazi rom-specialista. Tényleg nagy élmény és szakmai „iskola” ilyen emberekkel közösen alkotni” – tette hozzá a szakember.

Nem volt egyszerű a válogatás

Több mint száz olyan műemléket sikerült azonosítaniuk, ami beleférhetett a projektbe. A válogatás nem volt egyszerű, ugyanis nagyon széles volt a skála az osztályozott műemlékek közül, a somogyvámosi pusztatemplom éppúgy bekerülhetett, mint egy éppen, hogy látható épületmaradvány (szakmai néven fragmentum). Százhúsz műemléket számláló válogatással indultak, amelyek felét személyesen is megnézték, ezt további szelektálás követte, amelynek során 

Elsőként fel kellett mérniük, hogy a helyi önkormányzatnak van-e tervük, céljuk az adott rom helyszínével kapcsolatban. Jelenleg igen nehéz a tulajdonosok helyzete: csak kis összegű pályázati forrásokra pályázhatnak, miközben a műemléki védettség miatt szigorú eljárási rendet kell betartani egy-egy beavatkozás során. Egy projekt teljes megvalósításához gyakorlatilag nem elegendőek ezek a források. 

Az előkészítés során tematizálták a kijelölt romokat, amelyek elsősorban különleges atmoszférájú szakrális terek, kolostor- és templomromok. Felmerült ugyan egyes várromok programba emelése is, azonban azok előzetes kutatása és a munka kivitelezhetősége túlnő a program keretein. Továbbá, az utóbbi években a hazai történelmi váraink, várromjaink viszonylag nagy figyelmet és támogatást kaptak, a kevésbé ismert templomromjaink viszont méltánytalanul a háttérbe szorultak. 

„A program egyik legnagyobb kihívása a reális, tervezhető ütemezhetőség volt. Büszkék vagyunk arra, ahogy a komplex eljárási és szakági feladatokat sikerült egy CSR-program keretében összerendeznünk” – idézte fel Belecz Péter az előkészítő időszak fő feladatait. Mint elmondta, arra törekedtek, hogy egy viszonylag egyszerű helyszínnel indítsák a programot, ugyanakkor bizonyítsák a beavatkozás létjogosultságát. Így esett elsőként a választásuk a Zsámbéki-medencében fekvő Tök település templomromjára, hiszen közel esik a fővároshoz, jól beazonosítható és viszonylag egyszerű karakterű romemlék. 

Ezt követte az aszófői Kövesdi templomrom, ami sokkal összetettebb feladat volt. Itt a munka során több jelentős tudományos eredmény is született: 

továbbá a templom eredeti körítőfal nyomvonalának igazolása, amelyet tájépítészeti elemmel jelenítettek meg. A közel 170 méter hosszú nyomvonalat kézzel fonott vesszőkerítéssel jelölték, szelíden védve, egyben kijelölve a szakrális teret.

Bár a Market a tervbe vett valamennyi építészeti emlék megújításának előkészítését elindította, de a tizenkettes listát szándékosan nem publikálta, ugyanis abban még lehetnek módosítások. Amikor átadnak egy műemléket, akkor ismerheti meg a közönség a következő helyszínt. Aszófőn bejelentették, hogy a Somogy vármegyei Ádánd község Hetyei templomromjának, illetve a Tolna vármegyei Regöly község somolyi templomromjának megújítását tervezik jövőre. „Következő projektként egy téglaépületet szeretnénk majd megóvni, megmenteni, ezzel is bizonyítva, hogy ezek a látszólag egyszerű építészeti emlékeink mennyire változatosak és sokszínűek” – utalt a szakember a soron lévő vállalásra.A műemlékek állagmegóvásához kapcsolódóan a szakemberek egy érdekes építészeti koncepciót alakítottak ki. 

A kiválasztott romok mindegyikéhez egy-egy „üzenetet” rendelnek, ami az adott rom „esszenciáját” fogalmazza meg. Töknél a természetes egyszerűségre helyezték a hangsúlyt, Aszófőn a fény volt a központi elem, így a „Fény útja” nevet kapta a tervezés koncepciója. Ez azon felfedezésből adódott, hogy 

Ebből következően a projektcsapat javaslatot is tett az önkormányzatnak, hogy március 20. és szeptember 23. legyen a közösség saját rom-ünnepnapja.

„A CS-program egyik legfontosabb hozadéka, hogy a vállalat önkéntes munkatársainak bevonásával valósul meg, ezáltal a kollégák olyan rejtett képességeit is megismerjük, amelyek a hétköznapi munkájuk során szinte nem, vagy alig kerülnek felszínre” – emelte ki Belecz Péter. A Market egyik IT-s kollégájáról például kiderült, hogy fotózással és filmezéssel is foglalkozik, így aztán kézenfekvő volt, hogy ő dokumentálta a bejárásokat. Voltak olyan munkatársak is, akik aktív túrázóként vállalták egy-egy helyszín feltérképezését, amit aztán közös bejárás követett. 

Belecz Péter szerint: „Magyarországon a társadalmi felelősségvállalás kultúrája még kialakulóban van, sok esetben kimerül az alapítványoknak való adományozásban, vagy részfeladatok, részköltségek átvállalásában, ami persze nagy segítség, de egy céges közösség valódi hatékonyságát, összetartását gyakorlati és teljes egészében képviselt projektekkel lehet elérni. Programunk fő katalizátora a személyes, önkéntes vállalások ereje, és az analóg-alkotó munkák élményszerűsége. A legelső felhívásunkra majd' negyven marketes jelentkezett önként, akik között volt műszaki előkészítéssel, építészeti tervezéssel, projektvezetéssel és könyveléssel foglalkozó kolléga is, sok eltérő képességű és látásmódú szakember” – foglalta össze tapasztalatait a programigazgató.

Műemlékvédelemtől a növényültetésig

A műemlékvédelem során alkalmazkodni kell a tervezett beavatkozás céljához, az adott műemlék műszaki állapotához, tudományos jelentőségéhez, környezetei és regionális viszonyaihoz. A legfontosabb szegmentálási szempontok: az adott rom környezeti beágyazása, „párbeszéde”, az egyedi megkülönböztető jegyek öröksége, a vertikalitás hangsúlya, és a műemlék műszaki állapotának minősége. Ezek azok a legfontosabb elemek, amelyek többségét egy laikus szemlélő is értelmezni és értékelni tud.

Mint a projektigazgatótól megtudtuk, először minden esetben létrehoznak egy alapdokumentumot, melyet régészek, műemlékvédelmi szakemberek, művészettörténészek állítanak össze. Ennek eredménye egy forráskutatással és régészeti tárak látogatásával, több hónapos munka eredményeként elkészülő dokumentáció. Emellett 

Tökön például előkerültek olyan fotók, amelyek többletinformációkat szolgáltattak és más forrásokban nem voltak fellelhetők. Emellett folyamatosak a szakági bejárások, melyek során statikai, anyagtudományi és földmérési vizsgálatokat végeznek a szakemberek. „Különösen fontos ez – jegyzi meg a projektigazgató –, ugyanis a templomromok általában egy épületegyüttes részei voltak, a megőrződött falazatok egy koherens-egész épület részét képezték. Ezért a kutatások eredményeiből kiindulva igyekszünk minél pontosabban felderíteni és meghatározni egy rom formai és funkcionális eredetét, történelmi rétegrendjét. Ennek része a romhoz kapcsolódó élet-történetek gyűjtése, amelyeket sok esetben csak a szájhagyomány éltet.”

Ettől a ponttól a fő feladat már az állagmegóvás, a falkonzerválás és a környezetalakítás köré rendeződik, ezek minden elemét egyeztetniük kell a szakembereknek a hatóságokkal, hiszen az állagmegóvás is, mint minden hazai, (osztályozott) műemléki átalakítás, tervtanácsköteles. Egy-egy rom falazatának nagyjából kétharmada eredeti, azaz középkori falszövet, a többi a megerősítések-kiegészítések miatt épült. A ROM Vándor program során a „költői romok” megmentését, felújítását jelölték ki legfontosabb célként, hiszen a legtöbb templom és kolostorrom esetében a teljes visszaépítés lehetősége sem műszakilag, sem tudományos szempontból nem lehet reális cél. „Koncepciónknak nem célja a teljes rekonstrukció, ugyanakkor nem zárkózunk el azoktól az apró kiegészítésektől, amelyek az értelmezést segítik, és hangsúlyozzák a rom sajátos örökségét, egyediségét. Mindezt mértékkel, a mai kor szellemével újrahangolva” – emelte ki Belecz Péter. 

Egy romemlék felújításának végigkövetésére jó példa a töki romtemplom állagmegóvása, hiába a léptékben kisebb építmény, a feladat, az előkészítés nagyon komplex. Először 3D pontfelhőfelmérést, valamint ortofotókat készítettek, amelyek, szemben az aszófői projekt nagy felfedezéseivel, itt nem jártak eredménnyel. Ezen első kutatások mindig a körítőfal meglétét vizsgálják, ami alapján jó közelítéssel lehet a rom köré védő „pufferzónát” kijelölni. Tökön nagyon bolygatott volt a helyszín, a melléképületek és a körítőfalak helyét nem lehetett beazonosítani; találtak viszont két ezüstérmét. Jelentősen nehezítette a munkát, hogy az évek során a romhoz egyre közelebb szántották fel a földet, szinte teljesen megközelítve azt. Ráadásul a műemlékhez vezető bekötőút nem volt jogilag rendezve, kiszabályozva – ebből is látszik, mekkora feladattá tud duzzadni egy ilyen műemléki munka. Szerencsére ebben jó partnernek bizonyult Tök község önkormányzata, amely érdemben segítette a templom új területkijelölésének jogi lebonyolítását. Ennek eredményeképpen ma már két irányból megközelíthető a rom; ezzel hosszú távon biztosítva van a megközelíthetősége, 

Az előkészítési fázisban minden megmaradt falról készítenek egy rajzolt nézetet, amelyben kövenként kívül-belül berajzolják az összes látható építőelemet. Minden meglévő kőtípust és habarcsfajtát felmérnek, diagnosztizálnak, ebben fő partnerük a Budapesti Műszaki Egyetem volt, dr. Török Ákos egyetemi tanár vezetésével. Ezek alapján számolták ki és határozták meg az építmény statikai tulajdonságait. A tervezési program céljait nagymértékben befolyásolják ezek a vizsgálatok, csak ezekből kiindulva lehet megbecsülni a műszaki beavatkozásokat, legyen szó a visszabontások, visszaépítések mértékéről, a restaurálandó részek pontos beazonosításáról, vagy akár a beépítésre szánt anyagok tulajdonságairól. Minden esetben egyik fő kérdés, hogy milyen típusú kőből építsék vissza a szükséges falelemeket, mint Belecz Péter lelkesen részletezte: „Tökön szerencsénk volt, éppen bontottak egy régi pincét, a vállalkozó pedig néhány helyi lakossal és az önkormányzat segítségével átadta nekünk a bontott »autentikus« köveket. Ismerve ezen emlékeink történetét, nem kizárt, hogy a korábban nagy részében elbontott templom egyes kövei akár a pince falait is erősíthették. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy valódi recycling folyamat ez...”.

Sajnos 50–70 évvel ezelőtt gyakori volt, hogy betont használtak az állagmegóvásokhoz, amiről már bizonyítottan tudható, hogy a cement alapú habarcshasználat miatt károsítja a követ; emiatt Aszófőn is vissza kellett tisztítaniuk az romot. A végeredmény a töki és az aszófői templomrom esetében is impozáns, a megtisztított és megújult falszövet felülete újra „él és beszél”. Tökön az volt csak a cél, hogy hangsúlyozzák a déli bejáratot, és érzékelhetővé tegyék a nyugati és déli határoló falakat. Előkerült a régi oltáralap, ennek környezetét kitisztították, majd elhelyeztek a romban egy öntött műkőpadot (amelyhez az épületből kikerült kőzúzalékot használták fel). Ezt a környezet rendezése követte, a bekötőút kialakítása és gyepesítése, az útjelző és tájékoztatótáblák elhelyezése, három őshonos fa ültetése, továbbá, a rom köré ültetett, védőfunkciót ellátó cserjesáv kialakítása; ez utóbbit a Market önkéntes rom-napján a munkatársak bevonásával végezték. „Az átadás előtt kijelöltünk egy olyan napot, amikor a dolgozóink elvégezhették az utolsó simításokat, egy céges családi-nap keretében. Tavaly a töki átadóra majdnem százan regisztráltak. Idén Aszófőn is megszerveztük ugyanezt, ez alkalommal kőfaragó és vesszőfonó foglalkozásokat is szerveztünk a Marketes gyerekek számára” – avatott be a részletekbe Belecz Péter.

Közösen az önkormányzatokkal

„A mi támogatói adományunk a helyi közösségnek, régiónak a megújult műemléki környezet, de igyekszünk segíteni abban, hogy a megóvott, stabilizált örökség jó állapotban is maradjon. Aszófőnél például kihelyeztünk egy információs táblát, ami egyfajta „rom-házirend” a látogatóknak. Ennek van egy műszakibb tartalmú leírása is, ami pedig az önkormányzathoz, a tulajdonoshoz került” – hangsúlyozta Belecz Péter.

A Market további figyelemreméltó vállalása, hogy egyéves garanciát vállal az átadott műemlékre annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő műszaki problémákat megoldják. Az érintett községeknek még egy viszonylag csekély költség is költség. Az eddigi tapasztalatok szerint 

hosszú távú karbantartásához. A legutóbbi átadó ünnepségen elhangzott: „Ha valahol, akár külföldön szemnek-szívnek tetszetős, jó példát lát az ember, az jellemzően azért szép, mert értékelik, folyamatában óvják, gondozzák, és ez sok esetben nem feltétlenül pénzkérdés. Úgy látjuk, hogy az állami tulajdonú romemlékek esetében, talán szerencsésebb lenne, ha az adott önkormányzat megkaphatná a tulajdonjogot, hiszen nekik helyben könnyebb felügyelni, védeni, fenntartani; továbbá regionális és községi szinten is értékesebb számukra a műemlék, melynek valódi identitásformáló és közösségmegtartó ereje van. Mindenesetre azt látjuk, hogy a helyiek örülnek a munkánknak, Tökön már egy különleges esküvőt is tartottak a romtemplomban.”

Mint a projektigazgató összegzi: „Az ezredfordulón volt utoljára országosan szervezett rom-helyreállítás, aminek ma is sokat köszönhetünk. Az akkori OMvH vezetésével mintegy 45 Árpád-kori kistemplom kapott központi forrást állagmegóváshoz, helyreállításhoz. Mi évi egy-két műemléket tudunk ütemezni, nagyobb volumenre egyelőre nem gondolunk, de haladunk évről-évre, helyszínről-helyszínre tovább... Külön büszkék vagyunk a pozitív, bátorító tudományos szakmai visszajelzésekre, amelyek, mint »jó gyakorlat« hivatkoztak a programra, ilyen elismerésre nem is számítottunk. Hosszú évekre elég potenciál van tehát a programban és bennünk, lelkesedésünk töretlen!”

Fotók: Market Építő Zrt.