Ha kiderülne, hogy a finnugor nyelvek közös őse a legősibb magaskultúrák nyelveinek leszármazottja lenne, akkor is ragaszkodnának a türk rokonsághoz?

Annak van egy bája, hogy a tudományosságra hivatkozó balosok, tojnak a genetikára, és olyan nyelvrokonságot erőltetnek, amely minimum kérdőjeles.

https://www.youtube.com/watch?v=6tjGxX-4ZZA

folyt. A Kárpát-medence is egy ilyen paleolitikumi /jégkorszaki menedékhelyként szerepelt, lakosaival együtt. Innen főleg kirajzottak az emberek, követve kezdetben a zsákmányállataikat (mamutok, rének, stb), majd a túlszaporulat távozott új hazát keresve s remélve, de idővel vissza is térhettek. S persze átvonultak itt a többi vándor népek is, letelepedve és beolvadva, vagy tovább állva. S mind tudott beszélni, mindnek volt kialakult nyelvjárása, d nem mind maradt fenn irásbeliség hiányában vagy a nyomai elpusztultak. Ami maradt az a jéghegy csúcsa s abból nem lehet mindent a valóságnak megfelelően visszagombolyítani, már csak az érdekek ütközése miatt sem. Ami a magyar nyelvet és beszélőit illeti, legvalószínübb, hogy az itt a Km-ben alakult ki s túlélte az elmúlt évezredek népvándorlásait, a honfoglalók meg az innen eltávozottak visszatérői lehettek.

A vita tárgytalan, ugyanis a nyelvészet mindössze pár ezer évet képes felölelni, vizsgálni, tárgyalni, miközben az emberiség már sok százezer éve artikuláltan beszél! Ez alatt - mivel kezdetben igen kis populációkat alkotott s azok sem éltek egymáshoz közel, számtalan nyelv alakult ki. A mezolitikumban kezdődő letelepedésnek és mezőgazdaági tevékenységnek köszönhetőn alakultak ki a nagyobb közösségek és a kereskedelmi, stb. kapcsolatok révén beolvasztották a kisebbeket, nyelvükkel együtt. A népvándorlások következtén ben kezdődött el a keveredés s a közös nyelvek kialakulása, ami nem jelenti az ősiek eltünését, ot ahol az őslakosság helyben maradt és szaporodott.